Papp Dénes

2016/4 - Üsse kavics!2013/1 - Jelenet, Kinyilatkozat2012/2 - Májusi várkertben, Hazafelé2011/3 - Alkalmi munka, Térkő, Mellékes

Alkalmi munka, Térkő, Mellékes

Alkalmi munka

 

Azon a nyáron részt vettem a belváros felújításában.

Felhívtam a megadott számot, elmentem a megadott

helyre a megadott időben, és máris a zsinagóga

tetején találtam magam.

Négyfős brigádunk feladata a homlokzat vakolása volt,

az öreg kőműves egész nap méregetett a szeme sarkából:

a falat, a főnököt, vagy engem.

Sok minden eszembe jutott akkor, ahogy néztem föntről

a fölszedett utat, a kavargó port, hallgattam a munkagépek

zaját, a munkások elszórt kiáltásait. Babilon, Királyok Völgye,

Róma – bárhol lehettem volna.

Másnap kirúgtak, mert a cég nem kapta meg az engedélyt

a munka folytatásához. Sokáig ültem a patak partján a reggeli

fényben, és mikor az árnyékom már nem látszott,

útnak indultam megint.

 

 

Térkő

 

Az öreg kőműves sokat mesélt,

miközben olyan villa udvarát

burkoltuk, melynek végében

szemtelenül békés patak csordogált.

Elmondta, hogy Indiában is járt,

és hogy ott kollégája majdnem

kenyeret kereső kezével fizetett azért,

mert lopott. Aztán fiát szapulta,

aki arra a néhány napra főnöke lett.

Csöndben fugáztam, míg ő az árnyékban

ülve beszélt hozzám, de nem nekem,

mert egyáltalán nem érdekelte,

hogy ki vagyok. A háta olyan volt,

mint egy simára kopott vörös szikla,

a némaságig lelakott házak nagyapja.

 

 

Mellékes

 

Egy frissen induló családi vállalkozás felkért,

hogy hirdetőfelületükhöz szerezzek

önmagukat reklámozni kívánó cégeket.

Gyalog jártam be a körzetekre felosztott

várost, hogy az üzlettulajdonosok nevét

és telefonszámát begyűjtsem, egyúttal

borítékolt szóróanyagot osztogassak nekik.

A bérezésről sokáig nem esett szó közöttünk –

az elvált, egygyermekes nő állandóan

pénzhiányra panaszkodott. Egyszer aztán

fölhívtam, hogy fizessen ki, mert részemről

befejezettnek tekintem a megbízatást.

Azt ajánlotta, hogy találkozzunk este

egy nyilvános helyen, ahol majd mindent

megbeszélünk. Késve érkezett az elegánsnak

titulált kávézóba, egyéb elfoglaltságaira hivatkozva.

Miután helyet foglalt, megkérdeztem, mit szeretne

inni. Habos feketét kért, én egy szimpla presszót

választottam. Ezután különböző összegek

hangzottak el, végül egy szám, amelyre mindketten

rábólintottunk. Az asztalra számolta le a pénzt,

amelyet fölmarkoltam, és miután rendeztem

számlánkat, elindultam, hogy jeges széllel

hűsíthessem arcomat.

 

Vissza a tetejére