amikor az éjszaka megnő

mikor lassan az éjszaka megnő
távol és közel nem marad semmi és nem jár már senki
a szuszogás egyenletes sőt végtelenül
egyedülvaló zaja csupán az van csak
áramlás visszhang hullámmoraj –
egy vacok egy odú egy alom és benne
egymáshoz simuló két gyerek
két kölyök két vakarcs vaksi jószág
időről időre erősnek s nagynak álmodva
magát mintha csak óriásnak lenni képzelet
kérdése volna vagy választani a teret és időt
játsszunk most súgják a sötétben játék
játsszunk most játék
s ekkor párnapihéktől tompított eséssel
zuhanóst miméinek s bökdösik
egymást mint medvebocsok apró fénykörben
állatok sétálnak át meg át át meg át
négy lábuk tömzsi ujj busa fejük egyre billeg és bólint
s ha volna valami csúnya mi lenne
ha volna valami rémes valami
gonosz valami bántós mi lenne
s már sorolják ijedten vég nélkül fék nélkül
vasorrú ködvitéz se-arcú rém
viharmadár és vérmedve halálból
visszatért visszajött már-nem-ember
mi lenne mi volna mi lenne mi lenne
semmi te pisis hát itt vagyok
hol hülyehülye hát hol lennék itt
vagyok itt vagyok itt vagyok
ne félj már ne félj bőgőmasina ne

egymásba bújnak és úgy maradnak
leheletükkel simogatnak
s végre végre alszanak alusznak mikor
az éjszaka lassan megnő

pár mondat egy szerelemről

zsigereimben sétálsz teszed hogy észrevétlen
fél kézzel köldökömbe szerkesztesz égitestet,
lehelésem beburkol konok hátadra zsibbadt
átkot és áldást pingál játék ez és haláltánc
érintésed képzelem bőrömre és világít
nevem neveddel írva ott ég egy rózsabokron
gyámoltalanul fészkelsz mindegyik éjjelemben
hajad szagától halkan begyakoroltan sírok

hiába van hiába bármi semmibe mállik
elvész ez is kialszik haló parázzsal együtt
földben rozsdálló fémmel penészedő kenyérrel

akárhogy is: bozótos gazzal nőtt birtokom vagy
múlhatatlan jelemet testedre bélyegeztem
akarom hogy akarjad aztán meg visszavonnám

varázsolódik emlék egy csöpp halálon innen
tegnapból holnapomba átmentett memorandum
legyen miénk mi van hát akárhogyan is volna
földben rozsdálló fémmel penészedő kenyérrel
néhány mondat a vágyról néhány az akarásról
beburkol lehelésem sírok hajad szagától
felejtsük el vagy mégsem legyen miénk mi van hát
nevem neveddel írva ott ég egy rózsabokron