Bartha Ildikó

2013/2 - Véresen komoly honderűnk fináléja ezerháromszáznyolcvan oldalban (Benedek Szabolcs: A vérgóf, A vérgrófnő, A vértanú)2012/4 - A felszín alatt2012/1 - Üzemzavar, Utazás, Egy közönségmentes villamosút következményei, Űrkény2011/2 - Ballada2010/2 - Nemfoci2009/4 - Trepljov, halála után, Hamlethez2009/3 - A sárga motor2009/1 - 33, Khansar, a rózsaszín guru, Posztfentezi evridéjz2005/4 - a prológus apropója2004/4 - A pillanat alkímiája2004/3 - családi fotók2003/4 - Hídkő2002/4 - Apokalipszó2002/4 - Olvasó, nap, ló2002/2 - Időkörök2002/2 - Körkörös séta időben, álomban, istenben2002/1 - Variációk stációkra2001/3-4 - Magyar Kalendárium, avagy egy rendhagyó társasutazás2001/2 - Mindennapi csodák

Apokalipszó

(hallomás)

 

(Feljegyzések a Szaturnusz Házából; 2002. november 1.)

 

csukjátok be szemeteket fületeket
mert három óra harminckettőkor
szavak hullanak alá az égből

 

magas nyomású apokaliptikus savótömegek érkeznek
és megnevesül ég kutya nátha bazsalikom

 

és száma lesz a szavaknak
megszámlálható száma

 

először heten lesznek a szavak
úgy kapaszkodnak vacogva-rettegve
egymás csapzott értelmébe
mint a rémült állatok

 

tizenketten lesznek aztán a szavak
fáradtan-hunyászkodva
meglapulnak egymás tövében

 

huszonnégyen is lesznek a szavak
várakozik rájuk az idő
míg megbölcsülnek megvénülnek

 

megárad akkor a mondanivaló
és elönti partjait a toldalékhordalék

 

megnyílik a mélységnek kútja
meghomályosodik a csend
és fogalmak gomolyognak fel a kútból
sűrű fojtó fogalmak

 

megnyílik a mindenek szája
és egyszerre artikulálódik
királyiszék tűzlámpás üvegtenger

 

a kinek mersze van szórja mind a félszegek elé
mert rettenetes mondatszerkezet-seregek hömpölyögnek
észak és kelet és nyugat és dél felől

 

minden útjukban álló jelentésmezőt letarolnak
kimondatlan utánuk egy porszem sem marad

 

és megneveződnek mindazon dolgok
kiken nincs rajta a hallgatásnak pecséte

 

neve lesz a dolgoknak
mondható írható hallható neve

 

és a neveknek formájok leszen
semmi máshoz nem hasonlatos
és minden dolgokhoz hasonlatos egyszerre
sáskaasszony mellvértjéhez
oroszlánzúgáshoz
mélység angyalához

 

és adatik a szavaknak hatalom
de hogy mely részükbe tétetik
tudhatatlan az
mert a szavaknak sem farkuk
sem koronájuk fulánkjuk nincsen
mint ha kígyóknak királyoknak skorpióknak

 

és megöletik a lényeg harmadrésze a szavak által

 

leomolnak a szavak előtti
és a szavakon túli nagy birodalmak

 

és elmúlik az első jaj és elmúlik a második és az utolsó is
és nem lesz többé helye a jajnak
mert elmondhatóvá válnak mindenek pontosan

 

száznegyvennégyezerszer
száznegyvennégyezer ajakzsibbadás
és betűhurkok görcse alatt fuldokló lényeg látszik látásban

 

és egy angyal az égből alászáll
kezében nyitott könyv
és kiált nagy szóval
más képpen mint ha oroszlán ordít
mennydörgés szólal

 

és édes lesz az a könyv szókkal tele
de mindig csak az ő szájokban
és megkeseredik az ő gyomrokban
valahányszor lenyeli majd valaki

 

az ötödik trombitaszó a pontos időt jelzi
három óra harmincegy perc ötvenkilenc másodperc

 

kezdetben vala az ige

Vissza a tetejére