Szomj

Jóslat és égi jelek nélkül
hír híján hirtelen
mint szerelem a szeretőkre
rád szakad
ha leeresztett vitorlákkal a karcsú hajó
befut a kikötőbe
köszönetként a vízre virágkoszorút dob
a rakomány gazdája
amelyet a hullám tarajára emel
majd völgyének átad
ha ott jársz
s a part és móló találkozásán
forrásként ha égnek törő ciprust találsz
körülötte a por zacskóiba bújtatott lapos kövekkel
a nyár lepedékével a megomlott házfalon
ne közeledj.
E hála hazug. Másik fát keress.
Az sem más mint ciprus
zöld és illatos forrás
égig fröccsenő ugyanúgy:
hír híján hirtelen azonban rád ott szakad
mint szerelem a szeretőkre

folyékony üvegbe öltöztet – úgy fénylesz tőle –
hűvös vize melyhez
mint jövő idejű igéhez a rag
szomjúzó szarvas szalad.

Vissza a tetejére