A vesztes
Székely Jánosnak
Mennyi vitamin van a világban,
mennyit szív fel az a
fáradó, foszladozó
valami, ami a lelkünk.
Már ez a szó is
gyanús nekem, olyan mélyről
jön öröm és bánat,
olyan lent van az a hely,
megnevezhetetlen.
Élsz, élsz, élsz,
megbízható gép vagy,
mégis büntetnek,
ráadásul nem érted, ki lehet.
Miért fordul vissza
a szeretet, hogy megszaggasson,
foga miért marad benned
sokáig,
halálig.
Kérdések, pontot
teszel utánuk, válasz
nincs úgysem, bár talán
igazad van, hiszen
vesztes vagy.
De hát ez puszta
tétel. Kútba nézel,
meglátod a holdat,
nyújtózkodsz felé,
nem éred
el.
Vissza a tetejére