Milyen is volt az egész elmúlt élet?
Mit akart tőlem a seregélyfelhők cikázása,
az ég furcsa-kék száz alakzata?
Karnevál és börtön volt,
száz meg száz szerelmes éj és magányos éhség,
váratlan táruló temérdek ajándék,
álarcosbál, hol lelkek táncoltak,
irigység, önzés, gyávaság volt,
tudatlanság, vakhit,
gyűlölet, lelketlen órák.
Micsoda türelem az időben!
Micsoda várakozás egy pillanatra, mikor felérzek!
Milliónyi év után micsoda hívás rám vagy akárkire!
Az indulás jelei lassan, nem sértőn sietve,
mint egy becses gyűjtemény darabjai,
körülvesznek.