Prospero utolsó megkísértése
Szereplők
William Shakespeare
Anne Hathaway, Shakespeare felesége
Susanna Shakespeare, Shakespeare nagyobbik lánya
Judith Shakespeare, Shakespeare kisebbik lánya
John Hall, orvos, Susanna férje
Thomas Quiney, kocsmáros, Judith férje
William Combe, szomszéd, nagybirtokos
Richard Burbage, színész
John Fletcher, drámaíró
Ben Jonson, drámaíró
Történik 1616. április 15-én és 23-án Stratford upon Avonben, a Shakespeare-birtokon
1. felvonás
Ideje van a jégaratásnak,
Lámpásunk: lápi lidércek,
Hófödte pilláink félig csukva
Támasztják korhadó lécek.
Szakad a fekete éjjeli bársony,
Hasad a remete-hajnal,
Kopog egy kéz a lápi világból,
Megjön a hó a tavasszal.
Csűr
Üres deszkacsűr. Porfonalak hálózata a beszűrődő fényben
FLETCHER HANGJA Hé, gyertek ide! Megtaláltam a bejáratot.
JONSON HANGJA Fényes nappal? Gratulálok.
BURBAGE HANGJA Látsz valamit?
FLETCHER HANGJA Üresnek tűnik.
BURBAGE HANGJA Lelakatolták. Két… nem… három lakat… Gyere, Jonson, ebben te vagy a legjobb.
JONSON HANGJA Jövünk tökön-babon keresztül, hogy végül betörjünk egy pajtába? Csípjetek meg! (Feljajdul)
Motozás
FLETCHER HANGJA Rajtunk biztos nem múlik.
BURBAGE HANGJA Úgy van. Mi megteszünk majd mindent.
JONSON HANGJA És ha az kevés lesz?
BURBAGE HANGJA Akkor majd improvizálunk.
JONSON HANGJA Kész. Be sem voltak zárva rendesen, csak úgy tessék-lássék.
BURBAGE HANGJA Fletcher, hozd a kacsát.
FLETCHER HANGJA Mondtam már, hogy az nem kacsa.
JONSON HANGJA Hát nem is. Inkább egy rohadt nagy kudarc.
FLECHER HANGJA Én cipeltem idáig, nem? Akkor meg mi van?!
BURBAGE HANGJA Fejre vigyázz!
Nyílik az ajtó. Két méter magas sárkány nyomakodik át a pajtaajtón, mögötte John Fletcher, majd Richard Burbage és Ben Jonson
JONSON Ez hát az út vége?
FLETCHER Hova tegyük? Szerintem valahova oda félre, nehogy rögtön meglássa.
JONSON A kudarc messziről bűzlik, fiacskám. Te aztán igazán tudhatnád.
FLETCHER Ez nem kudarc.
JONSON Mi az, ha valami salétromot fingik, az oldalára dől és meghal?
BURBAGE (röhög) Komédia!
JONSON Ha vinnyogva röhögsz, pedig legszívesebben sírnál, az nem komédia. Az valami más. Erre a dögre építettétek az egész tervet. De a dög kinyiffant. Ergo?
FLETCHER Fog repülni.
JONSON Elhagyott a közönséged, de megmaradt az optimizmusod. Fordítva nem lett volna jobb?
FLETCHER A két nemes rokon sikeres darab volt.
JONSON Aha.
FLETCHER Nagyon is sikeres.
JONSON Úgy van.
FLETCHER Az utolsó sikerdarabunk.
JONSON Ki állítja?
FLETCHER A nézők. A Temzéig állt a sor.
JONSON Az akciós sör miatt, amivel a Globe feldobta a nézőszámot. De attól persze A két nemes rokon még sikeres darab volt.
BURBAGE Nem repül, Johnsy, lásd be, hiába is szeretnénk. Pedig annyira hittem benne. Will imádja az újdonságot. Felcsigázza, inspirálja. Rabul ejti. De nem repül az átkozott.
FLETCHER Fog, Rich, fog.
JONSON Negyven kiló fa és papír. Mi tartaná a levegőben? A hit?
FLETCHER A színház, Ben Jonson.
BURBAGE No, toljuk kicsit odébb.
FLETCHER Ami a Két nemes rokont illeti…
BURBAGE Ne kezdjétek elölről!
FLETCHER Willnek kifejezetten tetszett
JONSON Ja. Az a rész, amit ő írt bele.
FLETCHER Vissza is dobhatta volna. Vagy, ami még rosszabb, elolvassa, és hümmög egy sort, ahogy szokta.
JONSON Ühüm.
BURBAGE No, most már csak azt kell kitalálni, hogyan csaljuk ki ide.
FLETCHER Vagy belejavít. Csak belepiszkálok, mondja, közben meg átírja az egészet. Will átjavít mindent. Szinte minden mondatot.
JONSON Aha.
BURBAGE Máskülönben itt rostokolhatunk akár napokig is.
FLETCHER De a Két nemes rokonnal mégsem tette.
JONSON Ühüm.
FLETCHER Tudom, mi a bajod.
JONSON
Kankalin, zsengécske tő,
Boldog tavaszt hirdető harangvirág…
Kökörcsin, bölcsőben éledt,
Körömvirág, síron érett kis szarkaláb… üde nyelvi komposzt.
FLETCHER Belesorvadsz, hogy engem választott.
JONSON Az ágyába is bebújtál, mi?! Kétarcú a kéj, előre s hátra tekint.
FLETCHER Szerzője?
JONSON Ovidius.
FLETCHER Ez Martialis négysorosa, te tahó: az idézet szövege helyesen: Kétarcú a kéj, hátra s előre tekint.
JONSON A sorrenden lovagolsz?
BURBAGE Valahogy ide kell csalnunk. Méghozzá most.
FLETCHER Zsigeri író vagy, Ben, a zsigereiddel gondolkozol.
JONSON A színpadra nem doktorátus kell, hanem erekció.
FLETCHER Ugyan, Ben, összesen nincs ötven jó sorod.
JONSON Te meg okos és lankadt vagy, John. Petyhüdt a költészeted is.
BURBAGE Ki kell találnunk, hogyan csaljuk ki ide. Ti vagytok az írók, gondolkozzatok!
JONSON (szétnéz) Takaros pajta, szó, mi szó. Minden olyan… végleges. Á, a jól ismert mákbetűk! Csak nem jegyzetek egy készülő új darabhoz? (Olvassa a zsákok és üvegek címkéinek feliratait) Első felvonás, első jelenet: dialóg két mellékszereplő között, a színen: zab és töklekvár. Második jelenet – a főszereplő színre lép – neve: málnalé. Harmadik jelenet: költőnk szeme az égre villan, megszületik a vezérmotívum: őszi árpa – közepesre darálva. Delejes! Negyedik jelenet – benne az átkötő figura: Kicsi, de szellemes szerep: aszalt alma! És máris következik az ötödik jelenet. A nézőtér egyetlen visszafojtott lélegzet, ő pedig mágikus botjával az eget kocogtatja, és azt suttogja: savanyított káposzta!
Csend
FLETCHER Nagyon a szívére vette, hogy leégett a régi Globe.
BURBAGE Megsiratta.
JONSON Ahogy mi is. Aztán újra felépítettük.
FLETCHER Te speciel nem nagyon.
BURBAGE Égi jelet látott abban, hogy leégett. Ezért visszavonult. El tudjátok képzelni, mekkora erő kell ahhoz, hogy valaki így kettétörjön?
JONSON Én egyetlen jelet látok csak: egy csiga nyálát, amit maga után húzott az úton. Idáig követtük. Mit vártok még tőle?! Ez nem író, ez egy gazdálkodó. Ez Jézustól is pénzt kérne a keresztért: „Hé, te, mik ezek a lyukak itt? Szöghelyek? Miféle szöghelyek?! Édes majoranna, te tönkrebasztad ezt az első osztályú épületfenyőt?! Most mit csináljak ezzel az összevissza szögelt kereszttel, ember?”
BURBAGE Lazíts már, Ben, mert kisodródsz.
JONSON Ez az ő igazi arca: egy paraszt, aki esténként leül, és nézi, hogy nő a barack a léckerítésen.
BURBAGE Legalább egy esélyt adjunk neki.
JONSON Mire? Hogy elbeszélgessünk vele? Miről? „Te, Will, valami csodás a retked. Hogy csinálod? Palántázod? Magról veted? A barackod meg… te, az maga a csoda. Trágyázod? Honnan veszed? Te magad szarod? Hogy te milyen termékeny csótány vagy, William Shakespeare!” Fiúk, menjünk haza!
Nem mozdulnak
Udvar
Anne Hathaway, Judith Shakespeare, Thomas Quiney
ANNE Szokjon meg vagy szökjön el! Vissza Babilonba! Hogy jön ő ide? Az ember látja az összefüggéseket, ha van szeme. Látja a keléseket, mert ott fekszik közvetlen mellette. Hallja, ahogy nyög, köhög, evez a lábaival. Mintha valahová sietne. Ki tartja vissza?!
JUDITH Anya… beszélni szeretnék…
ANNE Kisült miatta a szemem, hogy olyan tekintélyes emberek, mint William Combe úr, hetekig kell, hogy könyörögjenek egy ilyen koszfészeknek. De ma délelőtt végre aláírta, lepecsételte az okmányt az a nagy hazug.
JUDITH Anya, én másról szeretnék… volna egy…
ANNE A sarkunkra kell állni, hogy az a szemenszedett ne pusztíthasson el mindent, amit én a tíz körmömmel… ezzel a tíz körmömmel… Nézz rám! Eszel te rendesen?
JUDITH Anya, én sokat gondolkodtam, és…
ANNE Ne gondolkodj, kivált ne sokat, hanem egyél és aludj. Legalább az anyja méhében legyen nyugta annak a gyereknek.
Thomas Quiney jön
QUINEY Virágos csóközön, anyuka! Mi ez? Aszalt szilva? Vehetek? (Judithhoz) Szívem! (Judith hasához) Hahó! Itt a papa! Vajon hall engem? Szerintem igen. Doktor Hall azt állítja, hogy az anyaméhben nagy, fekete hegyek úsznak. Nota bene, azok körül keringenek a leendő újszülöttek. Szerintem ez marhaság, és a doktornak vigyáznia kéne a nyelvére. A nyelv veszélyes fegyver: megvághatja vele magát az ember. (Anne-hez) Hogy van a születésnapos? Remekül néz ki, anyuka.
ANNE Hízelegsz, Tom. Pedig tudod, mennyire nem szeretem.
QUINEY Dehogynem, anyuka. Majd megdöglik egy kis hízelgésért.
ANNE Azt kéne, igen. Megdögleni. Aztán fentről nézni, mire mentek nélkülem.
QUINEY Anyuka nélkül megfojtaná a dudva ezt a helyet. Igaz, szívem? A kis Edmund hogy van?
JUDITH (ijedten) Van neve?
QUINEY Igen, Edmund. Majd a második lesz Thomas.
JUDITH Tegnap még nem volt neki neve. Mára hogy lett?
QUINEY Arra gondoltam, apuka elhunyt bátyja után hívhatnánk Edmundnak. Edmund Quiney. Ennyit csak megtehet az ember a családjáért, nem?
ANNE Jó ember vagy, Thomas Quiney.
JUDITH (halkan) Edmund Quiney...?
QUINEY Neki csak megszületni lesz nehéz. A többi sima ügy. William Combe-tól jövök. Nagy tervek! Elindul végre itt az élet! Apuka végre jobban van, és aláírt. Elhárult az utolsó akadály is. Most már egyesíthetjük a kisparcellákat. Kisajátíthatjuk a Stratford upon Avon-i közföldeket. Jöhet a nagyüzem. Száz birka, ezer birka, tízezer birka… Combe úr azt mondja, gondolkodjunk nagyban. A hónap végén elkezdődnek a földmunkák. Én meg arra gondoltam, anyuka, hogy kitelepülhetnénk a munkálatok helyszínére.
JUDITH Csak elérted, hogy életem hátralevő részére mardosson a szégyen, Tom.
QUINEY Dehogy szégyen! Üzlet. Mozgókocsma. Hitelt adunk kamatra. Olcsó sült a szegényeknek, egy külön terem a tehetőseknek. Stratford elindul a fejlődés útján – és én ott akarok ülni azon a szekéren. (Judithhoz) Te pedig beállsz a pult mögé, nehogy kilopja a szemem az alkalmazott.
JUDITH Hányok tőled!
QUINEY Mert előre tervezek?
JUDITH Azért is.
QUINEY Látja, anyuka? Erről beszéltem.
JUDITH Te kibeszélsz engem a saját anyámnak?
ANNE Hogy beszélsz a férjeddel, lányom?!
QUINEY Hagyja csak, anyuka! Lesz idő, amikor nagyon is érdemes lesz szeretni engem!
JUDITH Fenyegetsz?
QUINEY Húzunk egy egyenest, és…
JUDITH Azt se tudod, mi az, te görbe!
ANNE Gyerekek!
QUINEY Anyuka, én le akarok zárni minden folyamatban levő ügyet.
JUDITH Én folyamatban levő ügy vagyok neked?
QUINEY Így nem lehet élni! Ez pokol!
ANNE Mit tudsz te a pokolról, fiam!? (Judithhoz) Te meg mit lázítasz? Az a dolgod, hogy a fiadat felneveld.
JUDITH Edmund a neve. Egy halottól kapta. Halottat szülök.
ANNE Túl sok a szellem ebben a házban. Tom, fiam, te majd kiseprűzöd őket.
Csend
QUINEY Ezek szerint anyuka is úgy gondolja, ugye, hogy az nem lehet? Hogy apuka csak úgy ukmukfuk megváltoztassa a végrendeletet… és az egyik lányát az egyensúlyból csak úgy kibillentse.
JUDITH Ehhez neked semmi közöd.
ANNE De igenis van. Minden lukból szellőzik az az eszelős vénember. De az én házamban nem lesznek rések. Nem, fiam, nem lehetséges. Ami jár, az jár. Mindenkinek.
QUINEY Jó, mert a mozgókocsma nem lesz ingyen. Nincs ma pénze senkinek. Aki túrja a földet, az mind hitelbe zabálna. Ergo kezdetben nekem kell finanszíroznom a cateringet. Combe úr használja ezt a szót az étkezésre: catering. Bátor és félelmetes szó. Combe úr szerint az új világban már így beszélnek majd. Anyuka érti, hogy nem magam miatt kell. De itt a kis Edmund. Az a catering már neki lesz. Kell neki a jövő.
ANNE Én egyformán szeretem mindkét lányomat. És nem hagyom, hogy itt bárki bárkit kifosszon.
JUDITH Anya, apa egész biztosan…
ANNE Elég, ha egyikük beleül az ölébe, és máris hipp-hopp megváltoztatjuk a végrendeletet?! Azt már nem!
QUINEY Idén későn jött a tavasz…
ANNE Fiam, engem hidegen hagynak az efféle mezőgazdasági megfigyelések. Megyek, és megfőzöm a saját születésnapi vacsorámat. Mert tőletek én egy csésze teát se kapok.
Indul
QUINEY Anyuka… volna itt még valami…
ANNE Ha te nem lennél, fiam, felverné ezt a házat a csend.
QUINEY Hallotta már azt a szót, hogy jogdíj?
ANNE Már megint mit csinált az az istenverése?
QUINEY Combe úr szerint, ha valaki ír egy színdarabot, és azt nyilvánosan bemutatják egy színházban…
ANNE Nem érdekel a színház! Mi mást tanulhatni ott, mint hűtlenül feleséget megcsalni, szajhamód szerelmest félrevezetni, elárulni, hazudozni, behálózni, megbecsteleníteni? A színház Isten ellen való.
QUINEY … a bevétel után a szerzőt jog szerint százalék illeti meg. Apukának Londonban darabjai futnak, vagy futottak. A Globe Színház Combe úr szerint 3000 férőhelyes. Apukát mint szerzőt minden egyes megváltott jegy után 5 százalék szerzői jogdíj illeti meg.
ANNE Szerzői jog?
QUINEY Végeztem egy hozzávetőleges számítást. Tessék, itt van. Évi negyven előadást számolva, az évi jogdíj összege nem lehet kevesebb, mint…
ANNE Amit itt olvasok, az font?
QUINEY Font bizony.
ANNE És ezek itt nullák itt... nincs közöttük tizedes? Te kocsmáros vagy…
QUINEY Számok között élek.
JUDITH Anya…
QUINEY Fiam, mondd, egy szerző darabját akár több színház is játszhatja?
JUDITH Anya, figyelnél rám egy percre?
QUINEY Bizony.
ANNE És hány színház van Londonban?
QUINEY Combe úr szerint egész London egyetlen vigalmi negyed. És vannak színházak más városokban is. A színház ma az egyik legnépszerűbb vállalkozás. A közönség, akár a szarka vagy a gyerek: minden érdekli, ami csillog, ami színes. És mindenért fizet.
JUDITH Anya…
ANNE Gyere, fiam, beszéljünk! (Judithhoz) Te meg legalább egy kis pirosítót kenj magadra, az nem ellenkezik a természettel.
Kerítés mentén
Csupasz tér. Egy félig kidőlt vagy felépített kerítés. Kora reggeli fények.
William Combe, William Shakespeare, John Hall, Susanna, Judith
COMBE Kopácsol, Shakespeare úr? Magáé a második legnagyobb birtok Stratfordban, maga meg kopácsol itt, mint a harkály. Miért nem fogad fel valakit? Egy gyújtóst. Egyet a dologtalanok közül. Én csak gyújtósnak hívom őket. Már annyi tisztesség sincs bennük, mint egy fában. A fa legalább kapaszkodik a földbe. Ha nem kapaszkodik, kidől: gyújtós lesz belőle. Állnak a birtokom bejáratánál a vizes szemükkel… Buták, nyomorultak, dologtalanok. Kedvem volna megkérdezni, hé, te, hova lett a házad, ember? Így bízzon benned a feleséged? Mit tanuljon tőled a gyereked? Azt hiszi, válaszolnak? Fenét. Könnyes szem, görnyedt hát, üres marok: annyit ér csak, mint a gyújtós. Dohányzik? Odaátról van. Az Újvilágból. A füstje javítja a szemet és gyógyítja az ízületi fájdalmakat. Fantasztikus dolgok érkeznek odaátról. Majd én is hajóra szállok, ha itt mindent elrendeztem. Nagyon érdekelnek az újdonságok. Érzi, Shakespeare úr, a változás szelét? A világ tágul. Az önkorlátozás bűn! Én bejártam a világot, Shakespeare úr, párbajoztam, vitáztam művelt emberekkel… a világ, Shakespeare úr, megérett arra, hogy felnőttkorba lépjen. És akkor váratlanul odaáll a maga veje a világ és a fejlődés közé, az a doktor, és valóságos keresztes hadjáratot folytat a fejlődés ellen. Hecceli az embereket. Telehuhogja a fülüket, hogy ha bekerítem a közföldeket, akkor a szegény állatok életterével mi lesz? Hogy szabad élettér híján bánatos lesz a sok kurva kecske, sáska, csibor. Hogy a gondolkodáshoz szabad tér kell, és én vagyok az ördög, mert a bánatuknak útjában állok. A rossebet! A doktor legszívesebben újra négykézlábra állítana bennünket, hogy az egyenlőség jegyében mind lósóskát legeljünk. Pereket emleget, amiket termeszek és lóbogarak nyertek meg emberi bíróságon a tisztességes, istenfélő emberek ellen. Maga szerint ez nem bizarr gondolkodás, Shakespeare úr? Doktor Hall azt állítja, hogy az állat jogilag egyenlő az emberrel. Orvos létére hogy mondhat ilyet? Én tenyésztem az állatokat, Shakespeare úr, és nem a véleményüket kérdezem. A doktor torz mesének látja a valóságot, és teljesen félremagyarázza az egyenlőséget! Beszéljen vele, Shakespeare úr, elvégre a maga veje!
A világban, és ezt bizton állíthatom, nem munkál semmiféle titokzatos erő. Az anyagi világnak nincs lelke, Shakespeare úr. Ha lenne ilyen, én biztosan megtalálom. Hajóra, tevére szálltam, és évekig kerestem. De nincs. A világ egy érdekes kőgolyó. A doktor meg csak sunnyogott itthon, most meg fellármázza a lakosságot, tüzeli a városatyákat a józan haladás ellen? A bekerítés ellen? Tudom, hogy magát is ő bujtogatta. Pedig maga rendes ember. De mi egy csapat vagyunk, ugye?
SHAKESPEARE Soha nem lehet elég nagy a távolság köztem és a szegénység között.
COMBE Hogy őszinte legyek, kezdett már nagyon herótunk lenni attól, hogy magának hetek óta görcsben áll a keze. A maga kurva aláírására várt a művelt Stratford, mert a maga birtokrésze, hogy úgy mondjam, stratégiai jelentőséggel bír. A maga birtokrésze nélkül a terv, hogy úgy mondjam, szart sem ér. Ha elszalasztjuk a tavaszt, a fejlesztési terveknek idénre lőttek. De maga rendes ember, Shakespeare úr, és Anne asszony szerencsére azzal a jó hírrel szolgált, hogy magának végre meggyógyult a keze, és aláírt. Látom, szilárdan áll benne a kalapács. Helyes. Ezt kérte öntől a haladás, ezt kérte Stratford. Ma délután hivatalosan felbontjuk a beérkezett borítékokat, összesítjük az igeneket, aztán rögvest alakuló ülést tartunk. Magának ott a helye a városházán, Shakespeare úr. Ritka manapság a komoly ember. Shakespeare úr, a világ érdekes hely, és egyre érdekesebb hely lesz. Ismerje meg! Utazzon, tapasztaljon! Minden jót.
William Combe el. John Hall jön
HALL Ha jól emlékszem, neked pihenést rendeltem. Mit csinálsz?
SHAKESPEARE A sövénynek nincs visszatartó ereje. Beugrálnak, és viszik, amit érnek. Az emberek már nem tisztelik a jelképeket.
HALL Hogy van a lázad?
SHAKESPEARE Jól.
HALL Iszod a porokat?
SHAKESPEARE Iszom.
HALL Érzel változást?
SHAKESPEARE A testem rabja vagyok.
HALL Visszatérő fejfájások?
SHAKESPEARE Nehezen jutnak eszembe a legegyszerűbb szavak.
HALL Gyógyulni akarsz? Nézz körül! Mit látsz?
SHAKESPEARE Az imént volt itt Combe.
HALL A teremtő erőt, Will, ami körbevesz: nincs széle, csak középpontja van. Minden középen, mindentől egyenlően távol és közel. És abban ott vagy te, én, és ott van ez a sövény is. Nincsenek különbségek, csak egyetemesség van. Minden és mindenki egyenlő, mert él. Ez a natura naturans, Will. Ez fog meggyógyítani téged is. Az erő, hogy nem vagy egyedül. A tudat, hogy van célja a létezésednek. Lélegezz mélyet!
SHAKESPEARE Azt akarta, hogy beszéljek veled. Szerinte lázítod az embereket.
HALL Combe felfogásában a világ: másnak semmit, nekem mindent.
SHAKESPEARE Bontsam vissza a kerítést? De akkor megint beugrálnak! Hiába lélegzek mélyet, attól még napról napra jön mindenki, hogy kifosszon.
HALL Gondolkodj úgy, mint a hegyek! A Combe-félék ezt sosem értik meg. Te pontosan tudod, miről beszélek. Te művész vagy. Adj tiszteletet a fának, és a fa szövetségesed lesz. Nem urai, hanem együttműködő részei vagyunk egy nálunk nagyobb erőnek. Will, ez a jövő!
SHAKESPEARE Hajmeresztő, ahogy érvelsz, John: „Szeresd a nálad gyengébbet, és minden másnál értékesebb tapasztalatot gyűjthetsz.”
HALL A változás fontos dolog: hogyan siettethetnénk, ha működésének lényegét nem értjük meg? Építsünk együtt, megfontoltan valami szépet. Hosszú távon.
SHAKESPEARE Nem tudom. Talán igazad van. Semmi értelme ennek a kerítésnek.
HALL Ami az aláírásodat illeti, hallom, végül döntöttél. Átküldted a papírt a tanácsba. Egy lezárt, barna hengerben. Sokan látták. Találgatják, annyi hónap huzavona után végül hogy döntöttél. De tudod, mit? Te megtiszteltél azzal, hogy meghallgattad a véleményemet. Szeretünk, Will, és tisztelünk. Ne rágódj, Will! Te értelmes ember vagy.
SHAKESPEARE Az értelem – kínzás.
HALL Minden betegség tünet. Az okot kell keresni, Will. Hadd segítsek!
SHAKESPEARE Segítesz, John.
HALL Minden visszafojtott érzelem, harag, düh, agresszivitás, irigység, féltékenység… szexuális kielégületlenség… pangásra ítéli a máj energiáját, és az felborítja a gyomor-lép egyensúlyát. El akarsz mondani valamit, Will? A kezelőorvosod vagyok. A betegség eredetéről… valamit, amit tudnom kell… bízz bennem!
SHAKESPEARE Bízom benned.
Csend
HALL Elvégeztem Susannán néhány tesztet. Rafe Smith…
SHAKESPEARE Rafe Smith egy bolond!
HALL Rafe Smith tett egy állítást…
SHAKESPEARE Rafe Smith egy kidőlt fa, aki lassan, de biztosan mindenét elveszíti!
HALL Rafe Smith megvádolta Susannát, hogy …
SHAKESPEARE Rafe Smith egy tűzrevaló, akit az egyházközség kiközösített, és addig ágál, míg végül elégetik!
HALL Én azt az állítást orvosilag megerősítem. A diagnózis morbus burdigalensis… Bujakór, Will.
SHAKESPEARE A lányom nem bujakóros, John, ezt te is tudod. A vejem vagy, és orvos. Légy precíz.
HALL A nagyajkak és a vulva belső határán, valamint a bőr nedves területein duzzanatok jelennek meg, majd ellaposodnak, és fakó rózsaszínűek vagy szürkék lesznek. A haj foltokban kihull, molyrágásszerű hiányokat hagyva maga után. További tünetek a betegségérzés, étvágytalanság, hányinger, fáradtság, vérszegénység és a láz. Orvosilag emlékeztet a te szifiliszedre, Will. Ha nem tudnám, hogy az lehetetlen...
Susanna Shakespeare jön
SUSANNA Szervusz, apa. Szervusz, John.
SHAKESPEARE Szervusz, Susanna. Neked nem kellene feküdnöd?
SUSANNA Ahogy neked is. Mit csináltok?
SHAKESPEARE Itt ez a kalapács meg ez a kerítés. Most éppen nem tudom, hogy építem-e, vagy bontom. John szerint én vagyok a mindenség, és ebbéli képességeimen termeszekkel és békákkal osztozom, és örülnöm kell, hogy szétlopnak mindent, mert mindenki tolvaj és isten egy személyben. A világ változik, én meg itt állok tehetetlenül.
SUSANNA Ostobaságokkal tömöd a fejét, John. Bob Hopkins felesége máris azt terjeszti, hogy egy nagy fekete kutya társaságában látott a legutóbbi holdfogyatkozáskor.
HALL Az alighanem az öreg Bob Hopkins volt. Berúgott, és hazavittem.
SUSANNA Kiközösítenek.
HALL Isszák a főzeteimet.
SUSANNA Megvádolnak, és meg fognak égetni.
HALL Én kigyógyítom őket a nyavalyáikból.
SUSANNA Halálra rémíted őket az elméleteiddel.
HALL Az elméleteimből főzet és gyógyulás lesz. Nem lehet fejetlenül gyógyítani.
SUSANNA Hagyd békén a fejüket.
HALL A fejük a legbetegebb.
SUSANNA Tüntesd el róluk a felesleget, szemölcsöt, golyvát, gennyet, és rólad nevezik el a gyerekeiket. És érd el valahogy, hogy ne ugráljon fel az ágyból ez a makacs vénember.
HALL Fogalmam sincs, hogyan hathatnék rá.
SUSANNA Üsd fejbe kalapáccsal! A házunkig hallatszik, ahogy anya ordít vele. (Shakespeare-hez) Kértelek, hogy ne kerüljetek egymás szeme elé. Leírtam neked a napirendjét, ugye? Ő is tudja a tiédet. Itt ez a nagy ház, az óriási park: hogy’ nem fértek meg egymás mellett?! Ide hallgass, vénember: engem nem érdekelnek a mahinációid! Sem a végrendeleted. Sem a pénzed. Adod, ami jár, és egy centtel sem többet. Egyharmad mindenkinek: anyának, Judithnak, nekem. És ha kiderülne, hogy Judithot vagy anyát készülsz kiforgatni a jogos örökségből, esküszöm neked, hogy saját kezemmel gyújtom fel ezt a kócerájt, és égetek porig itt mindent. Megértetted?
SHAKESPEARE Jó író válna belőled.
SUSANNA Kérem a kalapácsot.
Judith Shakespeare jön
JUDITH Ha jövök, ti elhallgattok. Már egy ideje így megy ez.
SUSANNA Félreérted.
SHAKESPEARE Itt ez a kerítés. Most éppen nem tudom, hogy bontom-e, vagy építem. John szerint én vagyok a mindenség…
JUDITH Apa, közölni szeretnék veled valamit.
SHAKESPEARE … és ebbéli képességeimben…
HALL Feldúlt vagy. Az árkok a szemeid alatt gyors diagnózisom szerint…
JUDITH John, kérlek!
SHAKESPEARE Talán felállíthatnánk együtt egy jó kis horoszkópot…
JUDITH Apa…
SHAKESPEARE …most, hogy nyilall a csípőm.
JUDITH Sokat töprengtem azon, hogy a mostani helyzetben mi volna a legjobb megoldás: elmenjek hazulról, vagy inkább akasszam fel magam?
SHAKESPEARE Mi van itt máma?
JUDITH Hosszas vajúdás után úgy határoztam, hogy az előbbit választom. Csalódást okoztam? Sajnálom. Apa, neked van egy lakásod Londonban. Tudom. Tudjuk valamennyien. Én azt a lakást akarom. Cserébe többé nem láttok. Ráhagyhatsz mindent a kis házi kedvencre. Ennyi a mondandóm.
SUSANNA Judi!
JUDITH Londonban fogok élni. Színész leszek.
SHAKESPEARE London nem neked való.
JUDITH Te mondtad, hogy Londonban az ember valami mássá válhat.
SUSANNA Vénember?
SHAKESPEARE Mi volna, ha együtt lebontanánk ezt a kerítést? Elég az mára.
JUDITH Ha megegyezünk, el tudok menni innen úgy, hogy ne gyűlöljelek meg végképp. (Will felé) Ez persze csak rád vonatkozik.
HALL Judi!
JUDITH Ne okozz csalódást, apa. Alkudjunk meg, és aláírom. Legalább anya születésnapját ne rontsuk el. A vacsora után bejelenthetjük. Összecsomagoltam. A végrendeleted pedig érvénybe lép.
SHAKESPEARE Nos… a végrendelet egynémely pontjain… nemrég… estek változtatások … tekintettel arra, hogy a férjedről kiderültek bizonyos ügyek…
JUDITH Ügyek…
SHAKESPEARE Magánügyek, amik közügyek lettek… Jól mondom? Amit Stratford egyik fele beszél, másik fele tódít.
JUDITH Hogy a férjem már jegyben járt velem, amikor megdugta azt a ribanc Margharet Wheelert, beledugott a hasába egy zabigyereket, Margharet Wheeler végül belehalt a szülésbe, és vele halt a kis zabigyerek is.
SHAKESPEARE Ma mindenki milyen összeszedett! Csak én nem találom a helyemet. Ez fatális.
JUDITH Persze ilyesmiről ebben a családban nem illik beszélni. Inkább visszaengedjük ide azt a házasságtörőt. Lapítunk a közös ebédeknél, meredünk bele a levesbe, és arra ügyelünk, hogy ne csörögjön az evőeszköz! Gyűlölöm Thomas Quiney-t!
SHAKESPEARE A te döntésed volt. Én elleneztem.
JUDITH De nem ellenezted, apa! Éppen ez az: nem ellenezted!
SHAKESPEARE Ha megkérdeztél volna, akkor ellenzem.
JUDITH Ó, én nagyon is megkérdeztelek! Ne mondd, hogy nem emlékszel! Három éve. Aznap, hogy először zabált itt az az ember. Utána este megkérdeztelek róla.
SHAKESPEARE Ilyen távlatból én azt már nem merném megkérdezésnek nevezni.
JUDITH Thomas Quiney ragad rám, ezt mondtam. Te meg, hogy tudod. Merthogy semmi nem kerüli el a figyelmedet: gyakorló színpadi szerzők rossz szokása ez, így mondtad, igaz?
SHAKESPEARE Tetszett neked.
JUDITH Thomas Quiney vonzó férfi volt, igen. Vágyott rá a testem. De az eszemmel is akartam tudni. Mit kérdeztem még?
SHAKESPEARE A legváratlanabb pillanatokban kérdezel. Ez a specialitásod: az embert a legváratlanabb pillanatokban a falhoz állítani.
JUDITH Mit kérdeztem?
SHAKESPEARE Gondolom, most következik egy függő idézet.
JUDITH Hogy akarod-e, hogy egy fiúunokát szüljek neked. Fiút akartál, hogy legyen tükörképed. A tükörkép volt a mániád, meg a harcod az idővel. Én az életemről kérdeztelek, téged meg csak a saját elmúlásod foglalkoztatott. Emlékszel, apa?
SHAKESPEARE Korhadó emlékek között guberál a képzelet. Mernéd ezt úgy hívni, hogy emlékezet? És egyébként is, több tiszteletet, ha kérhetem. A fene egye meg!
SUSANNA Micsoda mocsár vagy, vénember!
JUDITH Egy rakás szerencsétlen – összezárva egy elátkozott helyen. Ha nem írtál még ilyen színdarabot, apa, javaslom, írd meg. Írd meg nekem. Majd Londonban eljátszom.
SHAKESPEARE A színház csak lökdösődés és tolongás, és furakodás, a férfi a nő mellé ül, hogy szoknyát emelgessen. A színház csak párna és gyömöszkölés, fülre akasztott álarcok, lábak összedörgölése, somolygás és kacsintás, intrika és pöffeszkedés, végül felizgatott hazatódulás… Nem neked való.
Csend
HALL A férjed erről?
JUDITH Nem.
SHAKESPEARE A gyerekedre nem gondolsz? Abba a pöcegödörbe szülnél?
JUDITH Milyen gyerek?
Csend
SUSANNA Ju!
JUDITH London túl durva hely egy újszülöttnek…
SUSANNA Ju…?!
JUDITH Oda a lelkek, te mondtad, apa, egyedül mennek… Te mondtad, ugye?!
SUSANNA Szent isten, Ju, mit tettél?!
JUDITH Isten? A szádra mered venni?! (Shakespeare-hez) Nos, a teljes örökségem egy londoni egérlyukért cserébe? Áll az alku, apa?
SUSANNA (Shakespeare-hez) Öregember? Elrohad minden, amihez hozzáérsz.
JUDITH Lesz alku, apa?
Shakespeare elfut
Csűr
William Shakespeare, John Fletcher, Richard Burbage, Ben Jonson.
William Shakespeare be. A zsákok közül, a beugrók homályából színészek bukkannak elő
BURBAGE Hohó, szellem, hová mégy?
SHAKESPEARE Richard? Richard Burbage?
FLETCHER
Hegyen át, völgyön át,
Tüskön-bokron keresztül,
SHAKESPEARE John Fletcher?
JONSON
Berken át, kerten át,
Tűzön-vízen keresztül,
Járok, hol madár se volt,
SHAKESPEARE Ben Jonson?
MIND Sebesebben, mint a hold.
SHAKESPEARE Rich! Fletch! Ben?
BURBAGE Uraim, köszöntsük pár kurta szóval ezt a visszaesőt. Ének:
Nincs vagyonom,
Csak szerepem.
Alkoholom
A kenyerem.
Az agyamat
Szétcsapatom.
Sírom legyen
A színpadon!
BURBAGE (ordít) És a kóda! Tántorgo’K’óda… a kabátomhoz!
Kefe-kefe-kefete,
Asszony segge fekete,
Feketék a csillagok,
MIND Rajtuk csak én ragyogok.
Jön a hajnal, jön a pír,
Írta:
William Seggszpír!!!
SHAKESPEARE De hát hogy?
BURBAGE London üdvözletét küldi, Will.
SHAKESPEARE A Nagy Parázna? Mit csinál?
BURBAGE Duzzog.
FLETCHER Nélküled unalmas kártyavár.
BURBAGE Dafke Magg üdvözöl. Nedves combokkal szokott emlékezni rád. A Vadkakasban még megvan a törzshelyed. Félszemű Fred nem adja ki a boroskupádat. Ott lóg egy szögön a söntés fölött. A szerelmesek abba dobálják az üzeneteiket. Még ma is kerítesz, Will.
SHAKESPEARE Ne keverj össze Sánta Bill-lel, barátom.
FLETCHER Sánta Bill a múlt héten egy remekbe szabott medvét szerzett, miután a Jó Öreg Fred Bátyó két hete nyolc vérfarkas ellen ezerötszáz fizető néző és ötszáz liter sör mellett hősiesen kivérzett.
SHAKESPEARE Fred Bátyó? Amikor még láttam, jó erőben volt.
FLETCHER Évi hatvan küzdelem – négy éven át. Egyik szeme már kifolyt, fogai fele letört, néhány karom már a tokjából kifordulva lötyögött, szőre régi és új sebekből folyó vértől és gennytől csatakos, orra, fülei helyén alvadt csomó, bal talpa félig kiharapva, úgyhogy csak bicegve forgott körbe-körbe, és vaksin hörögve csapkodott… és még így is tömegeket vonzott.
BURBAGE Mert hős volt. Az embereknek példakép kell, hogy legyen kiről elnevezni a gyerekeiket.
Ihletett csönd. Shakespeare egy hombárhoz lép, titkos rekeszt pattint fel
SHAKESPEARE Mit isztok?
BURBAGE Szekrénymagány?
SHAKESPEARE A házasélet már csak ilyen. Száz halált takar.
Nap nem éget már, ne félj,
Nem kínoz tél, zord hideg.
Földi pályád véget ért,
A béred otthon elveszed.
BURBAGE A nagy Cymbeline!, huszonnyolcezer néző, százhúsz hektó sör. Az egyik legnagyobb sikerünk volt. Elkelne ma is.
JONSON Csinosan laksz itt, William.
SHAKESPEARE Köszönöm, Ben. Jólesik.
JONSON Gazdálkodol, William?
SHAKESPEARE Kapirgálok, Ben.
JONSON Növöget a barack, William?
SHAKESPEARE Szépen pirul, Ben.
JONSON Öreg mentéből új zeke lesz,
SHAKESPEARE … fonnyadt fegyverhordozóból friss serhordozó. A windsori víg nők… első felvonás…. Meglep, hogy ismered. Most már csak az a perc van hátra, amikor… a levegő kezd hiányozni. Akár a szivattyú, a pumpa… (Lassítva) Pump… pump… pump… aztán egyszer csak befelé még van, de visszafelé már nincs több… vége… Corbaccio a Volponéből… Egyszerű, de hatásos szavak, mindegyik véglegesen a helyén. Remekmű, Ben. Mindig is irigyeltem…(Tölt) Mire igyunk?
BURBAGE Az éjszaka bivalyzekés lovagjaira!
MIND Az éjszaka bivalyzekés lovagjaira!
Isznak.
JONSON (Shakespeare-hez) Emlékszel Georgiusra? Tüske haj, komor tekintet. Mindig azt mondta: ha nem jut eszedbe semmi, akaszd fel magad,
SHAKESPEARE És ha időben levágnak, lesz témád. Mi van vele?
JONSON Meghalt.
SHAKESPEARE Jó szerző volt. Szerette a színházat, vagyis sok ellenséget szerzett magának. Kár érte. Georgiusra!
MIND Georgiusra! (Isznak)
FLETCHER És a Túlvilági Társulatra!
MIND A Túlvilági Társulatra! (Isznak)
BURBAGE És a telt házakra!
Csend
Költőink agya egyre szárazabb. Tűzifa-költészet, Will. Prézli.
JONSON Nekem sikereim vannak.
BURBAGE Öt új darabunkból egyik sem tetszik.
JONSON Az alkimistám most is jól fut.
BURBAGE Csak győzzük utolérni.
FLETCHER Kénytelenek vagyunk régebbi darabokat elővenni.
BURBAGE A taps gyérül, a bevétel csökken. Sehol egy igazi elismerés.
… félünk szerfelett,
Ma nem kapunk fikarc dicséretet
Játékunkért? Csak a remény ragyog,
Hogy megszánnak irgalmas asszonyok…
Gazsuláló, beszari színházat csinálunk, Will, és még így is. Félházakkal futunk.
FLETCHER De vezető helyzetünket megtartottuk.
BURBAGE Kakasviadallal, vadászgörényversennyel, csótányfuttatással konkurálunk… lapos és langyos minden… A közönség is. Utálnak minket, Will!
SHAKESPEARE Megváltják a jegyüket, nem?
BURBAGE Már aki.
SHAKESPEARE Megtisztelnek. Várnak valamit.
BURBAGE Ha látnád a dermedt halszemüket, ahogy feléd néznek. Hogy röpítsem így el őket? Kiteszem a lelkem, de nem elég. Szórakozni akarnak, nem megrendülni. Rendíthetetlenek. Képtelen vagyok a lelkükbe férkőzni.
SHAKESPEARE Három centi. Emlékszel? Georgius szavajárása volt. Három centi: csak ennyire kell megemelni a történetet. Ennyi már elég, hogy akadálytalanul suhanhass a kavicsok felett, zökkenők nélkül, zajtalanul: a néző pedig veled fog lebegni. Te meg mindjárt három, harminc, háromszáz métert emelnél? Oda a nézők hogy jutnak fel?
JONSON Mintha nem is ő írta volna A vihart. Mit gondolsz, mennyit értett a közönséged A viharból?
SHAKESPEARE Eljött, megitta a sörét, és hazament. Megfizetett mindenért.
FLETCHER De te idővihart írtál, a néző esernyőt emlegetett.
SHAKESPEARE Na és? Fletch, mi élettel kereskedünk, nem elmélettel. A közönség pára, amit tovalebbent a szél. Szolgáld – de ne szolgáld ki. Add meg, amit kér, de adj neki valami pluszt is, olyat, amiért nem fizetett. És soha ne nézd le, mert ő tart el téged.
FLETCHER Elzárva élsz itt, Will. Sok minden megváltozott, Will. A közönség is.
SHAKESPEARE Harmadik lába nőtt? Nincs már benne harag? Kielégületlenség? Nem fél? Az intellektuális gondok, a rágódás, a kilátástalanság felgyorsítja a belső bomlást. Minden betegség tünet. Az okot keressétek, és hagyjátok békén a fejüket.
FLETCHER De a színház…
SHAKESPEARE Szertefoszlik, nyomot, romot se hagy. A mi szakmánkban nincs állandóság.
BURBAGE Már nem szeretnek bennünket, Will!
FLETCHER Vedd föl újra a pálcát, és varázsolj, William! Kérünk, könyörgünk! London haldoklik.
Csend
SHAKESPEARE Azt hittem, teremtek. Hogy életre keltek halottakat. De hiába ráztam ki őket újra és újra a sírból. Jártak, aztán hazamentek, és újra lefeküdtek. Jól van így.
BURBAGE Térj vissza Kharón ladikján az emberlelkektől nyüzsgő Alvilágba! Gyere, kárhozzunk el újra együtt!
FLETCHER Érted jöttünk, Prospero.
BURBAGE Will, te színész vagy!
FLETCHER Zúgd körbe újra e lebegő világot!
BURBAGE Te bebalzsamozol engem, én bebalzsamozlak téged. Gyere, keressünk új sebeket. Nézd, letérdelek! Alkoss nekünk, Will, ezért jöttünk. Szomorú követség a miénk – gyere velünk.
SHAKESPEARE Már nem bűbájolok. Csak gondolkodom. Gondolataim, mint az óra mutatói, egykedvűen járnak körbe. Aztán, ha üt az óra, az idő egyetlen momentummá kövül, s a körből egyetlen pont lesz: sír, ami magába zárja önmaga gondolatát. Sajnálom.
Hosszú csend
JONSON Jó volt téged látni, Will.
SHAKESPEARE Nekem adod ezt a mondatot? Jó volt téged látni, Will. Szép a ritmusa. Sírversnek.
Készülődnek. Fletcher felkészíti a sárkányt
SHAKESPEARE Az mi?
FLETCHER Az? Semmi.
SHAKESPEARE Jó nagy semmi.
FLETCHER Kellék egy készülő új darabunkhoz.
BURBAGE Titok. Nem akartuk, hogy a szenzáció idő előtt kitudódjon. Tudod, London milyen locsi-fecsi.
SHAKESPEARE Mit tud?
FLETCHER Semmit.
BURBAGE Repül. A legnagyobb találmány azóta, hogy feltalálták a színházat és a whiskey-t.
SHAKESPEARE Kötélpályán mozog?
BURBAGE Lebeg.
SHAKESPEARE Szabadon lebegő szerkezet?
BURBAGE Ég veled, Will!
Indulnak
SHAKESPEARE Szabadon lebegő tárgy nincs, legfeljebb lenni szeretne. A jövő…
BURBAGE A jövőt – mi teremtjük.
SHAKESPEARE Ben?
JONSON (Fletcher felé) Már évek óta pepecsel vele. De most végre megcsinálta a kurafi.
BURBAGE Csak a megfelelő pillanatot várjuk, hogy előrukkoljunk vele.
SHAKESPEARE Hallottam róla, hogy többfelé kísérleteznek levegőnél nehezebb tárgyak lebegtetésével. Mi tartja fenn az égen?
BURBAGE A színház, Will. A színház. Ami a szóban forgó darabot illeti, amiben debütál majd…
SHAKESPEARE Repül?
BURBAGE Mint a fecske… Will, egy új színházi időszámítást írunk… Ami előtte volt, Lear, Hamlet… az mind csak előtanulmány…
Csend
SHAKESPEARE Szóval, van egy új darabotok.
BURBAGE Nem is akármilyen vázlat! Két adag Jonson, két adag Fletcher. Az új Globe-cuvée receptje. Cuvée az az, hogy hárman együtt. Van Burbage-cuvée is: az Richard Burbage és még két lány.
SHAKESPEARE Komédia?
BURBAGE Őrület, laza vasmarokkal. Olyan, ami Ben szerint a színház domborzati térképén sosem látott hegyeket emel. Színház földön és égen! Egy totális kompozíció, melyben a fantáziát nem gátolja az anyagszerkezet. Szöveg és tér, ami egyszerre rabul ejt. Nincs többé határ, William! Csak az elejébe hallgass bele, nem bánod meg, ígérem! A történet Nápolyban kezdődik. John, légy oly kedves!
FLETCHER Élt egyszer egy jó és igaz király Nápolyban. A neve: Trawangan.
BURBAGE Jó név, mi? Trawangan. Egy igen-igen jelentős szerep. Én alakítom.
FLETCHER Amikor Trawangan első felesége váratlanul meghalt, egy gyönyörű kislány maradt utána, akit Putunak hívtak. Pebbiani Putunak.
BURBAGE Egy lány után, akit majdnem két hétig szerettem.
FLETCHER A gyászév letelt, de Trawangan király megtoldotta még eggyel, majd még egy újabbal. Végül az udvar emberei követségben járultak a király elé, hogy most már válasszon új asszonyt magának. Hosszas kérlelés után a király egy se nem szép, se nem okos királylányt vett nőül, hogy semmi ne zavarhassa elhunyt asszonya emlékét. Az új királynő neve: Jalan.
SHAKESPEARE Ő milyen? Ez a Jalan…
FLETCHER Sok szárad majd a lelkén.
BURBAGE Sőt, dögöljön meg a lova is! A végén ezt kívánja majd a néző, és megtapsolja. Neked való darab, Will. Érdekel?
SHAKESPEARE Mondd tovább.
FLETCHER Egy évvel később Jalan királyné egy lánygyermekkel ajándékozta meg a királyt. A kislány a Flavia nevet kapta. Trawangan udvarában tehát együtt nevelkedik a két lány mostohatestvér: az első házasságból származó Putu és Jalan gyermeke: Flavia. A másik szál a szomszédos Szicíliából ered. Élt ott egy király, akinek két fia volt: Octavio az elsőszülött, és a másodszülött Benoa. Trawangan, hogy a két királyság dinasztikus kapcsolatát erősítse…
SHAKESPEARE …már gyermekkorában odaígérte elsőszülött lányát, Putut a szicíliai király elsőszülött fiának, Octaviónak?
BURBAGE Mondhatni…
SHAKESPEARE Amikor Putu betöltötte az x. életévét, esedékessé vált az esküvő. Octavio és öccse, Benoa fényes kíséret élén nemde hajóra száll?
Csend. Shakespeare terményekkel, zöldségekkel-gyümölcsökkel játssza el a jelenetet
Megérkeznek Nápolyba-Firenzébe-Akármizébe, és Octavio nem is sejti, hogy öccse, Benoa szenvedélyes szerelemre lobbant bátyja kiszemelt menyasszonya iránt.
BURBAGE Azért ez jó kis csavar?!
SHAKESPEARE De ugyanígy járt Jalan királyné édeslánya, Flavia is: amint megpillantja az esküvőre érkező Octaviót, azon nyomban beleszeretett a királyfiba, és kérlelni kezdte anyját, Jalan királynőt, hogy akadályozza meg a küszöbönálló házasságot Putu és Octavio között, mert csak ő, csakis ő: Flavia lehet Octavio felesége!
Csend
BURBAGE (Fletcherhez) Öcsém, remélem, nem valami régebbi, közös munkátokat melegítetted fel?!
SHAKESPEARE (idegesen) A két mostohalány, Putu és Flavia egymás ellen fordul, a szicíliaiak között pedig kitör a viszály… Mondjátok, hogy nem ez a történet!
Csend
Ezzel a tákolmánnyal mit akartok? Hát ószeresek vagyunk mi?! Kínálj a nézőnek olyasmit, amije már van – csak még nem tud róla… ajándékozz neki valamit, amit hazavihet, hogy körbemutogathassa, vagy rémülten rejtegethesse. Fletch, Ben, ti London két legjobb színpadi szerzője vagytok. A ti darabjaitok futnak a Blackfriarsben, a Globe-ban, egész Angliában. Amit ti írtok, ma az a színház. Ez itt szart se ér!
BURBAGE De Trawangan…
SHAKESPEARE Mellékszerep…
FLETCHER És Jalan...?
SHAKESPEARE Az más. Jalan királyné és Trawangan király… két hideg kályha egy életre egymás mellé zárva… nagy kert, nagy ház… kidolgozhatnak valamiféle nevetséges szabályrendszert, hogy ne találkozzanak. Nap nap után kerülgethetik egymást egy morbid vígjáték koreográfiája alapján, amit lehet, hogy valamelyik lányuk dolgozott ki a családi béke fenntartására.
Jalan királyné… gyűlöl. Gyűlöli a királyt… Muszáj legalább gyűlölnie, az élteti, hogy életét ne pergesse hiába… Pedig fiatalon nem ilyen volt… fiatalon ő volt a kósza szél. Mégis: a félelem, neheztelés, kritizálás és bűntudat szokott rituáléi már kifejlesztették benne is a halálvárás művészetét… Mitől lett ilyen? Mi nyomasztja?
FLETCHER Egy titok?
SHAKESPEARE …ami megmérgezi a múltat, ami miatt lehetetlen lesz saját árnyoldalunk szeretetteljes átvilágítása a jelenben…
BURBAGE Egy ikertestvér?
FLETCHER Egy bűn?
SHAKESPEARE Egy bűn… igen… Egyszer… régen… Jalan és Putu eltévedtek a palota környékén elterülő lápban, ahol egy titokzatos lény szedte áldozatait: A Mocsári Ember. Neve:
JONSON Astanax.
Csend
SHAKESPEARE Astanax? Astanax. (Halkan) Astanax… beteg vagy, olvadsz, mint a viasz… (Hangosan) Milyen a figura?
FLETCHER Astanax? Milyen is?
JONSON Sötét és félelmetes. Legvonzóbb métely, ami valaha kiállt a földből.
FLETCHER Legyen benne valami Thomas Kydből és „Kit” Marlowe-ból.
JONSON Egy sötét és fényes hulladéklakó: titkos ügynök, eretnek, homoszexuális, varázsló, dohányos, párbajhős és pénzhamisító.
SHAKESPEARE Aki a kicsi Putut is lehúzza magához a víz alatti palotájába… az ablakon át vízhordók, mutatványosok kiabálása hallatszott, a sötét szobában bűz és láz… egy nyikorgó ágy… fagerendák vezette zajok… az a lány még olyan ártatlan volt…
JONSON …az anya sírt és rimánkodott, végül Astanax alkut ajánlott: megkíméli a kislány életét, azzal a feltétellel, hogy…
SHAKESPEARE …ha nagykorú lesz, a kislány önszántából visszajön hozzá.
Csend
BURBAGE Erről van szó, bravó! Újra érzem a levegőben a szent salétromszagot! Én olyan, de olyan boldog vagyok! Igyunk! Összegezve tehát:
SHAKESPEARE Kapaszkodik minden és mindenki, olyan brutális erővel, ami még a sziklát is szétmállasztja, de nincs esély. Egy esélytelen komédia… Nincs testvérharc, se szicíliaiak… csak a láp van, amely az alku pillanatától fogva megállíthatatlanul mozog a város felé, és azt suttogja: falaitokat ledöntöm, tornyaitokat elveszem. Elevenen faljuk fel magunkat – egy sötét komédiában, amelyben sok az élő igazság, és amiben nagy nehézségek árán sem lehet már fenntartani a látszatot. Nem nevezném sikerdarabnak.
BURBAGE Megemeljük a nézőket, Will, nehogy a fejünkre rogyjanak.
SHAKESPEARE Egy darab, amelynek elején a vég már elkezdődött.
BURBAGE Pörölycsapás William Shakespeare módra.
SHAKESPEARE Egy bogarat sem ölhetünk meg hiába.
Halk hangkulissza: távoli zajok, morgás, esőcseppek, szél, egy kiáltás, nevetésfoszlány
Tizenöt… tizenöt év telt el a lápi események óta, és Putu sudár leánnyá érett. Astanax birodalma pedig már ott szuttyog Firenze kapui előtt…
FLETCHER Milánó…
SHAKESPEARE …és párája lassan megrohaszt mindent. Firenze, a fény és szellem városa haldoklik. Felzaklatott lakosság, füstölgő szemétkupacok, bűz és bizalmatlanság mindenütt: minden van, és minden éppen összedől, az egész város egyetlen lázas összevisszaság. És Astanax csak jön, csak jön… vak és türelmetlen vágyakozás hajtja. Nem hibázol: te magad vagy a hiba. A mocsár. Becsukod a szemed, és nem látsz mást. A tét: mi van akkor, ha nincs hová visszavonulni, de ahol állsz, ott már minden elveszett.
JONSON Nekem tetszik. Öles táblákon hirdetjük majd: „Ma délután – Világvége a Globe színpadán. Röhögjön egy jót!”
BURBAGE Írd meg, Will!
SHAKESPEARE Nem tudom. Az ifjúság és a vénség is csalódás. Miért volna ez éppen most érdekes?
BURBAGE Mert Astanax a cselekmény egy bizonyos pontján lángot lövellve a levegőbe emelkedik, és a döbbent nézők feje fölött lángot lövellve ide-oda száll. Will, felfoghatjuk mi ennek horderejét? Új valóság! És ezúttal nem fog ám tüzet a zsúp, mint annak idején a Globe-ban. Abban csúnyán benne voltunk, még ha nem is szándékosan!
Csend
FLETCHER Nos, igen… A VIII. Henrikben, a király mulat jelenetben…
BURBAGE Első felvonás, negyedik szín, éjszaka a palotában: Kis asztal, baldachin, Anna Bullen, a királynő udvarhölgye és a válogatott nőtársaság: kivillanó combok, keblek. Remek jelenet, Will. Mestermű! És akkor pásztormaskarában, hasonlóan felgerjedt kegyencei élén megérkezik maga a király: Anna Bullen eléje penderül, könnyű kezek, puha ajkak, nedves combok, és akkor: bumm!
FLETCHER Már hónapok óta dolgoztunk titokban egy repülő szerkezet megvalósításán. Egy új színpadi kelléken, ami magától felemelkedik. Egy vadonatúj effektuson az orgiasztikus jelenet démoni jellegének ábrázolására. Neked szántuk meglepetésül. De a salétrom idő előtt belobbant, és a felcsapó láng elérte a színház fedelén a száraz zsúpot…
BURBAGE Paróka, dobbőr sül, akár
Bödönnyi vaj, ha serceg,
Tűzvész tör ujjasára már
Lelkes nézőseregnek!
Sajnálatos véletlen, Will. De nem lesz több hiba. Tökéletesítettük a dögöt. Ez a lebegő szerkezet és a híres Will-bűbáj együtt – kasszasiker! A konkurenciának lőttek! Meg vagyunk mentve.
SHAKESPEARE Ti égettétek el a Globe-ot?
2. felvonás
Étkező
Thomas Quiney, John Hall, Judith, Susanna
QUINEY Az állat létének célja a szenvedés. Ha akarod, akár élve megnyúzhatod. Nyársra húzod, élve megsütöd. Nota bene, ha szenved, a húsa még inkább porhanyós.
Csend
Szerintem neked nincs ki mind a négy kereked. Normális ember nem terjeszt olyasmit, hogy a természetnek van lelke, emberek és állatok egyenlőek, sőt, hernyók bírósági pert nyerhetnek istenfélő emberek ellen. Ezek eszelős zagyvaságok, távol a józan észtől. Mit szólsz?
Csend
Én megjegyzek ám mindent, amit mondasz. Le is írom, hogy kéznél legyen. Mert a magadfajtával vigyázni kell. A tudálékos orvoshablaty csak duma. Közben meg te vagy a legnagyobb beteg. Vagy még annál is rosszabb. Mit szólsz?
Csend
Iszik a feleséged. Tudtad? Nem tudtad? Nekem kocsmám van. Van szemem az ilyesmihez. Sokat iszik és rendszeresen. Nota benne, mindig van benne egy löket. Szerinted az korrekt, ha valakinek iszik a felesége?
Hosszabb csend
Mondták már, hogy nem jól van az, ahogy nézel? Errefelé bajba lehet kerülni az ilyen nézéssel…
Csend
Jól van, akkor beszéljünk nyíltan. Engem nem érdekel, hogy mit hordasz itt össze az embereknek. Tőlem és a feleségemtől viszont tartsd távol magad. Bennünket egy magadfajta nem kezelhet. És anyukát sem. Apuka issza a löttyeidet. Egyelőre. De, és ezt hangsúlyozom, cimbi, hogy DE, ami a közösségi terveket illeti, ne állj az utunkba. Nota bene, te nem közénk való vagy. Mi nem szeretjük itt a teféléket. Mi itt akarunk valamit. Én itt, cimbi, valamit alapítok, nota bene, letarolok mindenkit, aki ennek keresztbe tesz. A Stratford melletti területet kimérjük, és bekerítjük. A juhtartás nagyobb haszonnal jár, mint a gombaszedés. A hozzád hasonló növényevők kora lejárt. Elkezdődik a perspektíva. Neve is van: Fejlesztési Társulás. Arthur Mainwaring, Ellesmere Lordkamarás úr birtokintézője lett az elnöke. Mögötte áll egy befolyásos befektetői csapat, ugrásra készen. Apuka pedig komoly üzletember, akinek komoly részesedése lesz.
Feltűnik Judith Shakespeare
Az első fiút Edmundnak hívják majd apuka öccse után. A második, utánam, Thomas lesz. És jönnek majd sorban a többiek. Ju és én… nekünk fiaink lesznek, akik felássák és benépesítik ezt a földet. Kár, hogy nektek nem lehet gyereketek. Rossz a dákó, azért forog helyette a nyelved? Tartsál papagájt. Combe úr szerint meg lehet tanítani beszélni őket.
Judith Shakespeare el. Thomas Quiney utána. John fog egy orvosi kést, belevág a karjába. Nyög. Elköti a sebet. A vért feltörli. Várakozik. Kimegy. William Shakespeare és Susanna Shakespeare két oldalról jönnek
SUSANNA Vénember!
SHAKESPEARE Egyedül vagyunk.
SUSANNA Sosem tudom, hogy egyenesen beszélsz-e, vagy sem. A legegyszerűbb szavakat is kivájod, megtükrözöd.
SHAKESPEARE Szerinted beszéljek Juval?
SUSANNA Szerinted?
SHAKESPEARE Kíváncsi volnék a véleményedre.
SUSANNA Kíváncsi volnék a véleményedre.
SHAKESPEARE Megérdemlem.
SUSANNA Megérdemlem.
SHAKESPEARE Nem nekem kellene elmennem? Elrendezni mindent, aztán vissza Londonba.
SUSANNA Abban jó vagy.
SHAKESPEARE Az elrendezésben?
SUSANNA A vissza Londonba-ban vagy jó. Menekülsz, amióta az eszemet tudom.
SHAKESPEARE Mintha haza sem jöttem volna soha.
SUSANNA Bárcsak haza sem jöttél volna soha!
SHAKESPEARE Emlékszel?
SUSANNA Nem!
SHAKESPEARE Johnnal hogy vagytok?
SUSANNA Belevagdos magába, aztán összevarrja. Apránként felkoncolja magát. Azt hiszi, nem tudom.
SHAKESPEARE Segíthetnél neki.
SUSANNA Egyedül is boldogul.
SHAKESPEARE Úgy értem…
SUSANNA Nem akarom tudni, hogy mit keres!
SHAKESPEARE Ju nem való Londonba. Te sokkal inkább. Te tudsz olvasni.
SUSANNA Mit forgatsz abban a korhadt fejedben, vénember?
SHAKESPEARE Frissebb a hajnal, ha velem vagy.
SUSANNA Nem szeretem, ahogy nézel. Mögém látsz, és elém nézel. Megtiltom!
SHAKESPEARE Hogy itt ma mindenki milyen érzékeny. Nagy felhők lógtak az égen egész nap. Ráadásul itt ez a születésnap is. Rémes!
SUSANNA Gyűlölöm, hogy jó a kedved.
SHAKESPEARE Hallod, ahogy él, lüktet minden, amit mondasz? Ösztönösen jó a ritmusérzéked. Színpadi szerzőként…
SUSANNA …tudom, megérzed. Hogy unlak.
SHAKESPEARE Juban ilyesmi nincsen. Te más vagy. Te lehetnél költő. Van hozzá tehetséged.
SUSANNA Ne manipulálj, vénember.
SHAKESPEARE Nálam is tehetségesebb.
SUSANNA Ilyesmit már korábban is hallottam tőled. Akkoriban Cordeliának becéztél. Így hát egy öregedő király szeme-fénye lettem.
SHAKESPEARE Az emlékek, akár John higanygolyói. Ide-oda gurulnak. Összegyűjtöd őket, és az ezüstös palástköpenyen megláthatod magad és minden mást is. Nekem már nem kellenek.
SUSANNA Nekem akarod adni az emlékeidet? A közös emlékekkel mi lesz?
SHAKESPEARE Ne ijedezz. Mondd részvevő szívednek: Nincs semmi baj.
SUSANNA Milyennek látsz?
SHAKESPEARE Milyen betűvel?
SUSANNA Ká.
Csend
SHAKESPEARE Kishitű.
SUSANNA Könyörtelen kukacoskodó?
SHAKESPEARE Körülményes.
SUSANNA Kisiklott, kallódó, képmutató, képtelen?
SHAKESPEARE Körültekintő… konok, kevély, kíméletetlen, kedves…
SUSANNA Kényszeres, kénytelen, kedélytelen, kellemetlen, kerge kísértet.
SHAKESPEARE John azt mondta, elvégzett pár kísérletet. Hogy vagy?
SUSANNA Egyformák vagytok: megetettek, figyeltek, jegyzeteltek. Menjek Londonba veled?
SHAKESPEARE Akarod?
SUSANNA Egy újabb tükörmosoly. Magadnak vagy nekem?
SHAKESPEARE Kefe-kefe-kefete… tehén segge fekete…
SUSANNA Nincs most kedvem játszani veled. Téged is szárít a láz? Mindig jönnek új és újabb tünetek. Meglepetések. Nekem írtad a Leart. Miattam megöltél benne egy ártatlan embert. Ki vagy te?
SHAKESPEARE A legvonzóbb métely, ami valaha kiállt a földből. Egy sötét és fényes hulladéklakó: titkos ügynök, eretnek, homoszexuális, varázsló, dohányos, párbajhős és pénzhamisító.
SUSANNA Szívemből gyűlöllek. És ezért hálás vagyok neked. Megtanítottad nekem, milyen az ádáz, engesztelhetetlen gyűlölet. Felemészti az embert.
SHAKESPEARE Elrontottam, ugye?
Csend
SUSANNA Hozd helyre!
SHAKESPEARE Rátok hagyok mindent, amit törvényesen lehet. Rád és Johnra.
SUSANNA Rám és Johnra: olyan már nincsen. Csak olyan van, hogy én és Judith. És anya. Minden más bűn, amiért megver az Isten. Én pedig tönkreteszlek. A temető fala mellett sem kapsz sírhelyet.
SHAKESPEARE Már döntöttem.
SUSANNA Nekem ne merj pénzt adni, mert kihánylak a sírból is, hogy nyekkensz.
SHAKESPEARE Judith rossz gazda, Thomas meg egyre csak hajtja azt a cateringet. Fogalmam sincs, hogy mit jelent. Attól tartok, neki sem. A jövőt fürkészi, közben meg teljesen vak a szerencsétlen. Egy vak ló egy szakadék peremén. Nem hagyhatom, hogy a nehezen összeszedett vagyont eltékozolja. Szeretném, ha örökre ilyen maradna ez a hely.
SUSANNA Mint a mesében? Mézeskalács ház, benne kicsi Sue, kicsi Jue, kicsi Anne?
SHAKESPEARE Megrémít a változás.
SUSANNA Te magad vagy a változás.
SHAKESPEARE Jóakaróm, e porhüvelyt
Jézus nevében, hagyd ehelyt.
Áldott, ki óvja sírhelyem,
Ki bántja, átkozott legyen.
A sírversem. Mit szólsz? Gondoltam, belevésethetnétek egy kőbe, ha én már…
SUSANNA Te sosem halsz meg, apa. Nincs hozzá tehetséged.
SHAKESPEARE Már a követ is kinéztem. Meg is vettem. A kőfaragó is ki van fizetve. A fia is kőfaragó… ha az apjával váratlanul történne valami. A fiúnak is tetszik a vers. Azt mondja, érezni benne az egyediséget. De azért majd figyelhetnél rá, nehogy eladja másnak is a versemet… Sunyi kis dög.
SUSANNA Minek neked sírvers, ha Londonba mégy, vénember?
Kerítés mellett
Judith, Thomas Quiney, Richard Burbage
QUINEY Pihenned kellene.
JUDITH Jól vagyok.
QUINEY Legalább ezt a kendőt.
JUDITH Köszönöm.
QUINEY Egyenesbe jövünk.
JUDITH Tudom.
QUINEY Csak pár hónapot adj.
JUDITH Nem féltelek.
QUINEY Kibírod addig?
JUDITH Egy parasztkunyhóban kellett volna laknunk.
QUINEY Palotát kapsz. Te és a gyerek. Csak fiú legyen.
JUDITH Egy kisfiú.
QUINEY A mi tőkénk.
JUDITH Itt mindig hűvösebb van, észrevetted? Mintha föld alatti verem fölé épült volna ez a ház. Nálunk a leghosszabbak az árnyékok a környéken. Különös, nem?
QUINEY Ez Stratford második legjobb birtokterülete. Közvetlenül Combe-ék után. Aranybánya. Apuka annak idején jól kifigyelte. Ebből látszik az intellektus. Nota bene…
JUDITH Pedig a fák kisebbek… szürkébbek…
QUINEY Apukának van érzéke a befektetésekhez. Pedig csak színész. Egy színésznek fiúunoka kell, hogy kardot faragjon neki: Szervusz, te kisgyerek. Én vagyok a király. Az enyém itt minden. Ha megnősz, majd te is király leszel… Nincs tehetségem a színészethez.
JUDITH Nem itthon maradni… nem végigélni a barna őszt, a fekete telet, sápadt tavaszt, a kék nyarat… velük… Szerettelek…
QUINEY Tudom. Majd megoldjuk, csak idő kell. Aki időt nyer, életet nyer.
JUDITH Fiú volt, ugye? A Margharet gyereke. Fiú volt?
QUINEY Ez gyötör?
JUDITH Lehet, hogy tudtam volna szeretni. Fiú volt?
QUINEY Nem tudom.
JUDITH Fiú volt?
QUINEY Igen.
JUDITH Fiakat nemzel.
QUINEY Összetartunk?
JUDITH Sue-ék megkapták apáék régi házát.
QUINEY Mégsem boldogok. Velem vagy, Ju?
JUDITH Sue erős. Aki elmegy innen, az erős lesz. Erősnek kell lennem.
QUINEY Ugyanilyen házat kapsz, de nagyobbat. Stratford legnagyobb kocsmáját adom neked. A megye legnagyobb kocsmáját. Tíz terem, bál, élőzene. Az igazi hasznot az olcsó kocsma hozza. Az emberek isznak. És még sokkal többet fognak. A gyárakban tizenhat órát dolgoznak majd, és amikor hazamennek, felejteni akarnak. Csak felejteni. Te és én megadjuk nekik, amit szeretnének. De tudnom kell, hogy velem vagy-e. Ju, ezt nélküled nem tudom végigcsinálni. Kellesz hozzá te, és a fiam is kell.
JUDITH A fiúk angyalok, és az angyalok megbocsátanak, ugye?
QUINEY Jó csapat leszünk, Ju.
JUDITH Belemártom a hajam a nyárba, és húzok egy kéket. Szerinted van ennek értelme?
QUINEY Szép. Jól áll neked.
JUDITH Ledőlök egy kicsit vacsora előtt. Előre irtózom attól, ami ott történni fog.
QUINEY Jó. Menj, és irtózd ki magad. Nem számít. Csak maradj velem.
Judith Shakespeare el. Richard Burbage jön
QUINEY Maga kicsoda?
BURBAGE Nos…
QUINEY Magát még nem ismerem.
BURBAGE Ez elszomorít. Akkor ön nyilvánvalóan törpe minoritás.
QUINEY Én, kérem, Thomas Quiney vagyok. Ön talán Arthur Mainwaring embere?
BURBAGE Én a Király Embere vagyok, barátom. És közöttük is a leghíresebb. Élő legenda. Két erős lábon.
QUINEY A társulás tagja?
BURBAGE Mondjunk inkább társulatot. Abban még benne van a múlt dicsősége. Nem állnánk kicsit odébb? Jöjjön! Itt jobbak a fényviszonyok. Néha gyötör a kétség, hogy elég megvilágítás éri-e az arcom. Mi marad belőlem, ha nem látszom? Érti, ugye?
QUINEY Tökéletesen. Uram, mi itt mindent megteszünk erőn felül. Néhány helyi bagatell fűti a helyi indulatokat, de azokat lehűtjük. Az elégedettségre nem lesz majd panasz. Stratfordban páratlan fogadókészség előtt állnak a fényviszonyok. Mit szól?
BURBAGE Ha darabokra fűrészelnénk, maga szerint is kitelne belőlünk egy tucat? Ismeri a tréfát?
QUINEY Még nem találkoztunk személyesen.
BURBAGE Akkor rendben van. Még valami?
QUINEY Nos, mi itt rendet, tisztességet és egy emberibb világot építünk. Akinek nem tetszik, a pofájába csapunk.
BURBAGE Ugye, csodálatos dolog megfigyelni az összefüggést a remete és a remeterák között?
QUINEY Nota bene…
BURBAGE Par excellence!
QUINEY Kétségtelen, kétségtelen. Attól tartok…
BURBAGE Ön TART tőle?
QUINEY Dehogy! Ellenkezőleg. A fültanúja voltam egy jelenetnek, amikor egy bizonyos ember elveszítette a hímtagját, és egy boszorkányt keresett fel, hogy szerezze neki vissza. A boszorkány azt tanácsolta neki, hogy másszon fel egy bizonyos fára, ahol találni fog egy fészket különféle hímtagokkal, és válasszon közülük.
BURBAGE Ez nagyon érdekes. Tud errefelé ilyen fát, ifjú barátom? Véremben van a botanika!
QUINEY Amikor az ember egy jó nagyot választott ki magának, a boszorkány így kiáltott: azt nem veheted fel, mert az doktor John Hall tulajdona. Doktor John Hall tulajdona. AZ a doktor John Hall, uram.
BURBAGE Tehát az a bizonyos John Hall… birtokol egy nagy hímtagot…
QUINEY Egy orbitálisat…
BURBAGE Persze nem a méret számít…
QUINEY Itt vagyonok forognak kockán!
BURBAGE Pláne!
QUINEY Temérdek vagyon, ha meg nem sértem.
BURBAGE Távol áll tőlem, hogy sértsen a temérdek, ez rólam köztudott. De folytassa, kérem. Amit mond, az nagyon érdekes.
QUINEY De rosszul is elsülhet, ha keresztbe áll nekünk ez a John Hall, aki a sunyi természet kártékony oldaláról papol.
BURBAGE Felkoncoljam az orbitális rohadékot? Jó, akkor összegyűröm, mint egy köpenyt, és a kutyák szájába dobom, hogy fehéren és sápadtan hagyja ott a máját ez a…
QUINEY John Hall…
BURBAGE …kétlábú retek, akinek valaki egy életlen késsel faragott, tudjuk, miféle fejet! Én letöröm az üstökét, csak próbáljon kirabolni ez a…
QUINEY John Hall, uram. Lázítja az embereket! Kiviszi őket az utcára, hogy tiltakozzanak! Pofázzanak és élőláncot alkossanak. Ez egy olyan mező-erdő védő eretnek.
BURBAGE Ennek a…
QUINEY John Hall…
BURBAGE John Hallnak, ha látom, majd a szeme közé nyilatkozok.
QUINEY Én olyan boldog vagyok, hogy ilyen szintű szintemelkedéssel találkozom itt, és hogy most már ez lesz itt általában is a jövőben. Ilyen emberek kellenek a társulásba, mint ön. Tudja, mi még a pletyka? Nem tudom, mondhatom-e, most, hogy így a bizalmával megtisztelt…
BURBAGE Egymás közt feneketlen kút vagyok.
QUINEY William Shakespeare… úr… az ő birtokán állunk pillanatnyilag. Ismeri?
BURBAGE Futólag.
QUINEY A veje vagyok, nevem, mint korábban említettem, Thomas Quiney. Nem tudom, mondhatom-e.
BURBAGE A véremben van a hallgatás művészete. Mi van tehát ezzel a bizonyos Freddie Shakespeare-rel?
QUINEY William… William. Tudja, mit csinál itt? Hallgat. És John Hall-lal paktál. Hátramozdít.
BURBAGE Ráismerek.
QUINEY Beteg.
BURBAGE Mi a baja?
QUINEY Lepra.
Csend
BURBAGE Will… leprás?
QUINEY És vérbajos.
BURBAGE Mi az, hogy ÉS, ember? A kettő együtt lehetetlen. Miféle eszelős idióta állít ilyen sült baromságot?!
QUINEY A vérbaj, az van neki, az oké. A lepra majd lesz. Előbb vérbaj, aztán lepra, végül felforgatás. Ez a sorrend. És a lánya is. A Susanna, William Shakespeare nagyobbik lánya… na, az bekapta a legyet. Vérbaj. Dettó! De kitől? – kérdem én, és kérdezzük itt sokan a haladás oldaláról. John Hall, a férj, egy veszedelmes felforgató, az harcba szólítja a pajorokat az emberiség ellen, de ő nem vérbajos… A vérbaj… tudjuk, hogyan terjed a vérbaj… Sok itt a titok… de kipattan, hiába próbálja titkolni az egész család, mert a kórság végül megtámadja az agyat is, és minden világos lesz. William Shakespeare pedig egyre különösebb. Hetekig halogatta azt is, hogy egy egyszerű szerződést aláírjon. Hagyta, hogy felforrósodjon a helyi levegő. Le kell vonni a konzekvenciát, ha valaki beszámíthatatlan, vagy azzá lehet nyilvánítani, ha úgy hozza a szükség, ugye? A városházára igyekszik ön is, Sir John?
BURBAGE Nyilvánvalóan. Csak előtte beugrottam, hogy rábeszéljek az írásra egy öreg, makacs tulkot.
QUINEY Én már megtettem. Aláírta az átkozott. Sok munkámba telt, de végre átküldte a hozzájárulását tartalmazó lezárt hengert. De Shakespeare úr kóros halogatása taktikailag később még sok bajt okozhat nekünk. Megmakacsolhatja magát, hiszen beszámíthatatlan. Vagy azzá lehet nyilvánítani. Sima ügy, már utánanéztem. Csak két tanú kell hozzá, és egy befolyásos patrónus, aki egyengeti az igaz ügyet. Elvégre csak egy színész. Igen-igen, látom, meglepődött. Minek ekkora vagyon egy színésznek, aki gazdagok előtt riszálta magát Londonban? Aki kutyákat sétáltatott és majmokkal lépett fel? Így szerezte a vagyonát. A gyámság nem fájdalmas, de szükségszerű, nota bene, elkerülhetetlen.
BURBAGE Ön nem kedveli a színházat?
QUINEY A színház a jövő pestise.
BURBAGE Ezek szerint a színészeket sem.
QUINEY Mind bolond és púpos a sok cigánykeréktől. Elzárva kéne őket tartani.
BURBAGE Ne irtsuk inkább ki a szerencsétlen férgeket?
QUINEY Szinte megijeszt a perspektívában rejlő lehetőség, uram.
BURBAGE Hogy is mondta a nevét, barátom?
QUINEY Thomas Quiney, helyi kocsmáros. De álmodok.
BURBAGE Thomas Quiney… nem akar ön gróf lenni? Egy ilyen minden hájjal megkent ildomos alak a legszélesebb konnotációban is szemet szúr! Maga úgyszólván kiveri az ember szemét!
QUINEY A bizalmat meghálálom. Én tudom, mit követel az invesztíció. Csak egy kis bizalom kell, és én működésbe lépek. Pici támogatás, hogy valaki alám karoljon, és én elbontom a gátat az ár elől.
BURBAGE Ó, nagy dolgot tud művelni a könnyű esküvel erősített hazugság és a komoly arccal elmondott tréfa. Tartsunk össze…
QUINEY Thomas…. Thomas Quiney, helyi kocsmáros…
BURBAGE Thomas Quiney, tartsunk össze, mint a vadlibák. Ugye maga nem indián? És nem is nyilall a háta? Még hallani fog rólam. Grófom, még valami… ha látja ezt a William Shakespeare-t, mondja meg neki, hogy köteles haladéktalanul megjelenni Sir Richard Burbage és a Befektetői Társulás előtt. Ő tudni fogja, hogy hol. Nyugodjon meg, kedves…
QUINEY Thomas…. Thomas Quiney.
BURBAGE Útját fogjuk állni a szerenádnak, kedves grófom…
Burbage el
Étkező
William Shakespeare, Anne Hathaway, Susanna, Judith, Thomas Quiney, John Hall
ANNE Tányérokat hoz be, majd kimegy.
SHAKESPEARE Szétrakja a tányérokat, majd kimegy.
ANNE Bejön, átrendezi a tányérokat, majd kimegy.
SHAKESPEARE Bejön, újrarendezi a tányérokat, majd kimegy.
ANNE Bejön, újrarendezi a tányérokat, majd szétrakja az evőeszközöket. Kimegy.
SHAKESPEARE Bejön, áttisztítja az evőeszközöket, kimegy.
ANNE Bejön. Nem lát különbséget, poharakat hoz, majd észreveszi a törlőruhát. Áttisztítja az evőeszközöket, majd kimegy.
SHAKESPEARE Bejön. Vonalba igazítja a poharakat, elteszi a törlőruhát, majd kimegy.
ANNE Bejön. Keresi a törlőruhát, kimegy.
SHAKESPEARE Bejön, vonalba igazítja az előzőleg általa vonalba igazított poharakat, majd kimegy.
ANNE Bejön, vonalba igazítja a székeket. Kimegy.
SHAKESPEARE Bejön, átrendezi a székeket, kimegy.
ANNE Bejön, virágot tesz az asztalra. Kimegy.
SHAKESPEARE Bejön. Kidobja a virágot a szemétbe. Kimegy.
ANNE Bejön. Kiveszi a virágot a szemétből, elrendezi a vázában. Kimegy.
SHAKESPEARE Bejön. Zajt csap, kimegy.
ANNE Benyit, körülnéz, kimegy.
SHAKESPEARE Benyit, köhint. Kimegy.
ANNE Benyit, kimegy.
SHAKESPEARE/ANNA Egyszerre lépnek be.
Csend
ANNE Hétkor.
Mindketten ki
ANNE Bejön, karos gyertyatartót hoz. Kimegy.
SHAKESPEARE Bejön, eligazgatja a gyertyákat. Kimegy.
ANNE Bejön, eligazgatja a gyertyákat, áthelyezi a gyertyatartót. Indul kifelé, meggondolja magát. Vár.
SHAKESPEARE Bejön.
Csend
ANNE Eladtam a szénát a Farkas-szittyóról. Greg Townsand végül hajlandó volt pénzt adni érte.
SHAKESPEARE Mennyit?
ANNE Harmincat.
SHAKESPEARE Fuvarjáért?
ANNE Az egészért.
SHAKESPEARE Azért a remek szénáért?
ANNE Az a széna penészes volt. Greg Townsand a bélgyulladást kockáztatta, amikor hajlandó volt feletetni az állataival.
SHAKESPEARE Greg Townsand nem kockáztat semmit, ha belekről van szó. Holnap beszélek vele. Hátha rendbe lehet még hozni a dolgot.
ANNE Greg Townsand régi, értékes szomszéd.
SHAKESPEARE (áthelyezi a gyertyatartót) Ha nem ígér rá, visszahozom az egészet.
ANNE Te kint felejtetted, én eladtam. Megázott. Húszat sem ért.
SHAKESPEARE Szórod a pénzt.
ANNE Elad az ember tizenkét szekér…
SHAKESPEARE Vasárnap, a misére menet te mégy a nagykapun. Én legfeljebb bemászok hátul az ablakon. Az én arcom előtt ne zörgessenek bádogcsuprot, mert híre ment, hogy meghülyültem, és amicském még maradt, azt is elprédálom.
ANNE (áthelyezi a gyertyatartót) …tizenkét szekér penészes, tavalyi szénát eső idején, a legnagyobb ínségben.
SHAKESPEARE A malátára viszont lenne komoly érdeklődő. Malátát kellene termelni.
ANNE Vagy hatszor jött át, a széna meg csak rohadt lábon…
SHAKESPEARE A maláta határozottan jó gondolat. Persze kell hozzá némi vállalkozó kedv.
ANNE Olyan szénára alkudtam, aminek a szaga már facsarta az orrom.
SHAKESPEARE A maláta nagyon tápláló. Feleannyiba kerül, mint az árpa, és hatodannyiba, mint a komló.
ANNE Na, persze, ha az ember tudja, hogy Greg Townsandnek rossz az orra.
SHAKESPEARE Malátasör.
ANNE Tudja, aki tudja. Én tudom.
SHAKESPEARE Miért nem főzünk malátasört – kérdezem magamtól. (Áthelyezi a gyertyatartót)
ANNE Két napja, ha nyílik az ajtó, összerezzenek, hogy Greg Townsand jött át a sok bélgyulladt állattal, ami a te rohadt szénádtól fordult fel.
SHAKESPEARE Malátasört kellene főznünk – válaszolom. Thomas árulhatná, ha megindul az építkezés. Mozgókocsmát akar nyitni.
ANNE Akart volna többet is, ha támogatod. Ha támogatsz bármit is. (Áthelyezi a gyertyatartót)
SHAKESPEARE Én nem támogatok. Én szaporítok.
Anne Hathaway el, William Shakespeare áthelyezi a gyertyatartót, majd visszahelyezi. Italt vesz elő, iszik, visszapótol, majd el. Anne Hathaway benyit, szemrevételezi a gyertyatartó helyét, majd megnyugodva ki. Susanna Shakespeare és Judith Shakespeare jön
JUDITH A hideg ráz ettől a csendélettől.
Susanna az egyik rejtekhelyről italt vesz elő. Judith a másik rejtekhelyről italt vesz elő. Isznak
SUSANNA Csak úgy mondtad, ugye, azt a dolgot a gyerekkel? Széles a medencéd. Termékeny vagy.
JUDITH Tenyészkanca, akit hágnak?! Elég volt. (Iszik)
SUSANNA Szépen iszol. Van stílusod. Porokra iszod?
JUDITH Füveket áztatok. Tudod, mit érzek? Hogy egy körvonal nélküli tárgy vagyok.
SUSANNA Azt mondtad délután, Londonba akarsz menni, hogy elveszítsd.
JUDITH A kettő szerinted kizárja egymást?
SUSANNA Jó alakod van. A melleid is szépek.
JUDITH Az ital kell a kontúrhoz. Ha iszom, lesz alakom.
SUSANNA Ne gondolkodj, mert még jobban becsavarodsz.
JUDITH Ha iszom, magam számára is kiszámíthatatlan vagyok. Mire lesz ez elég, ezt latolgatom.
SUSANNA Ha elmégy, hiányozni fogsz.
JUDITH Megkönnyebbültök.
SUSANNA Egyszer bementem, amikor John boncolt. Fölizgultam. Szörnyeteg vagyok?
JUDITH Belenéztél a szakadékba, és rájöttél, hogy képes lennél leugrani? Örülj neki.
SUSANNA Ezt nekem kellett volna mondani. Ilyet a nővérek mondanak, nem a húgok. Titokban felnőttél.
JUDITH Te szép vagy. Neked körvonalaid vannak. Ezt ő is látja. A lakásában szeretnék élni. Londonban. Hogy körülvegyen.
SUSANNA Rád íratom a vagyonrészemet.
JUDITH Te mennyit iszol?
SUSANNA Néha ájulásig.
JUDITH Apán nem látszik. Vele szeretnék inni.
SUSANNA Társaságban nem tud.
JUDITH Te ittál vele.
SUSANNA (iszik) Ha belekezdek, nem tudom abbahagyni. Hamar túljutok a legutolsó ellenőrző ponton.
JUDITH A Shakespeare-átok.
SUSANNA Ha iszik, hablatyol. Összefüggéstelenül, mint az árnyék. Az agya helyén szemét… néha belekap a szél, és az örvény alakokba rendezi. Aztán napokig, hetekig maga elé motyog: szóval tartja a szeméthalmot. Van, aki szerint ez az alkotás.
JUDITH Néha az én agyamba is belekap a szél… olyankor repülök.
SUSANNA Olyan elviselhetetlenül… primitív. Gyűlölöm!
JUDITH Minek mindent kimondani?
SUSANNA Szökj el! Én segítelek.
JUDITH Ezt szeretnéd? Jue mindent tud, Jue felkészült. Jue-nak széles a csípeje. Ju tenyészkanca, aki tenyészfiút szül.
SUSANNA Micsoda kis kurva vagy!
JUDITH Én vagyok az a föld, amit be lehet vetni. Amit le lehet aratni! Te mi vagy, Sue?
SUSANNA Arról ne is álmodj!
JUDITH Félsz?
SUSANNA Óvlak.
JUDITH Meddő érvek!
SUSANNA Két testvér: az egyik meddő, a másik elvetélt.
JUDITH Nem elvetélt, hanem kiszedték belőlem. Csepegek és fájok. Ég minden lépés. Lehet, hogy nekem magamnak kellett volna megcsinálnom. Nem hagyni, hogy az a vajákosnő egy törött cseréppel szétfarigcsáljon.
SUSANNA Egyszer látogattam meg Londonban… levágott fejek a Tower hídján, vér, aszú, szüntelen nevetés… a Globe, a több ezer ember, és mind őt éltette… olyan nagy volt… ott volt mindenütt… beterítette egész Londont, akár egy viharfelhő… uralta a nappalt és az éjt… sokat ittunk… túlcsordultunk… aztán a bűntudat, hogy nem érzel bűntudatot, hogy szörnyeteg lettél, és akkor elindul benned az örvény, és csak forog… forog… John és én…. ez a büntetésem… egyszer vége lesz… Te egészséges vagy… ne rohadj el, mint én… menekülj el innen.
JUDITH Nem tudlak szánni.
William Shakespeare jön. Megáll, elindul, megáll
SUSANNA Színész volt. Tapsoltak neki. Most itt van anya csendje. Felolvad benne, mint a jég.
JUDITH Forró jég: ez ő. Fiút szeretne. Én megszülhetem neki.
SUSANNA Csak a testemen keresztül.
JUDITH Te meddő vagy.
SUSANNA Remélem, most már te is.
JUDITH Iszunk?
Isznak. Thomas Quiney jön
QUINEY Apuka!
SUSANNA Mióta hallgatózol itt, vénember? Lassan eléred azt a szintet, ahonnan már nincs tovább hová süllyedjél.
Susanna el
SHAKESPEARE Le nem állsz, Tom. Te magad vagy az örökmozgó.
QUINEY A városházán… nagyon-nagyon rosszul mennek a dolgok. Egyetlen aláírás hiánya miatt a tanács úgy döntött, hogy elutasítja a befektetési társulás indítványát, sőt, betemetteti az eddig kiásott védőárkot is. Ha kell, gyerekeket is mozgósítanak, meg asszonyokat. Hogy élőlánc meg öregisten! Sokan vannak, és egyre jönnek… Combe ordítozik, hogy maga egy szar alak, apuka! Hogy maga csak pofázik a fejlődésről, amikor meg papírra kerülne a sor… aláírásra… Ha maga nem ír alá, a többiek is vérszemet kapnak: a sok hitelbe zabáló… Hogy az a föld, amit megfejlesztünk, az közös! Az összes senkiházi rohadék ott ordítozik, hogy nekik jogaik vannak, hogy nekik is jár, hogy a gyerekeikhez is megérkezhessen a jövő. (Papírtekercset vesz elő) Hol van innen az aláírás, apuka? Hol van innen az, hogy „William Shakespeare”? Mit írt maga alá, apuka, a hét kurva szentségit, mit írt alá?! Az asztallapot?
JUDITH Nem írta alá? Mutasd. Apa, hihetetlen vagy!
QUINEY Kitépem a hajam! Ember! Maga Combe úrnak már igent mondott. A maga birtoktagja ott van a dolgok sűrűjében, nota bene, a maga földjeit nem lehet megkerülni. Magának akkora összeget ígértek egyetlen nyavalyás aláírásért, amennyit maga még írásért nem kapott ebben a rohadt életben! És akkor maga visszaküldi aláíratlanul a nyilatkozatot?
SHAKESPEARE Mert folyton sürgettek! Egész nap mást se teszek, mint a nyomotokban loholok!
QUINEY Bottal kéne ütni… akarom mondani: hogy van az, hogy apuka nem csinál meg semmit egyenesen? Combe úr egy láda madeirát küldött át magának, amikor egymás tenyerébe csaptak. Hol van az a bor, apuka?
SHAKESPEARE Anyósod mindent elrak. Végül a kulcsokat is elrakja, aztán meg nem talál semmit. Csupa rakosgatás meg keresgélés itt minden. Beszélhetnél vele. Rád hallgat.
QUINEY Mi a búbánatos öreg istent akar maga? Akar egyáltalán valamit? Erre a befektetésre én hitelt vettem fel Combe-tól!!! Ha velem baszik ki, a saját születendő unokájával baszik ki! Erre nem gondol?!
Maga nyert. Elkapta a tökömet, és most szorongat. Pedig, amikor kiderült, hogy Judith állapotos lett, mi eljöttünk apukához, hogy összeházasodhassunk. Igaz, Judith? Nagyböjt volt, rendelet tiltotta a házasságot. A konzisztórium engedélye kellett volna, ahhoz pedig pénz. Csak kölcsönbe kellett volna az a pénz, ugye, apuka? Családon belüli kölcsön. De maga nem adott. Judith meg csak azért is házasodni akart. Megtettük. Az egyháztanács kiközösített. Maga is tudta, mi is tudtuk, hogy így lesz. Átok a fejünk fölött, a feleségem hasában egy bizonytalan jövőjű gyerek. Egy házasságból mi marad így apuka szerint?
JUDITH Ezt már megbeszéltük.
QUINEY És apuka később azt mondta, hogy sajnálja, hogy akkor olyan makacs volt, és restelli, és hogy mindent megtesz, hogy eztán boldoguljunk! Az a gyerek elment, de útban van helyette egy másik. És apuka még mindig akadályokat emel? Ott tesz nekünk keresztbe, ahol tud?! (Shakespeare elé teszi a papírt) Aláírni! Most!
Shakespeare aláír. Thomas Quiney el
JUDITH Aláírtad?
SHAKESPEARE Ezt akartad, nem? Ezt akartátok. Mit akartok?!
Judith Shakespeare el. John Hall jön
HALL Te vén gazember! Mi meg már azt hittük, hogy elgyengültél. Combe már kihirdette az eredményt, belekezdett a szokásos szócséplésbe a közelgő jövőről meg a fejlődésről. Úgy fűzte a szót, hogy a döntő pillanatban felmutathassa a te aláírásodat, hogy lám, a közösség neves tagja, William Shakespeare, az ünnepelt londoni művész is tudja, mit jelent a gyermekeink, unokáink jövője iránti hazafias kötelesség. És amikor a szócséplésben idáig ér, erőteljes mozdulattal felmutatja az irományt, amit visszaküldtél. Egy pillanatra csend lesz, majd kitör a zűrzavar. Üresen beküldeni a nyilatkozatot, aláírás nélkül! Fantasztikus! Elegáns! Precíz! Azt hittem, Combe-ot ott helyben elviszi az agyvérzés. Nem lehet tudni, mi jár abban a sötét fejedben, William, de egyszer szívesen belenéznék abba a labirintusba.
SHAKESPEARE Eltévednél, John. Eltévedek én is.
HALL Jó ember vagy, William Shakespeare. És nekem ennyi elég! Ez meg itt egy üveg negyvenéves malátawhiskey.
SHAKESPEARE Anne kiszagolja! Denevérorra van.
HALL Anne-nal kapcsolatosan ez lesz a legkisebb baj, ha megtudja, hogy meghiúsítottad a bekerítést, és elestél attól a temérdek pénztől. Hosszú, zajos tavasznak nézünk elébe. Will, nem is tudom, mit mondjak: Farkas-szittyó, Martospart, Klement-dűlő, Káptalan-hát… vagy száz hektár… De jó kedvem van!
SHAKESPEARE Száznyolcvanöt és fél. A Learért, az Othellóért és a Macbethért kapott pénzen vettem. Szerinted megérte?
HALL Sok pici lépés együtt, az tudod, mi? Ugrás!
SHAKESPEARE Még sosem láttalak így ugrabugrálni. Érdekes látvány.
HALL Mondhatsz bármit, nem fogod a kedvemet elrontani.
SHAKESPEARE Szerinted én jó ember vagyok?
HALL Hoztam szegfűszeget is. Úgy kisebb a lebukás veszélye.
SHAKESPEARE A siker… elszomorít. Mi lesz holnap?
HALL Fájni fog a fejünk.
Isznak. Szegfűszeget rágnak
Will, Will, tudod, mi történt itt ma?
SHAKESPEARE Nem. Mi?
HALL Nemet mondtunk, barátom, vőm uram, lelki társam! Nem azt mondtuk, egy birka, két birka, száz birka, ezer, tízezer, százezer birka… hanem azt mondtuk: gyöngypáfrány, nőszirom, törpe sás, csenkesz, varázsmogyoró, békaszittyó, rebarbara, lúgvirág, nyílfű, macskamenta, rozmaring, gyöngyvirág, díszfű, tavirózsa, zsálya, rózsalonc, táskavirág, martinlapu, lestyán… Büszke vagyok rá, hogy a vejed lehetek, William Shakespeare! Kedvem volna megölelni, ha nem tudnám, mennyire viszolyogsz az ilyesmitől.
SHAKESPEARE Sokat köszönhetek neked.
HALL Combe persze majd erőlködni fog.
SHAKESPEARE Combe tehet egy szívességet.
HALL Most már nem hátrálhatsz, ugye tudod?
SHAKESPEARE Fordult a kocka.
HALL A kocka el van vetve. Így helyes.
SHAKESPEARE El van vetve… korábban én is tudtam. Most miért nem tudom? Elrohadsz, mielőtt szellem lehetnél.
HALL Már nem vagy egyedül, Will! Az emberek szeretnek azért, amit értük teszel.
SHAKESPEARE Mit teszek?
HALL El kell menned hozzájuk, a tanácsháza elé. Most, azonnal. Hogy megköszönhessék. Hogy szerethessenek.
SHAKESPEARE Szeretnek?
HALL Majd rólad nevezik el a fiaikat.
SHAKESPEARE Nem rossz.
HALL Indulhatunk?
SHAKESPEARE És a közös vacsora? Anne-nek ma van a születésnapja. Reggel óta fésülgeti azt a pár szál haját. Töri magát. Félelmetes.
HALL Húsz perc alatt megjárjuk.
SHAKESPEARE Szilvatortát is csinált.
HALL Majd kapsz egy gyomormosást.
SHAKESPEARE Megmondanád neki, hogy borzalmasan főz? És hogy a szilvatorta az ő kezében a végzet maga?
HALL Mehetünk?
SHAKESPEARE Mondd meg neki még vacsora előtt. Anne rühelli a váratlan dolgokat.
HALL Az előadásnak vége. Menj, és hajolj meg. Jár neked a taps, Will, te színész vagy!
Susanna Shakespeare visszajön
SUSANNA Thomas Quiney ugrál lefelé az úton, mint egy bakkecske. Énekel, és egy papírt lobogtat. Összenyálaz és a testvérének nevez minden szembejövőt. Pedig ha elindul a bekerítés, majd lenyúzza a bőrüket, és jó pénzért újból rájuk adja. És mindez egyetlen aláírás miatt, apa.
Csend
HALL Will?
SHAKESPEARE Dukdámi.
HALL Duk..?
SHAKESPEARE Ógörög varázsige. Hogy hasra ne essen. Ennyi lótás-futásnak nem lesz jó vége.
SUSANNA Mozgókocsmát fog nyitni. Széles mosoly, magas kamat…
Judith érkezik bőrönddel
SHAKESPEARE Minek az a bőrönd? Anyádnak születésnapja van.
JUDITH Elmegyek.
SHAKESPEARE Ez a vékony hang, ezek a széles gesztusok, ez a sápadt arc… mintha azt mondaná: Álljon elő a kocsim! Jó éjt, hölgyeim, jó éjt, kedves asszonyságok, jó éjt, jó éjt! De ez csak színpadon mutat jól.
Anne jön
JUDITH Anya, neked rúzs van a szádon?
ANNE Neked pedig egy bőrönd a kezedben. Remélem, nem nekem tartogattok benne valamit! Nekem elég egy köszönöm. Üljünk asztalhoz! Ma iszom. John! Tölts!
ANNE Egyszer egy évben együtt akarom látni a családot. Thomas hol van?
HALL Will aláírt hozzájárulását viszi a tanácshoz.
JUDITH Apa elfelejtette aláírni délelőtt…
ANNE Jaj, istenem! (Shakespeare-hez) Már egy aláírást sem lehet rábízni. Pedig hogy megígérte!
JUDITH … de Thomas résen volt.
ANNE Akkor majd csatlakozik később. Félretesszük a részét. Ülj le, John!
HALL Felfoghatatlan!
SUSANNA Fogást keresel rajta, hogy megértsd? Annyi tartása sincs, mint egy marék pornak. Szétporlad az ujjaid között. Töltenél nekem is, John?
SHAKESPEARE Inkább álomféle, mint bizonyosság.
ANNE Megint motyog. Ezek teljesen felesleges szavak, William. Üres levegő, amit kifújsz a szádon.
HALL És a közönséged, Will…?
SUSANNA Negatív érzéseink gyógyítására az idők kezdete óta létezik egy mindent felülmúló és mindennél hatásosabb gyógyszer. Ez a szeretet.
HALL Ez felháborító!
SUSANNA John Hall, most gyakorolhatod az elméletedet a megértésről.
HALL Én… én ezt az embert…
SUSANNA A laza lelki tartás filozófiáját.
HALL Gyűlölöm!
ANNE Ebben a házban évtizedeken át béke és nyugalom volt.
HALL Gyűlölöm és megvetem! Ez egy ripacs!
ANNE Ma van a születésnapom. És igen, vettem egy új cipőt. Most pedig felköszönthettek. Ez az első kívánságom. Ezen kívül lesz még kettő. Kezdhetitek.
SUSANNA Boldog születésnapot, anya.
JUDITH Sok boldogságot kívánok, anya.
HALL Hát nem értitek, hogy itt a vég?
ANNE Ne temess még, kisfiam. És te, William Shakespeare? Te nem mondasz semmit?
SHAKESPEARE Sok boldogságot kívánok neked, Anne.
ANNE Köszönöm, William. Igyunk a családra. A vacsora mindjárt kész.
HALL Nekem elment az étvágyam.
ANNE Majd visszajön. Közös asztalnál nincs helye egyéniségeknek. Nos, akkor… ideje, hogy a születésnapos valamit kívánjon, ergo én most kérni fogok. William Shakespeare. William Shakespeare!
SHAKESPEARE Igen?
ANNE Te régebben készítettél egy minden igényt kielégítő végrendeletet, amit a törvény hivatalos jelenlétében aláírtál és lepecsételtél. Most az a hír járja, hogy készíttettél egy másodikat is, amelyben Susanna és John a két kedvezményezett. Judithot pedig kirekesztetted. Igaz ez, William Shakespeare?!
JUDITH Anya, hagyjuk ezt most. Neked ott a feleségnek járó törvényes harmad. Te sem így, sem úgy nem maradsz fedél nélkül. A többit hadd intézzük mi. Su és én, mi egymás közt már megegyezünk, igaz, Sue?
SUSANNA Anya, szeretnék mondani valamit… John és én hivatalosan nyilatkozni szeretnénk…, igaz, John?
HALL Will, tudod, hány élőlényt öltél meg egyetlen tollvonással? És most nem valamelyik ostoba színdarabod, amit hipp-hopp átírhatsz, ha menet közben rájössz arra, hogy hibáztál. Nem, barátocskám! Itt minden valóságos és végleges!
ANNE Édes fiam, eleget zajongtál már.
JUDITH Anya, Susanna megkaphatja az örökségből rám eső részt, én pedig Londonba költözöm.
ANNE A lófaszba költözöl már!!!
Hosszú csend
Elragadtattam magam. Bocsánat. Judith, te apád lánya vagy, de ez nem feltétlenül ragályos.
SHAKESPEARE Új cipőd van? Mennyi volt?
ANNE Semennyi.
SHAKESPEARE Ingyencipő.
ANNE Cseréltem. Zabért.
SHAKESPEARE Kivel?
ANNE Muszáj ezt most?
SHAKESPEARE Érdekel.
ANNE Az öreg Glaserman feleségéé volt.
JUDITH Az öreg Glaserman felesége tavaly meghalt.
ANNE Az öreg Glasermannak zabra volt szüksége.
HALL Henry Glaserman felesége fertőzéses lázban halt meg!
ANNE Henry Glaserman felesége egész életében istenfélő, pedáns asszony volt.
HALL Henry Glaserman feleségét tíz méter mélyre kellett temetni közegészségügyi okokból!
ANNE Henry Glaserman felesége fel fog támadni, kisfiam, abban te csak legyél biztos.
SHAKESPEARE Ezek után nem tudom, akarom-e tudni, honnan van ez a ruha. Reménykedjünk benne, hogy Henry Glaserman feleségét nem hantolják ki a sírból…
Csend
HALL Maguk… ezt élvezik… Nincs egy önálló gondolatuk. (Shakespeare felé) Maguk valamennyien az ő teremtményei. Egy társulatnyi szánalmas, festett bohóc. Mit keresek én itt!?
SUSANNA Nem tudod?
HALL Annyi elfecsérelt év, mennyi kormos kályhacsőbe belekiáltott szó!
SUSANNA Akkor pakolj össze, és menj el. Még ma. Most. Mire innen hazamegyek, semmi ne maradjon, ami rád emlékeztet, John Hall. És … ne vérezz össze semmit… ha ennyit még kérhetek.
John Hall el. Csend
ANNA Ha közeledik ez a nap – nekem mindig összeugrik a gyomrom. Bárcsak apám ne adta volna oda azt a pénzt! Mindennap azt kívánom.
JUDITH Milyen pénzt?
ANNE (Shakespeare felé) Akkor nem kellett volna hozzámennem apátokhoz.
JUDITH Miféle pénz, anya?
ANNE (Shakespeare felé) Akkor lett volna választásom. (Susannához) Amikor teherbe estem veled, apád és én még nem voltunk házasok. Böjti idő volt, rendelet tiltotta a házasságot. Apám adott neki pénzt, hogy megváltsa a konzisztórium engedélyét, hogy te, Susanna törvényesen megszülethess.
Csend
JUDITH Nem értem. (Williamhez) Apa, amikor én lettem terhes Thomastól, tőlem meg sajnáltad a pénzt? Kölcsön is? Kamatra is? Apa, ott álltunk előtted, hasamban az alig két hónapos csöppség… az unokád, és te a kötelességtudatról meg a felelősségvállalásról beszéltél. Ha vártok hát bocsánatot, nekem is megbocsássatok! Ezt válaszoltad szóról szóra. Egy életre megjegyeztem. Valamelyik rohadt darabodból idéztél, fogadom!
SUSANNA Vénember?
JUDITH Miért??!
ANNE Lehetett volna más életem. Boldog. Hajadon.
JUDITH Tönkretettétek az életemet.
ANNE De csak ez van. Elhagyott az Isten!
JUDITH Van fogalmatok egyáltalán…
ANNE Jártak már rosszabbul is…
JUDITH Átkozott, képmutató, hazug csalók vagytok!
ANNE Ne hőzöngjél! Árt a gyereknek!
JUDITH Miféle gyereknek??! Nincs új játékszer.
Nagyon hosszú csend
Én… én elkapartattam… Nem kaptok több életet!
Csend
ANNE Nem érdemlitek meg a napot a fejetek fölött!
Thomas Quiney és William Combe érkezik
COMBE Jó estét!
ANNE Jaj, istenem!
QUINEY Combe úr ragaszkodott hozzá, személyesen köszönje meg apukának a jószolgálatot.
ANNE Egy széket Combe úrnak, gyorsan. Tessék, üljön le!
COMBE Maga ügyes szerző, Shakespeare úr. Magának van érzéke drámaisághoz. Fejetlenség… bizonytalanság… pánik… aztán amikor válságosra fordulna a helyzet, megérkezik a küldönc, esetünkben Quiney úr: a kezében egy levél, és egyszerre minden jóra fordul. Magának határozottan van tehetsége. De azért az agyamra ment, tudja, ugye? Ha nem volna közvetlen szomszédom, és nem pártolnám a művészeteket… Adok egy tanácsot, Shakespeare úr: ne vigye túlzásba az efféle kísérleteket… Quiney úrnak itt sokat köszönhet. Úgyhogy örömmel jelentem be, miszerint Quiney úr kérésének eleget teszek, és bizalmam múlhatatlan jeleként születendő fia keresztapaságát elvállalom.
ANNE Jaj, istenem!
QUINEY Hálásan köszönöm, Combe úr, higgye el, nem bánja meg. Egészséges, életerős gyermekek fognak itt születni. Egy tudatosabb nemzedék.
COMBE Szorosabbra vonjuk a családi köteléket, Shakespeare úr. Különösen most, hogy Quiney úr elindul felfelé a csúcsra. Sir Richard Burbage nincs itt?
QUINEY Sir Richard Burbage. Kamarás. A király embere. A legfelső körök delegálják, és akinek a jóvoltából én hamarosan gróf leszek.
ANNE Jaj, istenem!
COMBE Azt reméltem, itt végre találkozhatok vele. Magam akartam közölni vele, hogy beválasztottuk a befektetői tanácsba.
QUINEY Sir Richard máris felfigyelt itteni tevékenységemre. Judith, gyere ide! Köszöntsd Combe urat, születendő fiunk keresztapját.
COMBE Stratford híres szemei. Gratulálok, és irigykedem.
QUINEY Aki pedig itt gömbölyödik, nem más, mint gróf William Quiney of Stratford. A legifjabb. (Combe felé) Ön után neveztem el, ha megengedi: Thomasnak. Megrúgott!
SHAKESPEARE Magas varázsom újra működik!
Csűr
William Shakespeare, Richard Burbage, John Fletcher, Ben Jonson, Anne Hathaway, Judith, Susanna
FLETCHER Fogadtunk, hogy visszajössz-e.
JONSON Három fontot tettem rá Fletcher ellenében. Nekem így ez az út már haszon.
FLETCHER A Globe égése fatális véletlenek összjátéka volt. Haragszol, Will? Három éve készülök elmondani neked. Azóta az írás sem megy. Mintha akadályozna a levegőben kavargó pernye és por. Az a tűz… itt ég a szívemen. Színházat lerombolni a legszörnyűbb bűn.
SHAKESPEARE Bűzlő szurok mindenhol. Oda a béke.
BURBAGE Csinálj újra csillagos éjt, Will, fellázítva minden szelet zöld tenger és kék ég között…! Varázsolj!
SHAKESPEARE A tenger sárga. Az ég vörös. A világ csigaház.
BURBAGE „Világ”. Csak te tudod így kimondani ezt a szót. Mintha bármit is jelentene. A hideg futkos tőle a hátamon. Iszol? Hozzálátunk? Ha akarod, hozzáláthatunk itt is.
JONSON Itt?
BURBAGE Látom a szemeden, hogy elindult egy kósza szellő dohos agyad kanyarulatain. Rögtönözhetünk is! Mint a Learnél, emlékszel, Will? Az a négy nap! Négy őrült nap és éjszaka!… Már készen voltál a darabbal, Cordelia és Lear annyi hányattatás után végre egymásra talált. Egymás ölelő karjaiban apa és lánya:
Ó, legyen
Türelmetek velem. Kérlek, felejts,
S bocsáss meg: én agg és bohó vagyok.
A káoszban felsejlik a rend. Tragédiának indul, de a vége fény! Mesés építmény volt.
FLETCHER De te akkor váratlanul leestél a lábadról… vért hánytál… azt hittük, kilyukadt a gyomrod… orvost hívtunk, egy fél órát maradt, elvonulva pusmogtatok, majd kikísérted, és azonnal nekifogtál dühvel és verítékkel, és egyetlen lázas nap alatt átírtad az utolsó két felvonást. Végül a szerető Cordeliád helyett egy megfojtott bolondot fektettél Leared ölébe:
Miért kéne élni patkánynak, ebnek, lónak, ha neked
Lélekzeted nincs? Ó, nem fogsz többé
Eljőni, nem, soha, soha, soha.
BURBAGE Majd Lear is kiszenvedett. Megrendülten álltunk a váratlan halál felett Sánta Fred söntésénél… hogy miért lett delejes tragédia az okos komédiából? De a siker minden elképzelést felülmúlt. Úgy formálsz mindent, mint gyermek a sárgolyót.
SHAKESPEARE Le kell hát újra merülni?
BURBAGE Igyál, Will! Nyisd meg a földet, hogy riadt alvóikat hányják ki a mély sírok…
SHAKESPEARE (iszik) Érdekel az ajánlatotok.
Csend
BURBAGE No… „öreg Jack, hát csak előre.”
Will hosszan nem mozdul. Hangok kezdik betölteni a teret. Szuttyogó, sötét hangok, melyekből itt-ott egy-egy szótöredék lesz kivehető: … „mint a viasz”… „martinlapu, nőszirom” ... „kutya”… „éji szemmel csak én”… egy nyüzsgő város hangjai, nevetés … majd halk, ritmikus matracnyikorgás.
FLETCHER Vágjunk bele.
JONSON Börtönben, temetőben már írtam. Csűrben még soha. Mire írunk? Szalonnára?
BURBAGE Papír, lúdtoll, tinta. Tessék. Mi a téma, Will?
SHAKESPEARE A téma. Három család összekeveredik: férjek és feleségek, félreértés, indulat, kiszolgáltatottság, elhallgatás a szokott patthelyzetig csavarva… Saját, betegedő testükbe zárt emberi lények – tökéletesen és reménytelenül egymásba gabalyodva, úgy, hogy a néző felsóhajtson: ez a Pokol maga.
BURBAGE A Towerig kígyózik majd a sor. Újra lesznek öngyilkosok!
SHAKESPEARE Első felvonás, első szín: Nyílt tér Firenze mellett. Egy rongyokba öltözött gyerek énekel.
BURBAGE Írja valaki?
JONSON Majd Fletcher, neki könnyű a keze.
SHAKESPEARE Ideje van a jégaratásnak,
Lámpásunk: lápi lidércek,
Hófödte pilláink félig csukva
Támasztják korhadó lécek.
Szakad a fekete éjjeli bársony,
Hasad a remete-hajnal,
Kopog egy kéz a lápi világból,
Megjön a hó a tavasszal.
SHAKESPEARE Első felvonás, második jelenet:
FLETCHER Lassabban, Will!
SHAKESPEARE Firenze főtere. Mindjárt dél. A főtéren véres rongycsomóként ott fekszik egy döglődő medve: a Jó Öreg Fred Bátyó. Mellette Sánta Bill, aki igyekszik még életében túladni rajta. Ritch! Adj túl a medvén. Sok pénzt kerestél rajta, de már nem hoz hasznot.
BURBAGE/SÁNTA BILL Szegény Öreg Fred Bátyó! Annyi nagy győzelem után még csak egy rendes temetésed sem lesz? Hé, emberek! Mindenki látta küzdeni az öreg Fredet. Egy kis támogatást a temetésére… Így gondolod, Will?
SHAKESPEARE Egy forgalmát féltő boltos kapcsolódik bele a párbeszédbe. Szénája a szérűn rohad, kell neki a pénz. Nyomorult lény, az árrés a mindene.
JONSON/BOLTOS Csak egy rakás rothadó hús. Rontja az üzletmenetemet. Ma még nem adtam el semmit. Ember, takarítsd el innen ezt az élő szemetet.
SHAKESPEARE De valaki a pártját fogja:
FLETCHER/JÁRÓKELŐ Orvos kellene neki. Szegénynek még volna pár jó éve.
SHAKESPEARE Jó.
BURBAGE/SÁNTA BILL Orvost hát neki! Ha felgyógyul, az világraszóló hír lesz.
SHAKESPEARE (Burbage-nek) Add el!
BURBAGE/SÁNTA BILL (Jonsonnak) Uram, nem akar egy medvét?
SHAKESPEARE Rímben.
BURBAGE/SÁNTA BILL Lelje benne most már maga a kedvét. Nagy medve, jó medve, jó nagy medve. Takarót rá, és lesz asztala.
SHAKESPEARE A medve még él.
BURBAGE/SÁNTA BILL Egy ilyen góliátnak nagy hasznát veheti. Szolga és gazda egyben. Kalapot rá, és lesz felesége. Kulcsot neki, mester, és ő lehet a polgármester!
Kerítéskopácsolás hangjai. Lódobogás. Óraütés
SHAKESPEARE Harmadik jelenet. Tizenkettőt üt az óra. A város főterén sötéten, csillogóan, lázasan megjelenik Astanax. Léptei alatt csikorog a szalma. Az emberek félnek tőle. Elhúzódnak.
Csend
SHAKESPEARE/ASTANAX Ezt az öreg medvét ki hagyta így helyben? Te voltál?
BURBAGE (halkan) Én voltam?
SHAKESPEARE Nem.
BURBAGE/SÁNTA BILL (hangosan) Nem. Ez a medve híres medve. Én nem tudnék lebunkózni egy nyulat se.
SHAKESPEARE/ASTANAX Talpa helyén ezt a véres lyukat ki ütötte, hogy a hús éjjel is világít, mutatva az utat a sírgödörbe?
JONSON/BOLTOS Irhájukat eladom, húsukat kimérem. Ki tiltja meg?
SHAKESPEARE/ASTANAX Ennek a medvének itt nyelve a fák, könyve a gyors patak, a szónoklata kő, és a szíve minden. Bíróság elé idézlek.
BURBAGE/SÁNTA BILL Engem, uram?
SHAKESPEARE/ASTANAX Téged, és egész Firenzét itt, veled. A vád: kerítés, gyilkosságra való felbujtás, visszaélés minden rendű és rangú erőszakos cselekményekkel, melyekben itt mindenki cinkos és tettes.
Hosszú csend. Shakespeare mozdulatlanul áll
FLETCHER Will?
BURBAGE Láttam már így. Mintha kiürülne. Ha megkopogtatod, üresen kong. Töltsük tele. Will, igyál!
Itatják. Hosszú, mély sóhaj
Miről szól a darab, Will? Mi a magva?
SHAKESPEARE Egy per. Igen-igen, egy per
BURBAGE Egy új Velencei kalmár? Harmincöt nap alatt huszonhét előadás, hatvanezer fizető néző, tizenötezer liter sör, és mindössze harminc nemi erőszak. Bomba siker. Akkor voltam utoljára szerelmes. A peres darabok most megint nagyon mennek. Ráéreztél, Will! Mindenki perel mindenkit, mást se hallani Londonban, mint hogy „akasszuk fel”.
FLETCHER Mi a tétje, William?
SHAKESPEARE A tét? Egy új világ… (Halkan) de ki tudja, hogyan kell? A szíveket még Prospero sem változtathatja meg.
JONSON Mi a tét?
SHAKESPEARE Csupa pályájáról letérített bolygó, zaklatott elme egy kizökkent világban, ahol állat perel embert.
BURBAGE Ossz szerepet, Will, játszom én medvét, gazdát is, vagy bármit, amire az kerül rá: írta Shakespeare William.
SHAKESPEARE Ugorjunk.
Csend
BURBAGE Ugorjunk?! Hova?
SHAKESPEARE Firenze, palota. Késő este. Astanax megérkezésének napján. Jalan királynő és … hogy is hívják a lányát?
FLETCHER Putu. De a darabban két lány van, a másik…
SHAKESPEARE/JALAN (türelmetlenül) … és Putu. Fletch, te vagy Putu. Én Jalan, és csúnyán megszidlak:
Egy átkozott dög hálójába estél,
Minek mondjalak?
FLETCHER/PUTU Mi a szerepem, Will? Mi az ingerültség oka Jalan és a lánya között? Adj támpontot, Will.
SHAKESPEARE Nincs támpont! Nem értitek?! Csak újra és újra felbukkanó kelések vannak: szájfekély, duzzadt nyirokcsomók a hónalj alatt, a duzzadt látóideg miatt átmenetileg elhomályosul a látás, csont- és ízületi gyulladás, fejfájás, merev tarkó, átmeneti süketség… Sárcsomóként fekszel a deszkaágyon, rajtad vizes felhőpaplan, madár tátog, nem látod, csak a hajnal, az a részeg bogár, az zúg körülötted! Hogy miről szól a jelenet, Fletch? A lányról, aki látta a mocsarat, és neki jó volt ott, mert a láp csupa madárdal volt, csupa zöld, csupa szín, és csupa taps. A lány olyan tehetséges, olyan fiatal… sápadtan jött, de kinyílt… kibomlott… a lába tiszta, az inge gyűrött… az anyjával jött, de az anyja megijedt… őt riasztották a szagok… neki túl sok volt ott minden… elmenekült, szörnyetegnek látott… a lány maradt… de az anyja mindezt tudta már, úgyhogy a válasz, Rich, hogy nincs irány, csak valami szörnyű egymásnak feszülés van.
BURBAGE Ha te mondod.
SHAKESPEARE Kell egy újabb jelenet! Szereplői: Astanax és Putu. Egy jelenet a félelemről, a megbocsátásról… és szerelemről!
BURBAGE Félek, nem értünk, William.
SHAKESPEARE Félnek tőlem! Féljenek is! Astanax szerette azt a kislányt… és átplántálta belé a lázát. Nem érdekes, ugorjunk a következő jelenetre! Másnap dél. A per.
BURBAGE Túl sok a lyuk, Will, így átesünk.
SHAKESPEARE Már közel a megoldás… A jó megoldásnak szétfutó, fehér íze van. Negyedik felvonás, hatodik vagy hetedik jelenet. Bírósági tárgyalóterem. A tét: pusztulás vagy örök élet.
SHAKESPEARE/ASTANAX Tisztelt bíróság! Ennek a medvének itt neve is van: Jó Öreg Fred Bátyó. Egy ember nevét kapta, de jogokat hozzá nem kapott. Osztozik sok százezer, millió állattársa sorsában, amelyek, nem akik, amelyek szerte a világon borzasztó kínok között pusztulnak el, és haláltusájukat e zajok kísérik (Tapsol). Miféle írott vagy íratlan törvény jogosít fel erre minket? Folyt már korábban precedensper rovarok ellen, melyek szőlőskerteket leptek el. A per a rovarok győzelmével zárult, mert a bíró azon a véleményen volt, hogy az állatok is Isten teremtményei, éppúgy rendelkeznek a növényekkel való táplálkozás jogával, mint az emberek. Vagyis, nem mi vagyunk az egyetlen jogosultjai a természetnek. És ha ez igaz, akkor ez a medve itt jogi személy, aki, és nem ami – bestiális sorozatgyilkosság áldozata lett. (Burbage-hez) Te pedig megfizetsz.
BURBAGE Hova akarsz kilyukadni, Will?
SHAKESPEARE/ASTANAX Ennek a medvének apja és anyja volt. Milyen jogon adtatok rá láncot? Ez a medve itt egy kerítés nélküli életbe született. Milyen jogon változtattatok ezen? Ki hatalmazott fel benneteket erre? Tőlem féltek? Tőlem féltitek a városaitokat? A világomban, amitől annyira féltek, minden szövetséges mindennel! Nincs semmi a szélen, mert szél nem létezik. Csak középpont van. Nincs perem. Minden és mindenki egyenlő, mert él. Csak ez az Egység képes elhozni a gyógyulást. A tudat, hogy nem vagyunk egyedül. A tudat, hogy célja van a létezésnek. Nem én vagyok, akitől félnetek kell… Magatoktól féljetek!
A zsákok között – William Shakespeare víziójaként – Anne Hathaway bukkan fel
ANNE Megtelepszel a fejükben, William? Ezt csinálod, amióta ismerlek. Folyton csak közeledtél, de soha nem érkeztél meg, William. Most már ne is gyere közelebb.
A csűr homályából előbukkannak a Shakespeare család tagjai: Judith, John Hall, valamint a félmeztelen Susanna
SUSANNA Hol az ingem?
SHAKESPEARE (Burbage-hez) Adj neki egy inget!
BURBAGE Kinek, William? Ne kavard a híg levegőt, barátom! Pormacskának ne adj tejet!
ANNE Olyan vagy, mint a láz. Nem marad utánad más, csak vöröslő hegek, és egy mélyedés az ágyon, amit a matracon kifekszel.
SHAKESPEARE Én teremtelek benneteket! Azt teszitek, amit mondok. (Anne felé) Mondd: kukurikú!
BURBAGE Nincs az az isten!
ANNE Kukurikú!
SHAKESPEARE Látod? Csak a fejemben léteztek.
JUDITH Hogyan szeressünk, mondd?!
SUSANNA Meg kellett volna hogy halj azon az éjjelen. Vagy haljak. Vagy haljunk mindketten. Azt ígérted, a legnagyobb művedbe foglalod a szerelmünket. De csak egy halott öregember szeretője lettem.
SHAKESPEARE Mondd, kukurikú!
SUSANNA Mondd te, hogy kukurikú!
SHAKESPEARE Kukurikú!!! Kukurikú!!!
A jelenések eltűnnek
BURBAGE (rettegve) Drága barátom!?
JONSON Forró és hideg egyszerre!
BURBAGE Nem lesz ennek jó vége.
SHAKESPEARE Végig ott volt a megoldás a szemem előtt. Csak még nem láttam: Prospero, Miranda, Birnham fenyvese… Mindig valami mást kerestünk… Egy szigetet, ahová kiléphetünk, egy várost, amit másokra hagyunk, ha túl gyávák vagyunk alkalmazni a saját törvényeinket, és azt reméljük, hogy a problémát, amit teremtettünk, majd más megoldja helyettünk. Ha változtatni akarunk, előbb nekünk magunknak kell változnunk.
BURBAGE Most már elég lesz!
SHAKESPEARE A sziget…
BURBAGE Will… Majd máskor… folytatjuk. Holnap.
SHAKESPEARE A sziget…
FLETCHER Will, mester…
SHAKESPEARE Csupa fűszernövény: macskamenta, lestyán, kerti ruta, rozmaring, szurokfű, zsálya, kakukkmák, izsóp, farkasalma, epebojtorján, fűzfakéreg, somkóró, angyalgyökér, burgonya, paradicsom, zsálya…
FLETCHER Igaza van Ritchnek, folytassuk holnap… most inkább pihenj.
SHAKESPEARE A város: csupa zaj, bögre tej, suttogás, lódobogás, tűz és fény, csupa kerítés és kolomp, láz és csupa ágy…
FLETCHER Még sosem láttam ilyennek.
BURBAGE Szólni kellene a háziaknak, hogy hűtsék le.
SHAKESPEARE Nem szabad bekeríteni. Hagyni kell, hogy minél gazdagabban teremjen az élet…
BURBAGE Én mosom kezeimet!
SHAKESPEARE Vágjuk ki a várost, és arcunk elé tartva induljunk el, vissza Prospero szigetére, és népesítsük be. Felhősipkás tornyokkal, büszke várakkal, szent templomokkal. És mi középen, egy nagy dombon állva, ujjunkkal gyermeki módon mérve a múló időt, szelíd szavakkal irányítva őrizzük e nagy sárgolyót magát, s vele minden lakosát. Mi, új papjai az új földnek.
Nyílik az ajtó. Beeső éjjeli fények. Anne Hathaway érkezik, immár valóságosan. A csűrben William.
Shakespeare és a színészek
SHAKESPEARE (kedvesen) Mondd, hogy kukurikú!
ANNE Kukorékolsz, részeg disznó?! Ezeket hol szedted fel?!
BURBAGE Ő a páratlan Ben Jonson, az úr ott a méltán híres John Fletcher, engem pedig a művelt világ Richard Burbage néven tisztel.
ANNE (Shakespeare-hez) Mióta eteted-itatod itt ezt a csürhét?
SHAKESPEARE Valami fontosat kell neked mondanom, Anne.
ANNE Nekem is van mondandóm, William Shakespeare. Ezerkétszáznegyvenkét napja, hogy visszajöttél. Ott álltam annál a keresztgerendánál. Tejet mértem. „Szervusz, Anne.” Mintha csak ma lenne. „Szervusz, Will.” Mint valami kísértet. „Megjöttem.” „Látom. Meddig maradsz?” „Örökre.” Erre a szóra – „örökre” – a körmömet belevájtam a félfába. És azóta mindennap egy újabb rovátkát vájok. Ma az ezerkettőszáznegyvenkettediket. Ezerkétszáznegyvenkét napja hiszem azt, hogy elhagyott az Isten!!! De ennek ma, William Shakespeare, ennek vége.
SHAKESPEARE Nyugodt tengert ígérek, jó szelet. Itt tart ez a történet.
ANNE Végső stádiumos szifilisznél tart. Nálad és Susannánál! Megöl a szégyen, te lator! Azt hitted, nem tudom? Mostanáig tűrtem, de most azt mondom: takarodj! Hurcolkodjál el innen!
BURBAGE Anne asszony!
ANNE Kuss! Minden leltárba van véve, egy szalmaszálat el nem vihetsz innen, William Shakespeare! Mindened az enyém. Ha kétszáz évig élnék is, kevés lenne a jóvátétel! Dögöljön meg a lovad is! Ne lelj nyugalmat a sírban! Csontodat vesse ki a föld! Hamvadat szórja szét a szél! Úgy legyen! Ámen. Egy fél órát kaptok, hogy végleg elkotródjatok valamennyien.
Anne Hathaway el. Csend
BURBAGE Ki szállhatna szembe a zúgó széllel?
SHAKESPEARE Üstökös vagy. Az égi fény rákiált a szívedre, vényed így terhes. Égsz, akár a fű. Hallgatod, hogy nyirkosodik a hajnali párna. Kristálytiszta vagy, akár egy vegyület. Nem takarítottad be a szénát: kiontják véredet. A rejtőzködők előtt kiabálni muszáj, mert a földszint jobban fizet.
BURBAGE Drága cimbora, nehogy itt léket kapjál nekem!
SHAKESPEARE Sírversemet már megásták. Legyen. A tenyeretekből ettem az ultramarint. A levesetekbe dőltem, hát ne játsszatok velem túl korán. Hentes nélküli hús vagyok, és már táska sem kell.
BURBAGE Össze lehet ebből hozni valamit?
JONSON Nem. De földig hajolok. Te vagy a legnagyobb, William.
Meghajolnak
SHAKESPEARE A vödröt majd támaszd a fa mellé, ha elmégy, és csapd be jól a kertet. Én is azt teszem. Hidegséged felmelegít, ez lesz a jajszóm. Újra kormos lettem. Világítok a sötétben, de már nem az enyém az érdem. Megettem és kiköptem.
Burbage-ék indulni készülnek
SHAKESPEARE Nincs vagyonom,
Csak szerepem.
Alkoholom
A kenyerem.
Az agyamat
Szétcsapatom.
Sírom legyen
A színpadon!
BURBAGE (halkan) És a kóda! Tántorgo’K’óda…a… kabátomhoz…
MIND Kefe-kefe-kefete,
Asszony segge fekete,
Feketék a csillagok,
Rajtuk csak én ragyogok.
Jön a hajnal, jön a pír,
Írta:
SHAKESPEARE William Seggszpír!!!
Isznak. Fékevesztett tivornya foszlányai
Étkezőszoba
Judith, Anne Hathaway.
Gyertyák
ANNE Hét napja agonizál
JUDITH A végrendelet?
ANNE Hiába kérdezem.
JUDITH John volt nála?
ANNE Nem jön el.
JUDITH Mennyi ideje van?
ANNE Kapaszkodik. A szaga is olyan, mint aki fél. Bemégy hozzá?
JUDITH Susanna sem tud. Thomas majd beugrik, azt mondta, ha lesz ideje. Ő nem haragtartó. De most sok a dolga. Én is alig találkozom vele. Nagyon meglódult a szekere.
ANNE A gyerekei vagytok… be kéne mennetek.
JUDITH Képtelen vagyok. A végrendeletet tehát nem találtad meg?
ANNE Nem, de nem is lényeges. Megtámadjuk. Elmebetegségre fogunk hivatkozni. Mindenki láthatta. Félholtra inni magát egy csűrben koszos csavargók társaságában?!
JUDITH Nem tudom, hogy lesz Thommal és velem. Szerinted?
ANNE Thomas nagy nyereség. Becsvágyó és jellemes.
JUDITH Arra gondoltam, átköltöznék hozzád. Átmenetileg. Nem bánnád?
ANNE Lesz hely.
JUDITH Susanna Londonba költözik. Apa kapuslakásába.
ANNE Londonban jobbak az orvosok. Tudod, mi az a jogdíj? Olyan pénz, ami Thomas szerint nekünk jár apád darabjai után. Beteg az a világ, ahol pénzt ér az ilyesmi. Sosem értettem, apád hogyan kaphatott fizetséget olyasmiért, amit inkább gyógyíttatni kellene. Végül is nem vitte sokra. Nem volt elég tehetsége.
JUDITH Anya? Kérdezhetek valamit? Apa és ő? Susanna… Hogy ők ketten… szóval, amit beszélnek…
ANNE Ez egy istenfélő ház. Kérdezősködtem: ha meghal, senki nem akar majd eljönni a temetésére. Az aláírási botrány miatt. Stratford nem kér apádból. Szerény temetése lesz.
JUDITH Szeretne egy sírkövet, rajta a saját versével.
ANNE És ki fizeti ki?
JUDITH Már kifizette.
ANNE Akkor lehet. (Nevet)
JUDITH Mit nevetsz?
ANNE Csak kifundálta, hogy sírköve legyen.
JUDITH Anya, szeretted valaha is?
ANNE Igen, Ju, szerettem.
Shakespeare szobája
William Shakespeare az ágyban haldoklik. Gyertyák
SHAKESPEARE (mormol) …John Heyminge, Richard Burbage és Henry Cundell nevűeknek huszonhat shilling nyolc penny földvásárlás céljából. Továbbá Susanna Hall nevű lányomra hagyományozom a végrendelet megvalósítása céljából legfőbb vagyonomat… házaimat, az összes pajtát, istállót, virágoskertet, földet, birtokot és örökséget, Stratford upon Avon, Oldstratford városaiban, falvaiban, községeiben, és… egyáltalán összes többi földemet, birtokomat, örökségemet… Továbbá feleségemre hagyományozom a második legjobb ágyat a bútorral együtt. Továbbá említett Judith nevű lányomra a finom ezüstveretű aranyozott faliszekrényt. Minden javamat, ingóságomat, bérletemet, étkészletemet, ékszeremet és házi állományomat gyermekeim és örökségem megfizetése, temetési költségeim fedezése után vőmnek, John Hallnak és leányomnak, Susannának, feleségének adományozom, akiket egyben végrendeletem végrehajtóinak nevezek ki…
Zene: Ralph Vaughan-Williams: Three Shakespeare Songs III. tétel.
Puck jő
SUSANNA/PUCK Hahó, szellem, hová mégy?
SHAKESPEARE Hegyen át, völgyön át,
Tüskön-bokron keresztül,
SUSANNA/PUCK Berken át, kerten át?
SHAKESPEARE Tűzön-vízen keresztül,
Járok, hol madár se volt,
Sebesebben, mint a hold.
Tündér királyné az asszonyom,
Fűre gyöngyét én harmatozom,
Testőre a sok kankalin,
Aranyköntöst reájuk ád,
A pettyek rajta: mind rubin,
Azokba rejti illatát.
Most itt néhány csöpp harmatot szedek,
gyöngyül akasztom a kikircs fülébe,
Jó éjt, ripők szellem, én már megyek,
Mert jön királynőm és tündéri népe.
Shakespeare teremtményei lepik el a szobát, a szoba mennyezete felemelkedik, és látható lesz a csillagos égbolt. Shakespeare csatlakozik teremtményeihez, és beleolvad a Nagy Vonulásba, melynek végén az éjszakai égen, köteleken végigszánt egy tüzet okádó díszletsárkány
Sötét
Vissza a tetejére