Költészetem

Sebhelyes líra. Ne féljetek!
Felkentem mosolyom,
s a sok hiány egésznek látszik.

                         1995

Lélekállás-jelentés

1.

Pánikba estem.
Ellenem fordult
a rumosüveg.

2.

Uram!
Trónusod elé
leittam magam.
Halálaimhoz
semmi közöd.

3.

Legközelebb csak akkor iszom,
ha összefut számban az iszony.

4.

Sebes vagyok.
Szállnak rám a legyek.
Gondolkozom, Uram.
Legyek, vagy ne legyek.

5.

Nincs véletlenül pénzed?
Máma még nem kértem kölcsön…
Munka után az űrt kitöltöm…
Édes vagy dőre lőre-álom.
Ne lássak senkit. Senki ne lásson.
Fekszem összetörve,
határtalanul egymagam.
A foltos plafon ájultan leszakad.
Az üveg üres. Szemem kezemmel elfedem.
A lélek immunhiánya beállt.
Az éjszaka hányadékos lesz –
síkos utak a háló és fürdőszoba között.
Innen mindenki elköltözött.
Hideg lehet odakint. Érzem idebent.

Pici percek összeadódtak,
s lett egy nagy éjszakám;
zárt koporsóban temettük apám.
Anyámra míg hullt a göröngy,
hegedűk hangja utána köszönt.

Tittit elrabolta az Apa,
nekem nincs fiam,
fiamnak nem vagyok,
nem vagyok anya.

6.

Eget látok, behavazott mezőt,
szürke hegyet odafent.
A világűr pora üli meg.
Fekete gyöngyök szétszóródva az égen:
elmozdult ikonok fényes feketében:
varjak az ég különpáholyában.
Legyek az égbolt ablaküvegén.

7.

Az idők meredekét lakom.
Csúszom, visszazuhanok.
Ez itt a szakadék mértani közepe.

8.

Az ég falán erjed, folyik a nap vére,
lefelé, lefelé, a föld peremére.

Holnap majd zölden izzik a mező,
rézszínű, halk foltokkal
holnap majd felnő
itt a hegy…
Holnap az átok visszamegy
az óriási hegy
örvénylő barlangjába…
Holnap majd jelentek valami nagyon jót,
amit ma elképzelni nem tudok.

9.

Felkel a nap, lemegy a nap.
Nincs mit mondanom. Ha van,
hazudok.

                                                   1976-77
 

Ferdén havazik

                                          (Elektrosokk előtt)

Ferdén zúduló nagy havak.
Elferdült útjaimról kidobott szavak –
sodorja őket a szemmel látható
térben elferdült idő.
Minden ferdén, elkésve jő.
Végül minden megtalál.
Ferdén havazik.
Szerda van, agyhalál.

                            1989. december, Karcag, pszichiátria