Mrena Julianna

2016/4 - Kicsi dal; Budapest; Kavarog2016/2 - A fiú és a fa2015/3 - Tükörfény2015/2 - A férfi az álomban; Fernandó; Ballada féldisznóval2014/4 - Csoda Pesten; Egy kísértet portréja; Fentről nézve; Mese a fűről; Önarckép tükörrel; Cocombre mariné (Ars poetica uborkával); A balatoni vonaton2014/2 - Hídon; A pesti kosz2013/3 - A reinkarnációról ; Arról, ami elmúlik; A főzésről; Egy szereplőről, egy történetből 2013/1 - Amikor csak egy felhő van az égen2012/4 - Világvége2012/4 - túróvá alvad, és hõsünk éppen, elfelejtem hogy, A kávéházba tévedt ismeretlen2012/2 - Oázis2012/1 - Divatba jön a narancsbőr, Aurafestés és csakrafelvarrás2011/3 - Amit tényleg jó lenne leírni, A szerelmes stewardess, Violin, Intermezzo, Ismétel, Szem. Tanú, Tegnap a metrón, Zsa! Ko! Sze!, Összeírom, Sebek2011/1 - Nem írok, Egy fehér ló legendája, A be nem fejezett történetek királynője2010/3 - Angyal, kis testi hibával, Felhővadász, Idő. Ugrás.2009/4 - Karácsonyitisz2009/2 - Kiló félbarna2009/1 - A süteménysütő2008/3 - Berényi Csinszka megtalált verse2008/1 - Válogatott fikcióim2007/3 - Kamipe2007/1 - A nemértés tagadása2006/3 - A néma zongorista2006/1 - amikor az éjszaka megnő, pár mondat egy szerelemről2005/4 - A gyűrű2005/1 - Grépfrúthold, Karamella-tangó2004/3 - kunszt, Ki mondta, hogy bármi történjék, verset kéne írni2004/1 - Város, te minden2003/4 - Kurva banalitás, Én annyi mindent mondanék Magának...; 2003/1 - A hattyú titkos éneke2002/4 - A fehér dög s a cirmos dög2002/2 - Genezis, Rövid dal2001/2 - Esti ima álomért2001/1 - Kakasszóra enyém leszel, És szól a lány2000/3 - Ének Illagó vérbosszú-esküvéséről egy madártetem felett, Illagó hazugságon kapja magát; 1998/1 - Ágon ülő

Kicsi dal; Budapest; Kavarog

 

KICSI DAL

 

Erekben fehérzaj kering.

És mint a véred, énekel.

Sosem tart örökké semmi sem.

És sosem múlik semmi el.

 

A felfoghatatlan alszik benned.

Lassan mozdulj, nehogy felébreszd.

Kicsiket sóhajts, gyengéden élj.

Ha vérzel, nehogy összevérezd.

 

Olvass nehéz és jó könyveket.

Hosszú sétákkal ringasd az űrt el.

Ha felsír, etesd meg, bugyuta kicsi dalt dünnyögj neki.

Ha nyűgös, tűrd el.

 

Ennyi az egész.

Mert hát végül is ugyanígy van mindenkivel.

Erekben fehérzaj kering.

És mint a véred, énekel.

 

 

BUDAPEST

 

A Duna illatáról,

ahogy szétterül Pest és Buda közt,

átnyújtózva a városon, arról kellene írni.

Ha egyszer elmegyek örökre,

erre fogok emlékezni a leginkább,

meg persze a gangok szagára,

a lépcsőház és a harmadikon főzött kotyogós kávé

összemosódó dallamára, mert igen,

olyan ez, mint egy dallam, a tévéhíradó kiszűrődő főcímzenéje,

erre fogok emlékezni, igen, meg arra,

 ahogy egyszer régen üvegcserepekkel teleszórt és

cseppet sem romantikus hidakon gyalogoltam át,

esténként, egyedül, szélbe tartott arccal,

és valahol benn a mélyben arra gondolok,

anélkül, hogy tudnám, hogy végül is

mire mennénk egymás nélkül,

ez a  város meg én, Budapest meg én,

de hát tudod, az is lehet, hogy mint oly sokszor,

ez a szerelem sem tart majd örökké.


 

KAVAROG

 

Annyi minden kavarog, tudod –

az ég sötét, ha felnézek, szinte elnyel,

és nemcsak elnyel, vissza is köp utána,

és itt maradok talpig önmagamban,

csillagtalan, szédülve és hülyén.

 

Ez az, mi van, és úgy van, hogy közben nincs is.

Én se vagyok. Csak egyberendezett dolgok,

ötletek, tervek, képek, néhány idegen álom,

csupa olyasmi, amit igazából

valaki csak egyszer itt felejtett,

nem fontos. Mosógépdobban a ruha,

az kavarog, nem én.

 

Nincs is bennem örvény.

Csak az örvény helye.

Vissza a tetejére