kiforgatott föld franciaorszagban, gépek nélkül lenni halhatatlan

kiforgatott föld franciaorszagban

arthur rimbaud gödrét kiásták
pixelekben érzem a porózisom
legitimen veszek hedonista-tapaszt
alkoholos filcet este iszom

arthur rimbaud gödrét kiásták
a hamutartó két csikk-kukac óla
intercity-utas a graffiti zanza
charleville-ben még zöld volt a kóla

arthur rimbaud gödrét kiásták
térben fluoreszkál a szuvasodás
sivatag közepébe cölöpöt verek
emlékem négyévi kocsma-collage

arthur rimbaud gödrét kiásták
obszcén paktumot kötök minden tagban
képszakadás után a moziban várok
horgászok halált egy hűs patakban

 

gépek nélkül lenni halhatatlan

csak ha megszűnt az adaptáció lehet verset írni
ha két doboz sör éppen letompít
(bár az absztrakthoz ennyi nem elég
ahhoz többet kéne inni
de az agyféltekék pumpálnak
és az elmefunkcióm féligáteresztő)

a gépben villódzva kacsáznak a diódák
pedig azt se tudom mik azok
ti tudjátok?... nem?
idióták
az internetről lehull egy msn-kieg.
az öreg nénik félnek tőle nagyon
– merthogy túl modern –
a bűnözőktől meg a loszandzselesziek

a monitor előtt görnyedő ízületek
úgy szarakodnak gerincem ág-bogán
ahogy a neonzöldben izzó
kásán szoktak a legyek
meg a winchesterben a vírusok
meg az ún. bugok
vagy a kibertérben táplálkozó zselé
és a gyermeki tudatba telepített
hormonkeltő humbugok

villanykörtét szedek a plafonról
aranyló húsába harapok és megbasz az áram
(a mesterséges sugarak kihunynak
velem együtt halnak el)
gépek nélkül lenni halhatatlan
nem is olyan egyszerű

Vissza a tetejére