Ha szembejön velem egy cigány, nem túlzok, ha azt mondom, szoktak velem cigányok szembejönni, nem az jut eszembe, hogy én magyar vagyok, hanem az, hogy ő cigány, a szembejövéskor. Így járok ma is, keltemben szembejön velem egy cigány, szokott velem ez a cigány, ha járok-kelek, szembejönni, jártamban nem az jut eszembe, hogy én magyar vagyok, hanem az, hogy ő cigányként jár-kel velem szemben épp. Szokás szerint történik mindez, nem túlzok, ha azt mondom, mindennap előfordul ilyesmi, mindennapi szokásom az, ha egy cigány szembejön velem, hogy nem a magyarságom, hanem a cigánysága jut eszembe. Egy cigánylány jön velem szembe, egy olyan cigány, aki lány, szembejövésekor mindennapi szokás szerint nem a cigányságon gondolkodom, a cigányságon általában, hanem a szembejövő lány cigányságán konkrétan. Talán túlzásba viszem, mondom magamnak, talán túlzásba viszem, hogy a szembejövő cigány lánysága felől nem annyira vagyok meggyőződve, mint lánysága vagy asszonysága cigányságáról, cigányasszony is lehetett időközben ebből a cigánylányból, mikor tanítottam, olyan lány volt, akinek a külseje arra engedett következtetni, hogy ő cigány. Érdekelne, nem túlzok, érdekelne, ha szembemegyek ezzel a cigány nővel, neki a magyarságom konkrétan vagy általában a magyarság jut rólam eszébe, vagy az, hogy én nem vagyok cigány, egy nem cigány jön vele szemben, egy nem cigány férfi, fiúból lett házas, aki már nem legény, amit nem a külső jegyeiből, hanem konkrét hallomásokból tud. Ha jön velem szemben egy néger, nem túlzok, ha azt mondom, előfordul ilyesmi, jön velem szemben egy néger, akkor nem az jut róla eszembe, hogy az egy férfi, hanem az, hogy az egy néger férfi, a négerségén gondolkodom szokás szerint túlzottan konkrétan és nem a négerségen túlzás nélkül általában. Talán túlzásba viszem, mondom magamnak, talán túlzásba viszem, hogy ebből nem feltétlenül az következik, hogy én a látványommal mindennapi szokás szerint egy magyarférfit, történetesen egy magyarházast juttatok az ő néger-eszébe, szembejövéskor. Mibe gondolkodik bele vajon először egyik-másik, ha szembemennek egymással, történetesen szembejövésmenés adódik egy konkrét helyzetben, szembejövésmenéskor egy négerférfi gondolkodik bele egy cigány nő cigányságába általában, a cigány nő lányságába, vagy a cigány nő asszonyságába, vagy a cigány lány cigánylányságába, vagy a cigány asszony cigányasszonyságába, vagy általában a cigány nő gondolkodik bele konkrétan a négerférfi négerségébe, vagy a négerségbe általában, függetlenül a szembejövő néger négerlegénységétől vagy négernősségétől, s hogy milyen sorrendben, milyen belegondolkodás után illenék belegondolkodni abba, hogy mi jut eszébe először egy négerlegénynek, ha én egy cigányasszonnyal együtt mutatkozom szembejövéskor akkor, amikor ő mutatkozik együtt egy magyarlánnyal, vagy például akkor, ha én egy cigánylány társaságában megyek szembe egy olyan négernőssel, akinek cigányasszony van az oldalán. Jártamban magyarésszel, hogy bárki, bármikor, bárkivel, a jövésmenés szembe, általában, konkrétan, a belegondolkodás a mibe, nem túlzok, ha mondom.