Körmendi Lajos

2005/2 - A folyó születése, Történelem, A folyó látogatása2004/3 - Zádor és Ágota földjén2004/2 - Hatvan év2003/2 - Szent Ernestusunk, avagy testben versbuborék, Oláh János, a frász, Sarusiáda 2002/3 - A rúzsos szájú barnamedve2002/2 - Akkoriban még szerették egymást a poéták2002/1 - Mongol költői tárgy2001/3-4 - Asztma, vágyakozás,Berek után, Bereki ősz, Írótábor, Bereki bök, November; 2001/2 - A stoppolt elefánt2001/1 - Mákos Balázs2000/4 - Busman2000/3 - Kipcsakisztán2000/2 - P. S. -verspusztulás2000/1 - Az Y. Diákszínház esete a Rómeóval1999/1 - Hosszú, hideg tél, Szűcs Sanyi kocsmája 1998/1 - Kun(játék)halom, Kun(szó)halom, Kun(család)halom, Kun(táj)halom, Tyúkszemáztató, múltbaázás, Móricz jegyzetel, Kolumbusz végtelen útja B-ig, már betegen, A ledér B-i Alkáli Hidrogénkarbonátos Jódos Gyógyvíz

Az Y. Diákszínház esete a Rómeóval

A Tanárnő bejön a színpadra. A diákok leskelődnek.

Tanárnő:             (mély átéléssel, teátrálisan) Oh, Rómeó, mért vagy te Rómeó!

Diákok:                (vihogva bezúdulnak) Kézcsóklom, tanárnő!

Tanárnő:             (mint akit rajtakaptak, idegesen tapsol, kiabál) Sorakozó! Figyelem!      Légzőgyakorlat...

Diákok:                (belégzés, kifújva sziszegnek. Ezt kétszer-háromszor megismétlik)

Tanárnő:             (a kezével határozottan int) Vége! Bede-bede-bá...

Diákok:                Bede-bede-bá, bere-bere-bá, bede-bede-bá, bere-bere-bá...

Tanárnő:             (int) Vége! Nanana

...

Diákok                Nanana, nánáná, nenene, nonono, nönönö, nénéné... Nanana, nánáná, nenene, nonono, nönönö, nénéné...

Tanárnő:             (int) Vége! Á-a-o-u...

Diákok:                Á-a-o-u, á-a-o-u, á-a-o-u, á-a-o-u...

Tanárnő:             (int) Vége! Kettő után...

Diákok:                Kettő után nem négy jön, három után nem öt jön, négy után nem hat jön...

Tanárnő:             (int) Vége! Má-ma-mo-mu...

Diákok:                Má-ma-mo-mu, má-ma-mo-mu, má-ma-mo-mu, má-ma-mo-mu...

Tanárnő:             (int) Vége! Légzőgyakorlat...

Diákok:                (levegővétel, sziszegés)

Hang:                    (kintről) Tanárnő! Telefon...

Tanárnő:             (int) Vége! Folytasd: bede-bede-bá... (kimegy)

Elszabadul a pokol. Egy fiú tapsol.

Rómeó:                Ladies and Gentleman! Romeo and Juliet...

Játékmester:       Rómeó és Júlia! Az első találkozás a bálban...

1.

Párok lejtenek, csevegnek. Rómeó és Júlia is ott sétálgat. Amikor meglátják egymást, a bálozók megmerevednek. Kezdődik az időtlen pillanat.

Egy hang:            Ó!...

Júlia:                     Jaj, hogy néz a neveletlen,

                  Szeme úgy ég, mint egy ketlen!

Rómeó:                Mamama, mámámá, mememe, momomo...

Júlia:                     Nanana!

Rómeó:                 Mánnám-mannam-monnom-munnum-mönnöm-münnüm-minnim-ménném-mennem...

Júlia:                     Nenene!

Rómeó:                Julá-jola-jele...

Júlia:                     (örül) Mmmánnámmm-mmmennemmm-mmménnémmm-mmminnimmm?

Rómeó:                (boldogan) Trá-tra-tro-tru.

Júlia:                     (boldogan) Dadog!

Rómeó:                (szerelmesen) Tréfa, trafik, trón, trükk!

Júlia:                     (szerelmesen) Tüstént, dűltél, dönti, tölti!

Rómeó:                (zihálva a szívéhez kap) Zengés, zendít, zengő, zendül, zenit, zérus, zihál!

Júlia:                     Zérus?

Rómeó:                Zérus! Zével zizzen...

Júlia:                     (átszellemüiten) Zérus!

Rómeó:                Dáda-táta-te!

Júlia:                     Te!

Rómeó:                Te!

Júlia:                     Te!

Rómeó:                Te!

Júlia:                     Te!

Elválnak. Az utolsó “te”-re megelevenednek a bálozók. Sétálnak, táncolnak. Tapsra ismét megmerevedik a színpadkép.

Játékmester:       Következik az erkély-jelenet!

2.

A színpadot bokrok, fák, két bokor között erkély, melyen Júlia áll.

Béka:                     (hangosan brekeg)

Júlia:                     (megriad) Nanana!

Macska:               (nyávog)

Júlia:                     (félénken körülnéz)

Bagoly:                (huhog)

Júlia:                     (ijedten) Nenene!

Szél:                      Szszsz... Szél száll, szalmaszál... Szszsz...

Rómeó:                 (settenkedve közelít bokortól fáig, fától erkélyig. Ekkor kezdi el Júlia a holdnak tett vallomását)

Júlia:                     (szerelmesen) Ha akarsz, kapsz hármat... Aztán kaphatsz akárhányat...

Rómeó:                (csodálkozva) Na!

Júlia:                     Hatalmas vágyat táplál...

Rómeó:                Óóóó...

Júlia:                     Vágyának határt szabhat...

Rómeó:                Na ne! (feláll, észreveszik, hogy lebukott, ismét elbújna, de Júlia...)

Júlia:                     (szemrehányóan) Nanana!

Rómeó:                (bűnbánóan) Ma-me-má-mé...

Júlia:                     (megbocsátóan) Má-ma-mo-mu.

Rómeó:                (örömmel) Má-ma-mo-mu?

Júlia?                     (Szerelmesen pironkodva) Ma-mo-mu.

Rómeó:                (forrón) Ma-mo-mu...

Júlia:                     (Liheg) Ma...

Rómeó:                (Liheg) Ma...

Júlia:                     Ma?

Rómeó:                (megnézi az óráját) Holnap.

Júlia:                     (kérleli) Ma...

Rómeó:                (együtt énekli a lánnyal a nászindulót) Ma-ma-mama-ma-ma-ma...

Felhúzzák, majd gyönyörködve nézik a gyűrűjüket, aztán érzelmes búcsút vesznek. Rómeó még tovább dúdolja a színpadon a nászinduló első sorát, végül légiesen el.

Szél:                      (sziszegve végigszalad a színpadon)

Játékmester:       (tapsol) Következik az esketés!

3.

Akik eddig a fákat és a bokrokat alakították, most átváltoznak libasorban haladó, imádkozó asszonyokká, akik felállnak a színpad két oldalán. A pap a színpad közepén térdel, háttal a közönségnek, jól hallhatóan mormol. Előtte a megfeszített Megváltó. A pap feláll, ájtatos arccal az égre forgatja a szemeit. Lassan, ünnepélyesen bejön Rómeó és Júlia, imára kulcsolt kezekkel letérdelnek a pap elé.

Pap:                     (recitál) Héten, hévvel, jéggel... Jérce készen, kérem... Lélek lépdel, mérgel, ménes neked nyéllel... Nyélben, pékkel pénzel... (egymásra teszi a fiatalok kezét, keresztet vet) Tavon a lúd átúsz, visszaúsz meg átúsz...

Megváltó:            (megelevenedik a kereszten, nagyot rikkant) Cizd rá, hugány!

Mulatozás, tánc. Amikor a Játékmester tapsol egyet, megmerevedik mindenki a színpadon)

Játékmester:       És most következik a párbaj!

4.

A színpadon Tybalt ül. Bejön Mercutio, ő is leül.

Mercutio:            (a kocsmároshoz) Mit sütsz kis szűcs!

Kocsmáros:        (bólint, inni hoz, tölt)

Mercutio:            (odainti a kocsmárost, a fülébe súg valamit, Tybalt felé mutat)

Kocsmáros:        (Tybalthoz megy, a fülébe súgja az üzenetet)

Tybalt:                (kirúgja maga alól a széket) Harag, hirig, horog, hörög!

Mercutio:            (mérgesen felugrik) Odzso, ödzsö, udzsu, üdzsü! (vívnak)

Tybalt:                (leszúrja ellenfelét) Bár sok embert ölök rakásra,

                            Mégsem teszek szert öröklakásra....

Rómeó:              (Júliával jön, boldog, de Mercutio teteme láttán megrendül. Amikor megérti a helyzetet, bosszút liheg.) Mercutio! (kardot ránt) Drá-dra-dre!

Tybalt:                (dühösen) Drö-drü!

Rómeó:              Dré!

Tybalt:                Dru!

Vívnak. Kard gyanánt a mutatóujjuk szolgál. Rómeó kardja elgörbül. Júlia odaugrik, simogatni kezdi a fiú ujját. Az erotikus hatású jelent végén Rómeó kardja kiegyenesedik. Ismét vívnak, s Tybalt holtan marad a színpadon.

Játékmester:     (beszalad, tapsol, kéjesen mondja) És most következik a nászéjszaka!

5.

Akik korábban a bokrokat, fákat játszották, most fallá állnak össze. A szemük csukva. Júlia két szereplő között, az ablakon, kikandikál, sóhajtozik, epekedik. Feltűnik Rómeó, a lány felé lopakodik. Átrepül a színen egy bagoly. Júlia észreveszi a fiút, int neki, hogy jöjjön, s ő is a fal mögé húzódik. Rómeó a fal mellé lapul, gyanakodva körülkémlel, majd beugrik a fal mögé. Néhány másodperc múlva megszólal a fal.

Fal:                    (a szereplők szeme kipattan, tágra nyílik) Ma... me... má... mé... ma-me-má-mé... mamemámé... mamemámémamemámémamemámé... (egyre gyorsuló tempóban reagálják le a fal mögötti ölelkezést egészen a csúcspontig. Ekkor szétnyílik a fal és Júliával együtt sugárzó arccal dúdolják az Örömódát. Rómeó tikkadtan hever.)

Játékmester:       (jön, tapsol) következik a száműzetés!

6.

Rómeó a közönség felé fordulva lovagol. Jön a szél, a fiú fülébe sziszegi.

Szél:                      Aki siet, elkésik... Szszsz... (el)

Rómeó a színpad széléig lovagol, ott csónakba száll, átevez a színen, majd a színpad széléről középre jön, a közönséggel szemben gyalogolni kezd (ezek a mozgások a pantomim eszközeivel oldhatók meg).

Szél:                      Szszsz... (el)

Játékmester:       (jön, tapsol) Következik a kriptajelenet!

7.

Júlia középen fekszik, körben gyertyatartók. Rómeó jön, az ajtó kísértetiesen nyikorog.

Szél:                      (besurran) Sikló siet a sírban... Szszsz... (el)

A félhomályban Rómeó keresztülesik Júlia testén. Káromkodik. Letérdel, nézi, miben botlott meg. Ráismer a lányra, ébresztgeti.

Rómeó:                (kedvesen) Ma-me-má-mé... (mosolyogva a füléhez hajlik) Huhú!

A fiú nyugtalan lesz, mérni kezdi a lány pulzusát, egyre kétségbeesettebb, felemeli, majd leejti Júlia kezét, aztán a lábát is. Megérti a helyzetet. Kis üveget vesz elő, fogával kihúzza, kiköpi a dugót, lezúzza a mérget, elvágódik, a haláltusáját vívja, amikor a feje fölött dönögni kezd egy szúnyog, összecsapja a tenyerét, és hirtelen meghal. Ekkor ébredezik Júlia. Észreveszi a szúnyogot, leüti. Meglátja Rómeót.

Júlia:                   (kedvesen) Má-ma-mo-mu... (riadtan) Nanana! (hiába rázza a fiút) Nenene! (előhúzza Rómeó tőrét) Bede-bede-bá, bere-bere... (magába döfi) bá... Ó, Rómeó!... (meghal)

Szél:                     Szszsz... (el)

Szirénázó mentők jönnek, kivinnék a hullákat, amikor visszajön a Tanárnő.

Tanárnő:             (feldúltan) Mi van itt? Sorakozó! Légzőgyakorlat! Tartod... tartod... kitartod

A diákok levegő híján sorban esnek össze. Amikor az utolsó is összeesik, a tanárnő a közönség felé fordul, a kezével határozottan int.

Tanárnő:             Vége!

Vissza a tetejére