Eső - irodalmi lap impresszum

Parainézis, Sírós dal

Parainézis

Öröm, ha van, csak egy van, azt keressed!
Ne hallgass száraz tudósok szavára.
Szeresd, kényeztesd okosan a tested.
A lelked, hogyha jó, vigyáz magára.
A barátaid úgyis hazudoznak.
A szerelem csak ócska, színes masni.
S majd meg kell magad úgyis add a Rossznak.
Tanulj meg, fiam, élvezetet adni!

Ne légy okos, ne légy gazdag, se bátor.
Ne gyűjtögess, se másnak, se magadnak.
Minden dolog megoldódik magától,
s a fontos dolgok úgyis megmaradnak.
De sóhajtozzanak a nők utánad!
Ékszer legyél, mit meg akar mind kapni.
Ne szégyelld, éld ki rajtuk minden vágyad.
Tanulj meg, fiam, minél jobban baszni.

Ne fojts el semmit, ne légy azért honfi
vagy költő, feltaláló, humorista,
mert nem tanult meg a szeretőd szopni,
vagy megijeszt a női testek titka.
A test az egyetlen, mi visszafoghat.
A lelked tiszta, utadra fog rakni.
Örömből alkoss, soha más helyett csak!
Tanuld meg, fiam, magad - s abból adni!

 

Sírós dal

semmiben nincs semmi jó
csak inni jó csak enni jó
a vágy az persze millió
de mind kemény dió

Ó, oó, oó!

csak ámítás a karrier
már az se nyerhet aki mer
de mindig az nyer aki ver
a többi jobb ha nyel

Ó, oó, oó!

ne hidd hogy fontos ami van
és tévedünk mindannyian
halálba visz ez az iram
s ez senkit nem zavar

Ó, oó, oó!

ne töprengj mért vagy egyedül
untatni fog ha kiderül
s legyőzni úgyse sikerül
magányos vagy belül

Ó, oó, oó!

ne keresd sehol uradat
nem rejti érzés sem adat
te vagy mi belőle maradt
no szeresd magadat!

Vissza a tetejére