Lószagú úristen, Cim-cim, Folyó ügyeim, Reggeli tortúra, Ablak a világra, Jóvanna

Lószagú úristen

Lószagú lett a kezem,
úristen,
megfogtam egy lovat,
nevetett, felhúzta az ínyét,
kivillantotta óriás, sárga fogait.

Kicsit megijedtem tőle.

Apáék építkeznek,
gépkocsik hozták eddig a sódert, a homokot,
most meg egy lovas kocsi,

már a vége felé tartanak,
nem a lovas kocsinak,

ez egészen más,
nem a vége fele,
hanem a szag,
úristen, végre nem olajszagom van.

Na jó, mégse egészen más,
a gépkocsivezetők is felhúzták az ínyüket,
kivillantották óriás, sárga fogaikat,
az útra nem kakáltak ugyan,
de kicsit tőlük is megijedtem.

 

Cim-cim

Nincs házim környiből,
cimbora,
de nem azt mondom, hogy nem adtak,
hanem hogy nem csináltam meg,
kétszer egymás után elmaradt.

Apa elkérte az Üzenőmet,
cimbora,
amibe a feketéket írták,
jó lebaltázott,
amiért nem csináltam meg a házikat,
meg amiért nem mondtam magamtól,
duplán kaptam mindenért.

Jól elbaltáztam,
cimbora,
mérgében bejött a szobámba
és pakoltunk,
pakolni kellett rengeteget,
és hallgatni közben a fejmosást,
mert az nem állt meg olyan egyszerűen,
mint a Stefi mamától kapott órám,
mikor nem húztam fel,

apa felhúzta magát,
és csak pakolt és csak mondta és mondta,
még ennyi baltát senki se látott egy szobában.

Végül rend lett,
cimbora,
vagy inkább csak olyasvalami,
ami hasonlíthat rendhez,
lesz hol csinálnom a házikat,
vidám lesz itt minden, cimbora,
csupa környezetbarát.

 

Folyó ügyeim

Tigris cicámat a házunk előtt
elütötte egy autó,
a kert végébe temettük.
Testvére,
aki Eufráteszből lett egyszerűen Fruzsi,
teljesen megváltozott,
lépten-nyomon a lábunk alatt van,
dörgölőzik, ölbe kéredzkedik,
mintha folyton azt kérné, adjuk elő Tigrist.

Előadom Tigrist, tisztelt nagyérdemű,
következik a Tigris című színdarab,
de épp mikor kezdeném,
nem látok a könnytől,
akár két folyó,
összemosódik előttem minden.

De nem is jó a halállal játszani.
Állok Whisky kutyánk sírja felett,
nem messze a Tigrisétől,
gyakran ütöttem el velük az időmet,

hiányoznak,
szükségem lenne rájuk,

latolgatom, mi lehet a halál,
hol van ebben az elmúlás-ügyben
a kutya elásva.

 

Reggeli tortúra

Ma tortát kell reggeliznem,
a szülinapok utáni másnap-reggeleket
a mi családunkban
tortareggeleknek hívják,

meg kell enni a tortát,
ne romoljon meg.

Sosem kaptam még olyan tortát,
amiből másnap reggelre ne maradt volna,
igaz, nem is vágyom olyanra,
nagyon kicsi torta lenne az,
amiből nem maradna.

Tízszer reggeliztem már tortát,
ebből simán megfejthető,
hányadik szülinapomat ültük tegnap,

na tessék, jövőre már
a tizenegyedik tortareggel jön.

Szülinap ülése, hm,
legalább olyan hülye kifejezés,
mint a tortareggel jövése.

Menése lesz a hasamnak,
ha ennem kell még egy falatot
ebből a tortából,

majd kilopom Sára kutyámnak,
tízkörmös tortareggel lesz a ma reggel neve,
Sára tíz körmét megnyalja,
engem arról lekapnak.

 

Ablak a világra

Apa gépén megnéztem valami olyat,
amit nem lett volna szabad megnéznem,

internetezni kéredzkedtem oda,
játszottam is,
de azt meguntam,
elkezdtem kutakodni apa gépében,

és olyat láttam,
amit azelőtt nem,
és nem is akarok még sokáig.

Apa épp bejött a szobába,
kérdezte, mit csinálok,
észlelte, hogy villámgyorsan éppen
bezárok egy ablakot,
nem szobaablakról van szó,

füllentettem,
hogy a Gyűrűk ura ablakot zártam be,
de apa rájött,
mert látta, hogy zavarban vagyok,
egészen más ablakra nyitottam világot.

El kellett mondanom az igazat,
nem kaptam büntetést,
amiért kutakodtam,
de elbeszélgettünk, és végig zavarban voltam,
ami majdnem felért egy kikapással,

s az meg már egészen vicces volt,
hogy azzal zártuk az ablakot,
hamarosan kapok egy életkori sajátosságaimnak
megfelelő könyvet a szaporodásról.

Életkori sajátosság,
még ilyen hülye kifejezést,
mindig tanul az ember valamit.

 

Jóvanna

Jóvanna,
mondom szerfelett nyeglén apának,
azt mondja,
mondjam így a suliban a tanárnak,
vele ne beszéljek így.

Jóvanna,
mondom szerfelett nyeglén a tanárnak,
azt mondja,
mondjam így otthon apának,
vele ne beszéljek így.

Jóvanna,
mondom Sára kutyámnak,
néz rám azokkal a nagy fekete gombszemeivel,
mintha azt mondaná,
jóvanna,
nekem nyugodtan mondhatod.
Néha ő az egyetlen, aki megért a családban.

Sokszor elbizonytalanodom,
hol jobb éppen,
a szobámban vagy az osztályban,
de ha nyegle vagyok, szerfelett,
egyik kutya, másik eb,
nem lennék inkább seholse.

Vissza a tetejére