Indul, Eljut, Van e?, Hűtőbátya, Apabátya

Indul

 

Teri, a villamossíneket felszedik,

gondoltad volna? a Thököly

út, mint a történet folytathatnékja.

kifestett falak, kertre néző ablak.

a sötétség alakzata.

 

máshol a szék, az asztal,

máshol vagy te. anya,

a régi szőnyeg a régi padló úja.

 

a tárgyaknak nincs múlt ideje,

legendája is csak annak,

értelemszerűen, aki a gyerek

pontosságával emlékszik,

állandó fogyásban írom

a körülöttem létezőt,

egy anya sokszor arra jó,

alkalmanként kicseréljük.

 

a Thököly út villamosa

tíz éve jár a fejemben.

 

 

Eljut

 

nem nélkülöztünk családi kellékeket,

anya tányérkészletét, apa hiányát.

a foteltől sokáig undorodtam, a gyerekkor

közepén elbújtam benne, később

felnőttként kerültem elő. meglett ember,

mondogatták a családiak, én pedig

elindultam  egy hosszú lépcsőn, azóta

a foteltől az apáig sem jutok el.

 

 

Van e?

 

a halálnak van e szaga

nem félreértett értelemben,

szoba hűvössége, hideg van a

konyhában, elérem, szerintem

a tárgyszerűt, ha már alanya

a versnek az, ami helyében

én állok és anya, fotelapa

tologatás, hiányuk érdem,

gonosz október halottja

a hűtőbátya, nem beszéltem

róla, hát, nem is váltom valóra

lelke üdvét, történetében

cigányság van, tragédia,

abbahagyom, eddig értem.

 

 

Hűtőbátya

 

a Janinak megállt a szíve.

hűtőszekrény volt, és ki-be

nyitható, ötven évvel tele,

rossz viszonyom közös vele,

egy hűtőszekrény ennyire

abbahagyta, rácsukva ege,

nem volt lakása, csak Istene,

cigánysága, nem fért bele

nyugalma, csak szegénysége,

hűtőbátya az új neve,

a konyhában az új helye.

 

 

Apabátya

 

van, aki lyukat beszél a nyelvébe,

ki hitte, meghalsz, apabátya,

legendák arcod mögött, fény sávja,

hűtőből csúszol át a föld

középpontja felé? talán ha

lett volna beszélgetés. nincs

felidézhető szobabelső, ahol

a fotel a hamun kívül hátra

 

többet hagyott volna. a jobb kéz

tanította a balt borotválkozni, de

van e olyan mondat, ami egy kicsit

hasonlít a másik arcra?

busz jön, leszállás, fennmaradtál,

marad a borotválkozás,

a fehér hab, a név helyén: apabátya.

kesztyűbe bújunk, kéz szerint,

 

én a bal, te a jobb kamrába. nem

érünk össze, a levegőben két

pálya, mindkettő külön. 

Vissza a tetejére