Eső - irodalmi lap impresszum

Üresség

 

 

Néző vagyok,

és mindig van látnivaló

Előredőlve bámulok az ötödik világtáj felé

Fülek a vállak síkjában

Köldök és orrlyukak egy vonalban

Nagy levegő Azután előre-vissza

Bizonyos helyzetekben már csak így

Látom, amit látni akarok

A kertajtó, a kút és a fészer

szigorú háromszögéből

még ki-kitör a fény Amott

egy pitagorászian tökéletes kocka csillan

Mögötte gomolygó, szabályos füstkarikák

A kerítésen túl mértani pontosságú

aranylapocskákon sétál tovább a tekintet

Formákba rendezett, kubista délután

Jó a kedvem Szinte vidám vagyok

Régi nevetések emlékéhez támasztom a hátam,

és még egyszer megmártózom a Napban

 

Folyton átlengsz a gondolataimon

 

A te nézésed fogja be a teret

Akárhol vagyok Akárhonnan Akárhová

Egyszer kiállításra hurcoltalak

Még a kezdet kezdetén

Mintha ünnep volna Kiöltöztél

Fülbevaló Nyaklánc Smink Rúzs

A száj, mely lepkéje a lángnak,

elárulta izgatottságodat

A művész nő volt Kortárs Sőt kórtárs

Művei a nőről szóltak Önmagáról

Kitárulkozó, mégis zárkózott világ,

olvastuk a prospektuson

Klimtet idéző csók és ölelés

Nyitott szájak Néma beszéd

Majd fej nélküli női torzó, kitárt ölek

Vagina és fallikus gyertyatartó

Tenyérbe temetett arc,

fölötte fehér szalagok

Ez a nő egyedül van Egyedül van,

és nem tudni, kire vár Mondtad

Nem tudni, vár-e valakire egyáltalán

Tekintetét szemérmesen eltakarja,

közben kiles az ujjai közül

Utálom, hogy ilyen kiszolgáltatott

Hogy ennyire függ Mondtad

De inkább kiáltottad, és

az izgalomtól ott helyben

feltűzted a hajad Sokan megnéztek

Akkor még örültem neki

Az Őz című kép előtt hosszan elidőztünk

A kollázsok között ez volt az egyetlen festmény

Olaj a tűzre A képen a lány lombszerű, fekete,

boszorkányos hajzatából

egy gonosz lény füle, szeme, fogai villantak elő

Sokáig nézted Hadonásztál is

Fogvacogva és tehetetlenül,

mintha egy madár

törött szárnya verné az ablakot

Majd vettél egy nagy levegőt,

és azt mondtad:

A picsába

Később, már kabátban,

visszamentél ehhez a képhez

Mosoly keretezte az arcodat

Ma sem értem, miért

Így kezdődött

Ha van a kezdetnek kezdete

Vissza a tetejére