Tenyér; Sors; A korcs; Kutya se
Tenyér
A kifőzdébe papucsban
Turis mackóban járnak
Valaki üres krumplit kér
Az eladók kedvesek
Míg nem fizettél
Ma a második nő kérdezi meg
Van-e pénzem adjon-e
Úgy látszik süt rólam a hiány
Kár hogy az anyák egy bukszában
Nem férnek el
Az összes költő árva Attilácska
Néha szeretné vonat alá tenni a kezét
Mikor unja magát és a verset
Sose ér annyit
Amennyit neki érnek
Az intercityre simán felengednek
Ha van jegyem
Bármit tudnának rólam
Undorodva és riadtan ugrálnának ki
Az emberek
Sors
Kemény hideg fotelekben alszok
Nem puha meleg hasadon
Gusztustalan agglegénykosztot eszek
Anyafőztöd helyett
Az összes éhenkórászról gondoskodsz
Engem kivéve
Mindenkit szeretsz
Téged rajtam kívül senki se
A korcs
Nyomorult
Kisgyerek vagyok
Akiből nem lesz soha
Ken se Barbie
Nem tudok hű lenni
De egyedül fázom
Szőrös meleg mancsokba
Kutyákba kapaszkodom
Életem a molesztálás
Jegyében telik
Vagy engem zaklatnak
Vagy én zaklatok
Téged várlak
Aki embert csinálsz belőlem
Ha nem kellek vigyázz
Magamba harapok
Kutya se
Anyám kezelés után azt mondta:
Látjátok, még most is hazajöttem.
De egyszer majd nem fogok.
Vajon észreveszi-e a kutya, hogy hiányzom?
Vajon sajnáltok-e?
Mire nem azt feleltük, hogy sajnáljuk,
Hanem hogy: Á, az még nem most lesz.
És nem jön többet haza,
nem mondja, hogy elege lett belőlünk,
azért ijesztett meg minket.
Vagy hogy tévesen temették el,
valaki mást hamvasztottak helyette.
Nem nyugtat meg puha kezét fejemre téve,
hogy: Itt van anyád, egyelek meg.
Ha itt lenne, a kutya se törődne vele.
Vissza a tetejére