sör meg cigi, papucs és pizsama, transzfer, túlélő túra
sör meg cigi
egyre mélyebbre
süppedek a fotelben,
egyik kezemben sör,
másikban cigi,
az ablak nyitva,
hátha az ég bekéredzkedik,
bámulom a függönyt,
zöld alapon mustársárga kolibrik
lebegnek a szélben,
szobám vak madarai,
a régi álmok is zöldek,
pisztáciazöldek,
olvadt fagylalt.
Távolból ízlelgetnek,
ha elérnek, elnyelnek.
Későre jár,
mindenhol csukott zsalugáterek.
Minden volt és van
csak ballaszt,
mint ez a sör meg a cigi.
papucs és pizsama
Ülök a bőröndön,
kérdem,
ugyan minek a papucs és a pizsama,
ha magamig szól a jegy.
Jó lenne valakitől elbúcsúzni,
egy csók a peronon,
miközben a nyakkendőn matatok,
vagy mégis elpakolni a papucsot
és a pizsamát,
ja és a búvárszemüveget,
(hátha mélyre merészkednék)
és persze a digitális fényképezőt,
hogy segítsek az emlékezésnek.
Activityt játszom,
a feladat:
érezni, hogy utazom;
csak a pakolászás,
csak az ne lenne.
transzfer
Kifizettem a reptéri transzfert,
holnap biztosan hazamegyek.
Vársz, ez a tudat behálóz,
mint bőröndöt a zsinegek.
A lényeg, hogy legyek,
égen vagy földön, akárhol,
csak magam határain belül.
Leginkább veled.
A határ titkos politika:
kierőszakolt egyezmény,
és szappanillatú hámsejtek.
túlélő túra
a prospektus rafinált
de itt az alkalom szökni
már látszik a mennyország
erről a szigetről két hét alatt
úszva elérném Szicíliát
– a tengerről, barátom,
tévesen mondják, hogy pokol – mondtad,
– a cet gyomra igazából inkubátorház
tetszik a kép
naplementék előtt
széttárt ujjú pálmafák
befizetek
jól fog állni nekem
a türkiz háttér meg amúgy is
kell nekem ez az
egyszemélyes társasutazás
fekszem az ágyamon
bámulom a plafont
unalmamban labdázok
kezemben gyújtózsinóros
lángoló kaktuszfügék
Vissza a tetejére