Lázár Balázs

2017/2 - Az ágyhoz rendületlenül; Tartózkodó kérelem2017/1 - Miután H. úrnak; Kérdés-válasz; Nem kolostorba; Egy vers kapcsán; Kizökkent; H. úr léte; Lefekvés előtt2016/4 - A Bolond utolsó előtti éneke; Keszthelyi anzix2015/3 - Két rondó a fényről2014/4 - Nem tudom2014/3 - Csokoládé2012/2 - taxisblokád, ahogy, gyászhír, szeptemberi vers, kezüket fogva, szívucca, Szárszón, márciusban 2010/3 - Mariannak2009/3 - nyári eső2009/1 - csak, hát így, Egy mondatban mit jelentett?, túlsúly miatt, már itthon, 2008/4 - afterszolnok2008/1 - itthon, ikszakta, ki tudja?2006/2 - Tudtad-e, hogy, Jaj, Lear papa, Ugyan, Lear papa2005/3 - Willow Creek-nél, kapcsolat, próba, Terasz, gyászhír2005/1 - Ikarosz 2000, Vulkán, Eszmefutta, Szünetjelek2004/3 - Rózsa2004/2 - Most és itt2003/2 - Másnap2002/3 - Karcok egy meg nem írt naplóba2001/3-4 - istengyáros2000/1 - Ünnep1999/1 - Kocsma-librettó1998/1 - A hely

Nem tudom

 

 

 

Nem tudom, hogy hol kezdődött

és hol ér majd véget bennünk e pillanat,

rákos tested meghajlít percet és teret,

míg szemedben úgy tűnik, kéken ég a nap.

 

Nem tudom már agyam lomtárából

szétválogatni a bezsúfolt emlékeket,

de kiesik egy kép, mikor a kukoricásnál

nagyapával együtt fűrészeltetek.

 

Téged sem ismerlek sokkal jobban,

mint őt, aki szekerestől fordult árokba,

összeprésel minket kíméletlen, lassan a

dolgok ismeretlen, végső vonzata.

 

Nincs többé előre. Nincs hova hátra.

Zúgnak méheid a szolnoki határba’.

Várnak már örökre mindhiába,

kipergeti mézük az idő rostája.

Vissza a tetejére