Dudás Sándor

2012/2 - Egy szolnoki kertben, Táguló vásznon2009/1 - Futás, Örök nyár, Szorító világon2008/3 - A csönd koszorúja2007/1 - Menet, Zenthe Ferenc temetésekor, Párhuzamok2003/2 - Janus, 20. századi költők antológiájának elolvasása után, Madárharc

Egy szolnoki kertben, Táguló vásznon

 

Egy szolnoki kertben

 

Nagymama

ül a kertben, lelkén

évek zúgnak át,

olykor el-elszundikál.

Vállain,

csőrükben tartva a csöndet:

kilencven madár!

 

 

Táguló vásznon

 

A művésztelep orgonabokrok

szaggatta drótkerítésén

átmásztunk:  én ötéves,

a lányka kevesebb;

szájára tett mutatóujjal intett

csendre. Állát előreszegte, s beszédes

tekintete kért: arra kússzunk!

Borostyánlevélközökön

átvillanó fehér köpeny izgatta

fantáziám: a festő

a keretre feszített vászon előtt

távolabbi pontot méregetett.

Figyelme irányát

követtem: oldalán fekve

egy meztelen nő könyökölt a füvön,

előtte nyitott könyv.

Megállt az idő!

Más keretben

folytatódott történetünk.

Más idő

szétszakadásig táguló vásznán.

Vissza a tetejére