Tájkép kalauzzal, Alkohol

Tájkép kalauzzal

65.

Gyengéd mocsok. Enyhülés.
Ötös vagyok környezetismeretből.
Pitralonszagú tanárok. Vasárnap
száraz pillangókat ereget a
templom. Fönn: itt a márka, itta már ma?
Hunyorgó neoncső igyekszik egy
valag orosz bakancs fölött. Cipőt
a cipőboltból! Egy berván teper

kacor király. A nőfélék fején
betúrósodott konty. Dragonkabát.
Tamarafrizura és bokafix
a Tar Györgyin. Síkos bordásfalak közt
jaguárszag. A Csilla combfixe
a kabin lyukfúratában. A bőre
őre fabulon? Melegvérű gyíkom
beadnám pelyhes izmai közé.

Tekerős korcsolya, beszkártkabát,
rétegzett bakancssarkak. A buszon
petróleummal bekent gumipadló.
Farmotoros, járkáló kalauzzal.
50 filléres jegy jön egy levágott
ujjú kesztyűből. Kalauz-usánka.
5 kossuth hetven fillér. Füstszűrös,
olyan nincs. Telefonálhatsz trafikban,

három perc hatvan fillér. Sor, a fülkék
előtt sorban állás. Apácarácsos
tuja dong a bartókon. Tejgumi
kesztyűből a csuzliszárak. Az órám
pobeda. És cseh nyomós ceruzából
dőlnek az ábrák. Kisbolhás mozik
híradói, büszke vakpalival.
Egyetlen véraláfutás az ország.

Bambi, az van, csatos. Utasüdítő.
Van 11 kilós kalipszórádió.
Kékes. Mesét elmondják a bemondók.
Vargajóska. Hétfőpéntekszünet.
És mindenki rövidebb önmagánál.
Csak fiataloknak! Lábujjhegyen
hordod a szádat. Ez, ennyi a volt-nincs.
Ebből ehetsz, ha meg tudsz öregedni.

 

 

Alkohol

Dohos kocsmák kajütjében rohadtam.
Véremben hamar megfagyott a Jóhír,
rohadt alkohol, rohadt aszpirin,
rohadt nikotin, nincsen tiszta óra.
Nők, vagy másfél nő, friss, lágy datolyával,
véreres szemmel a lába között,
vérvörös cseresznyepárral a mellén,
minden ég a földön, magára tűzdelt,

hogy kiszárítson a csípős nyiroktól.
Hogy a világosságban meneteljek.
De minden emberi húst bedaráltam
kudarcomba. Szívem, izmos sötét lyuk,
ez a dögszagú cápatárna, sorra
gyomrába gyűrte a reménykedő
nőstény agyvelőket, a lüktető
verőfényt, minden felkínált szerelmi

miazmát. Itt lenn csak úgy tudtam élni,
hogy pusztítottam. Lejjebb úgy tudok
majd, hogy nem leszek. Rohadt alkohol,
lemorzsolt női áldozati bábuk,
boldog impotencia. Fúvatom
farkam körül a légüres szelet,
havat dugok a combközi nyarakba,
hogy maradjak tudatlan a halálban

is. Opál feles bedörzsöli majd
hideg seggemet lenn a Karavánban.
Magam nélkül leszerelem magam,
Így sem rövid az élet, de naponta
meglógok a haláltól. Csak a reggelt
és Margit mosolyát, csak ezt a kettőt
kell még kirohasztanom. Azután
süllyedhetek akár az istenig.

Vissza a tetejére