Hajdú Lajos

2001/2 - Jegyzet A Jáde-lányok tava című meséhez

Jegyzet A Jáde-lányok tava című meséhez

A mese hovatartozásának eldöntése szempontjából célszerű egy pillantást vetni a kínai mesetípusokra. Kínában, mint nagyon sok más nép mesekincsében, megkülönböztethetünk mitológiához, történelmi eseményekhez, valláshoz, állatokhoz, nevezetes helyekhez, tájegységekhez, természeti katasztrófákhoz fűződő meséket, legendákat. Mindegyik típuson belül lehetnek anekdotikus példázatokat feldolgozó, társadalmi egyenetlenséget bemutató, szerelmi témára alapozódó, emberi gyarlóságot bíráló, női emancipációért küzdő mesék. Kínai mesékről lévén szó, természetesen minden esetben kínai környezetben, sajátságos szokások, színek, szereplők bemutatásával.

A Jáde-lányok tava című mese nevezetes helyhez, tájegységhez kötődő, szerelmi témájú tündérmese. A tájegység Sichuan (Szeosuan) tartomány, Kína legnépesebb tartománya, több mint százmillió lakossal. A nevezetes hely a tartomány legnagyobb buddhista szent hegye, egész Kína öt nagy szent hegye közül is a legszebb, sok buddhista templommal, kolostorral. Régen híres zarándokhely volt, ma turista látványosság. Magassága több mint háromezer méter.

A Jáde-császár az Ég Uralkodója, akit Nefrit-császárnak is fordítanak, ami nem minőségi megkülönböztetés, csak abból adódik, hogy a jáde zöldes színű, áttetsző követ jelöl, de tulajdonképpen a jadeitnek és a nefritnek a közös elnevezése, Kínában ezt a követ megkülönböztetett tisztelet övezi, legtisztább változatait a legértékesebb drágakőként tartják számon. Nem véletlen tehát, hogy az ég császárát a jáde, illetve nefrit jelzővel illetik. Az is természetes, hogy a Jáde-császárnak Jáde-lányai születnek, akik a mese első felének kizárólagos főszereplői. Az ő csínytevésük keretében mutatja be a mese a hegy különlegességét, természeti tüneményeit. Sőt, mintha az egész mese nem lenne más, mint az Emei-hegy ritka madarainak, az ezüstfácánoknak a története.

A mese második felében kibontakozó szerelmi történet a kínai mesékben gyakran előforduló, soha ki nem elégülő szerelmek egyik variációja. Van, hogy a szerelmesek pillangóvá változnak vagy csillaggá az égen, itt madárrá. Minden esetben a társadalmi egyenlőtlenségekből származó konfliktusok feloldásának egy mindenki által elfogadható megoldását kínálják.

A mesét az „Emei-hegy legendái” című kötetből (megjelent Pekingben, 1983-ban a Kínai Népi Irodalmi Kiadónál) választottuk, amely negyvennyolc mesét tartalmaz. Gyűjtötte, sajtó alá rendezte: Zhang Chengye (Csang Cseng-je).

Vissza a tetejére