nyomai járják körbe
négykézláb
gyerekcipő
topánka és papucs
a bot gumivége
tolószék ahogy ráfordul
a magajárta vonalpárra

nyomai járják körbe
mászik
tötyög
táncol
csoszog és sántít
gurul
a hurkait formáló idő
még magában tartja

itt van
de már köröz fölötte a rettenet
érintő mentén már látja
a szekér kacsázó kerekének vonalát

látja ahogy a mélybe feszülő kötél
belevágja az agyagfal peremébe
a végpontba állított ferdét

még itt van
de szeme sarkából
a hulló rögök
suta paraboláját követi
amint az üreges koppanás után
szétporlanak a fényes domborulaton