Anatóliai török állatmesék

A török népek kultúrájában a szájhagyománynak sokkal nagyobb szerepe van még ma is, mint az európai népekében. Legtöbbjük - például a gagauzok vagy a közép-ázsiai törökség kis népei közül némelyeknek - saját írásbelisége csak a 20. század körül alakult ki. Népi kultúrájuk, mondákba, hősénekekbe ágyazott történetük szájhagyomány útján maradt fenn, napi erkölcsi tanításaikat furfangos népmesék örökítik. Az első irodalmi élményt a velük való találkozás adja. A népmese olyannyira eleven a világukban, hogy új elemekkel, korunk „vívmányaival” - cigaretta, vasút, könyv, holdutazás - is bővelkednek a török népmesék.

Az anatóliai törökség gazdag népi kultúrájának bemutatására elsőként egy magyar kutató, Kúnos Ignác vállalkozott. A 19. század végén Vámbéry Ármin tanácsára gyűjtötte a török népköltészetet. Neki köszönhetjük a négysorosok, a manżk, a karagöz szövegek és a Naszreddin Hodzsa anekdoták lejegyzését. Népköltési gyűjteményében azonban csupán két népmesét hoz példaként. Kúnos Ignác a török kormány meghívására 1925-26-ban Isztambulban tartott egyetemi előadásokat, amelyek szövegét a törökök három ízben is kiadták. Magyar nyelven Tasnádi Edit fordításában 1999-ben jelent meg.

A törökországi folklórkutatás, így természetesen a népmesegyűjtés is, az 1960-as években kezdődött. A Török Folklór Társaság (Türk Folklor Kurumu) szervezésében, az egyetemek irodalmi tanszékein dolgozó tanárok és diákjaik bevonásával meginduló munka eredményeként ma már kitűnő népmeseköteteket ismerünk, az Eberhard-Boratav-féle mesekatalógus mintegy harminc típus meghatározásával szolgálja a nemzetközi motívumkutatást. A gyűjtött mesék Edirnétől Hakkariig, Samsungtól Mersinig mutatják a török népköltészet gyönyörű világát.

Magyar nyelven eddig egyetlen népmesekötet jelent meg, az Európai Folklórintézet kiadásában - Tasnádi Edit válogatása és fordítása - A pasa fia meg a világszépe címmel 2000-ben.

A népmesék között sajátos terület az állatmesék világa. Eddig egyetlen állatmesekötetet ismerünk, Ali Berat Alptekin 1988-ban gyűjtött, 1991-ben megjelent kötetét, amely 79 belső-anatóliai mesét közöl. Föntebb ebből adtunk ízelítőt. A mesefordulatok általában ismerősek, hiszen számos elem megegyezik a mieinkkel.

Vissza a tetejére