Matuz János

2016/1 - Prospero utolsó megkísértése 2014/2 - Zsé2013/3 - Húsevők 2012/3 - A profilozó2011/2 - pygmalion.doc2010/4 - József könyve2010/3 - A dolgok rejtett tulajdonságai2009/1 - A Robinzon-monológ2007/4 - Nap Pali kalandjai2007/3 - Diptichon2006/2 - Öröm2005/3 - Az ember, akinek megrövidültek a léptei2004/4 - Vadrózsa2004/4 - Rendszerváltó (h)ősök – (h)őst váltó rendszerek(?)2004/3 - A menekülőművész2002/4 - Az utolsó apostol2001/2 - Littleprince2000/1 - Egytől négyig

Prospero utolsó megkísértése

 

 


Szereplők

William Shakespeare

Anne Hathaway, Shakespeare felesége

Susanna Shakespeare, Shakespeare nagyobbik lánya

Judith Shakespeare, Shakespeare kisebbik lánya

John Hall, orvos, Susanna férje

Thomas Quiney, kocsmáros, Judith férje

William Combe, szomszéd, nagybirtokos

Richard Burbage, színész

John Fletcher, drámaíró

Ben Jonson, drámaíró

 

Történik 1616. április 15-én és 23-án Stratford upon Avonben, a Shakespeare-birtokon

 

1. felvonás

 

Ideje van a jégaratásnak,

Lámpásunk: lápi lidércek,

Hófödte pilláink félig csukva

Támasztják korhadó lécek.

Szakad a fekete éjjeli bársony,

Hasad a remete-hajnal,

Kopog egy kéz a lápi világból,

Megjön a hó a tavasszal.

 

Csűr

Üres deszkacsűr. Porfonalak hálózata a beszűrődő fényben

FLETCHER HANGJA  Hé, gyertek ide! Megtaláltam a bejáratot.

JONSON HANGJA  Fényes nappal? Gratulálok.

BURBAGE HANGJA  Látsz valamit?

FLETCHER HANGJA  Üresnek tűnik.

BURBAGE HANGJA  Lelakatolták. Két… nem… három lakat… Gyere, Jonson, ebben te vagy a legjobb.

JONSON HANGJA  Jövünk tökön-babon keresztül, hogy végül betörjünk egy pajtába? Csípjetek meg! (Feljajdul)

Motozás

FLETCHER HANGJA  Rajtunk biztos nem múlik.

BURBAGE HANGJA  Úgy van. Mi megteszünk majd mindent.

JONSON HANGJA  És ha az kevés lesz?

BURBAGE HANGJA  Akkor majd improvizálunk.

JONSON HANGJA  Kész. Be sem voltak zárva rendesen, csak úgy tessék-lássék.

BURBAGE HANGJA  Fletcher, hozd a kacsát.

FLETCHER HANGJA  Mondtam már, hogy az nem kacsa.

JONSON HANGJA  Hát nem is. Inkább egy rohadt nagy kudarc.

FLECHER HANGJA  Én cipeltem idáig, nem? Akkor meg mi van?!

BURBAGE HANGJA  Fejre vigyázz!

Nyílik az ajtó. Két méter magas sárkány nyomakodik át a pajtaajtón, mögötte John Fletcher, majd Richard Burbage és Ben Jonson

JONSON  Ez hát az út vége?

FLETCHER  Hova tegyük? Szerintem valahova oda félre, nehogy rögtön meglássa.

JONSON  A kudarc messziről bűzlik, fiacskám. Te aztán igazán tudhatnád.

FLETCHER  Ez nem kudarc.

JONSON  Mi az, ha valami salétromot fingik, az oldalára dől és meghal? 

BURBAGE (röhög)  Komédia!

JONSON  Ha vinnyogva röhögsz, pedig legszívesebben sírnál, az nem komédia. Az valami más. Erre a dögre építettétek az egész tervet. De a dög kinyiffant. Ergo?

FLETCHER  Fog repülni.

JONSON  Elhagyott a közönséged, de megmaradt az optimizmusod. Fordítva nem lett volna jobb?

FLETCHER  A két nemes rokon sikeres darab volt.

JONSON  Aha.

FLETCHER  Nagyon is sikeres.

JONSON  Úgy van.

FLETCHER  Az utolsó sikerdarabunk.

JONSON  Ki állítja?

FLETCHER  A nézők. A Temzéig állt a sor.

JONSON  Az akciós sör miatt, amivel a Globe feldobta a nézőszámot. De attól persze A két nemes rokon még sikeres darab volt.

BURBAGE  Nem repül, Johnsy, lásd be, hiába is szeretnénk. Pedig annyira hittem benne. Will imádja az újdonságot. Felcsigázza, inspirálja. Rabul ejti. De nem repül az átkozott.

FLETCHER  Fog, Rich, fog.

JONSON  Negyven kiló fa és papír. Mi tartaná a levegőben? A hit?

FLETCHER  A színház, Ben Jonson.

BURBAGE  No, toljuk kicsit odébb.

FLETCHER  Ami a Két nemes rokont illeti…

BURBAGE  Ne kezdjétek elölről!

FLETCHER  Willnek kifejezetten tetszett

JONSON  Ja. Az a rész, amit ő írt bele.

FLETCHER  Vissza is dobhatta volna. Vagy, ami még rosszabb, elolvassa, és hümmög egy sort, ahogy szokta.

JONSON  Ühüm.

BURBAGE  No, most már csak azt kell kitalálni, hogyan csaljuk ki ide.

FLETCHER  Vagy belejavít. Csak belepiszkálok, mondja, közben meg átírja az egészet. Will átjavít mindent. Szinte minden mondatot.

JONSON  Aha.

BURBAGE  Máskülönben itt rostokolhatunk akár napokig is.

FLETCHER  De a Két nemes rokonnal mégsem tette.

JONSON  Ühüm.

FLETCHER  Tudom, mi a bajod.

JONSON

Kankalin, zsengécske tő,

Boldog tavaszt hirdető harangvirág…

Kökörcsin, bölcsőben éledt,

Körömvirág, síron érett kis szarkaláb… üde nyelvi komposzt.

FLETCHER  Belesorvadsz, hogy engem választott.

JONSON  Az ágyába is bebújtál, mi?! Kétarcú a kéj, előre s hátra tekint.

FLETCHER  Szerzője?

JONSON  Ovidius.

FLETCHER  Ez Martialis négysorosa, te tahó: az idézet szövege helyesen: Kétarcú a kéj, hátra s előre tekint.

JONSON  A sorrenden lovagolsz?

BURBAGE  Valahogy ide kell csalnunk. Méghozzá most.

FLETCHER  Zsigeri író vagy, Ben, a zsigereiddel gondolkozol.

JONSON  A színpadra nem doktorátus kell, hanem erekció.

FLETCHER  Ugyan, Ben, összesen nincs ötven jó sorod.

JONSON  Te meg okos és lankadt vagy, John. Petyhüdt a költészeted is.

BURBAGE  Ki kell találnunk, hogyan csaljuk ki ide. Ti vagytok az írók, gondolkozzatok!

JONSON (szétnéz)  Takaros pajta, szó, mi szó. Minden olyan… végleges. Á, a jól ismert mákbetűk! Csak nem jegyzetek egy készülő új darabhoz? (Olvassa a zsákok és üvegek címkéinek feliratait) Első felvonás, első jelenet: dialóg két mellékszereplő között, a színen: zab és töklekvár. Második jelenet – a főszereplő színre lép – neve: málnalé. Harmadik jelenet: költőnk szeme az égre villan, megszületik a vezérmotívum: őszi árpa – közepesre darálva. Delejes! Negyedik jelenet – benne az átkötő figura: Kicsi, de szellemes szerep: aszalt alma! És máris következik az ötödik jelenet. A nézőtér egyetlen visszafojtott lélegzet, ő pedig mágikus botjával az eget kocogtatja, és azt suttogja: savanyított káposzta!

Csend

FLETCHER  Nagyon a szívére vette, hogy leégett a régi Globe.

BURBAGE  Megsiratta.

JONSON  Ahogy mi is. Aztán újra felépítettük.

FLETCHER  Te speciel nem nagyon.

BURBAGE  Égi jelet látott abban, hogy leégett. Ezért visszavonult. El tudjátok képzelni, mekkora erő kell ahhoz, hogy valaki így kettétörjön?

JONSON  Én egyetlen jelet látok csak: egy csiga nyálát, amit maga után húzott az úton. Idáig követtük. Mit vártok még tőle?! Ez nem író, ez egy gazdálkodó. Ez Jézustól is pénzt kérne a keresztért: „Hé, te, mik ezek a lyukak itt? Szöghelyek? Miféle szöghelyek?! Édes majoranna, te tönkrebasztad ezt az első osztályú épületfenyőt?! Most mit csináljak ezzel az összevissza szögelt kereszttel, ember?”

BURBAGE  Lazíts már, Ben, mert kisodródsz.

JONSON  Ez az ő igazi arca: egy paraszt, aki esténként leül, és nézi, hogy nő a barack a léckerítésen.

BURBAGE  Legalább egy esélyt adjunk neki.

JONSON  Mire? Hogy elbeszélgessünk vele? Miről? „Te, Will, valami csodás a retked. Hogy csinálod? Palántázod? Magról veted? A barackod meg… te, az maga a csoda. Trágyázod? Honnan veszed? Te magad szarod? Hogy te milyen termékeny csótány vagy, William Shakespeare!” Fiúk, menjünk haza!

Nem mozdulnak

 

Udvar

Anne Hathaway, Judith Shakespeare, Thomas Quiney

ANNE  Szokjon meg vagy szökjön el! Vissza Babilonba! Hogy jön ő ide? Az ember látja az összefüggéseket, ha van szeme. Látja a keléseket, mert ott fekszik közvetlen mellette. Hallja, ahogy nyög, köhög, evez a lábaival. Mintha valahová sietne. Ki tartja vissza?!

JUDITH  Anya… beszélni szeretnék…

ANNE  Kisült miatta a szemem, hogy olyan tekintélyes emberek, mint William Combe úr, hetekig kell, hogy könyörögjenek egy ilyen koszfészeknek. De ma délelőtt végre aláírta, lepecsételte az okmányt az a nagy hazug.

JUDITH  Anya, én másról szeretnék… volna egy…

ANNE  A sarkunkra kell állni, hogy az a szemenszedett ne pusztíthasson el mindent, amit én a tíz körmömmel… ezzel a tíz körmömmel… Nézz rám! Eszel te rendesen?

JUDITH  Anya, én sokat gondolkodtam, és…

ANNE  Ne gondolkodj, kivált ne sokat, hanem egyél és aludj. Legalább az anyja méhében legyen nyugta annak a gyereknek.

Thomas Quiney jön

QUINEY  Virágos csóközön, anyuka! Mi ez? Aszalt szilva? Vehetek? (Judithhoz) Szívem! (Judith hasához) Hahó! Itt a papa! Vajon hall engem? Szerintem igen. Doktor Hall azt állítja, hogy az anyaméhben nagy, fekete hegyek úsznak. Nota bene, azok körül keringenek a leendő újszülöttek. Szerintem ez marhaság, és a doktornak vigyáznia kéne a nyelvére. A nyelv veszélyes fegyver: megvághatja vele magát az ember. (Anne-hez) Hogy van a születésnapos? Remekül néz ki, anyuka.

ANNE  Hízelegsz, Tom. Pedig tudod, mennyire nem szeretem.

QUINEY  Dehogynem, anyuka. Majd megdöglik egy kis hízelgésért.

ANNE  Azt kéne, igen. Megdögleni. Aztán fentről nézni, mire mentek nélkülem.

QUINEY  Anyuka nélkül megfojtaná a dudva ezt a helyet. Igaz, szívem? A kis Edmund hogy van?

JUDITH (ijedten)  Van neve?

QUINEY  Igen, Edmund. Majd a második lesz Thomas.

JUDITH  Tegnap még nem volt neki neve. Mára hogy lett?

QUINEY  Arra gondoltam, apuka elhunyt bátyja után hívhatnánk Edmundnak. Edmund Quiney. Ennyit csak megtehet az ember a családjáért, nem?

ANNE  Jó ember vagy, Thomas Quiney.

JUDITH (halkan)  Edmund Quiney...?

QUINEY  Neki csak megszületni lesz nehéz. A többi sima ügy. William Combe-tól jövök. Nagy tervek! Elindul végre itt az élet! Apuka végre jobban van, és aláírt. Elhárult az utolsó akadály is. Most már egyesíthetjük a kisparcellákat. Kisajátíthatjuk a Stratford upon Avon-i közföldeket. Jöhet a nagyüzem. Száz birka, ezer birka, tízezer birka… Combe úr azt mondja, gondolkodjunk nagyban. A hónap végén elkezdődnek a földmunkák. Én meg arra gondoltam, anyuka, hogy kitelepülhetnénk a munkálatok helyszínére.

JUDITH  Csak elérted, hogy életem hátralevő részére mardosson a szégyen, Tom.

QUINEY  Dehogy szégyen! Üzlet. Mozgókocsma. Hitelt adunk kamatra. Olcsó sült a szegényeknek, egy külön terem a tehetőseknek. Stratford elindul a fejlődés útján – és én ott akarok ülni azon a szekéren. (Judithhoz) Te pedig beállsz a pult mögé, nehogy kilopja a szemem az alkalmazott.

JUDITH  Hányok tőled!

QUINEY  Mert előre tervezek?

JUDITH  Azért is.

QUINEY  Látja, anyuka? Erről beszéltem.

JUDITH  Te kibeszélsz engem a saját anyámnak?

ANNE  Hogy beszélsz a férjeddel, lányom?!

QUINEY  Hagyja csak, anyuka! Lesz idő, amikor nagyon is érdemes lesz szeretni engem!

JUDITH  Fenyegetsz?

QUINEY  Húzunk egy egyenest, és…

JUDITH  Azt se tudod, mi az, te görbe!

ANNE  Gyerekek!

QUINEY  Anyuka, én le akarok zárni minden folyamatban levő ügyet.

JUDITH  Én folyamatban levő ügy vagyok neked?

QUINEY  Így nem lehet élni! Ez pokol!

ANNE  Mit tudsz te a pokolról, fiam!? (Judithhoz) Te meg mit lázítasz? Az a dolgod, hogy a fiadat felneveld.

JUDITH  Edmund a neve. Egy halottól kapta. Halottat szülök.

ANNE  Túl sok a szellem ebben a házban. Tom, fiam, te majd kiseprűzöd őket.

Csend

QUINEY  Ezek szerint anyuka is úgy gondolja, ugye, hogy az nem lehet? Hogy apuka csak úgy ukmukfuk megváltoztassa a végrendeletet… és az egyik lányát az egyensúlyból csak úgy kibillentse.

JUDITH  Ehhez neked semmi közöd.

ANNE  De igenis van. Minden lukból szellőzik az az eszelős vénember. De az én házamban nem lesznek rések. Nem, fiam, nem lehetséges. Ami jár, az jár. Mindenkinek.

QUINEY  Jó, mert a mozgókocsma nem lesz ingyen. Nincs ma pénze senkinek. Aki túrja a földet, az mind hitelbe zabálna. Ergo kezdetben nekem kell finanszíroznom a cateringet. Combe úr használja ezt a szót az étkezésre: catering. Bátor és félelmetes szó. Combe úr szerint az új világban már így beszélnek majd. Anyuka érti, hogy nem magam miatt kell. De itt a kis Edmund. Az a catering már neki lesz. Kell neki a jövő.

ANNE  Én egyformán szeretem mindkét lányomat. És nem hagyom, hogy itt bárki bárkit kifosszon.

JUDITH  Anya, apa egész biztosan…

ANNE  Elég, ha egyikük beleül az ölébe, és máris hipp-hopp megváltoztatjuk a végrendeletet?! Azt már nem!

QUINEY  Idén későn jött a tavasz…

ANNE  Fiam, engem hidegen hagynak az efféle mezőgazdasági megfigyelések. Megyek, és megfőzöm a saját születésnapi vacsorámat. Mert tőletek én egy csésze teát se kapok.

Indul

QUINEY  Anyuka… volna itt még valami…

ANNE  Ha te nem lennél, fiam, felverné ezt a házat a csend.

QUINEY  Hallotta már azt a szót, hogy jogdíj?

ANNE  Már megint mit csinált az az istenverése?

QUINEY  Combe úr szerint, ha valaki ír egy színdarabot, és azt nyilvánosan bemutatják egy színházban…

ANNE  Nem érdekel a színház! Mi mást tanulhatni ott, mint hűtlenül feleséget megcsalni, szajhamód szerelmest félrevezetni, elárulni, hazudozni, behálózni, megbecsteleníteni? A színház Isten ellen való.

QUINEY  … a bevétel után a szerzőt jog szerint százalék illeti meg. Apukának Londonban darabjai futnak, vagy futottak. A Globe Színház Combe úr szerint 3000 férőhelyes. Apukát mint szerzőt minden egyes megváltott jegy után 5 százalék szerzői jogdíj illeti meg.

ANNE  Szerzői jog?

QUINEY  Végeztem egy hozzávetőleges számítást. Tessék, itt van. Évi negyven előadást számolva, az évi jogdíj összege nem lehet kevesebb, mint…

ANNE  Amit itt olvasok, az font?

QUINEY  Font bizony.

ANNE  És ezek itt nullák itt... nincs közöttük tizedes? Te kocsmáros vagy…

QUINEY  Számok között élek.

JUDITH  Anya…

QUINEY  Fiam, mondd, egy szerző darabját akár több színház is játszhatja?

JUDITH  Anya, figyelnél rám egy percre?

QUINEY  Bizony.

ANNE  És hány színház van Londonban?

QUINEY  Combe úr szerint egész London egyetlen vigalmi negyed. És vannak színházak más városokban is. A színház ma az egyik legnépszerűbb vállalkozás. A közönség, akár a szarka vagy a gyerek: minden érdekli, ami csillog, ami színes. És mindenért fizet.

JUDITH  Anya…

ANNE  Gyere, fiam, beszéljünk! (Judithhoz) Te meg legalább egy kis pirosítót kenj magadra, az nem ellenkezik a természettel.

 

Kerítés mentén

Csupasz tér. Egy félig kidőlt vagy felépített kerítés. Kora reggeli fények.

William Combe, William Shakespeare, John Hall, Susanna, Judith

COMBE  Kopácsol, Shakespeare úr? Magáé a második legnagyobb birtok Stratfordban, maga meg kopácsol itt, mint a harkály. Miért nem fogad fel valakit? Egy gyújtóst. Egyet a dologtalanok közül. Én csak gyújtósnak hívom őket. Már annyi tisztesség sincs bennük, mint egy fában. A fa legalább kapaszkodik a földbe. Ha nem kapaszkodik, kidől: gyújtós lesz belőle. Állnak a birtokom bejáratánál a vizes szemükkel… Buták, nyomorultak, dologtalanok. Kedvem volna megkérdezni, hé, te, hova lett a házad, ember? Így bízzon benned a feleséged? Mit tanuljon tőled a gyereked? Azt hiszi, válaszolnak? Fenét. Könnyes szem, görnyedt hát, üres marok: annyit ér csak, mint a gyújtós. Dohányzik? Odaátról van. Az Újvilágból. A füstje javítja a szemet és gyógyítja az ízületi fájdalmakat. Fantasztikus dolgok érkeznek odaátról. Majd én is hajóra szállok, ha itt mindent elrendeztem. Nagyon érdekelnek az újdonságok. Érzi, Shakespeare úr, a változás szelét? A világ tágul. Az önkorlátozás bűn! Én bejártam a világot, Shakespeare úr, párbajoztam, vitáztam művelt emberekkel… a világ, Shakespeare úr, megérett arra, hogy felnőttkorba lépjen. És akkor váratlanul odaáll a maga veje a világ és a fejlődés közé, az a doktor, és valóságos keresztes hadjáratot folytat a fejlődés ellen. Hecceli az embereket. Telehuhogja a fülüket, hogy ha bekerítem a közföldeket, akkor a szegény állatok életterével mi lesz? Hogy szabad élettér híján bánatos lesz a sok kurva kecske, sáska, csibor. Hogy a gondolkodáshoz szabad tér kell, és én vagyok az ördög, mert a bánatuknak útjában állok. A rossebet! A doktor legszívesebben újra négykézlábra állítana bennünket, hogy az egyenlőség jegyében mind lósóskát legeljünk. Pereket emleget, amiket termeszek és lóbogarak nyertek meg emberi bíróságon a tisztességes, istenfélő emberek ellen. Maga szerint ez nem bizarr gondolkodás, Shakespeare úr? Doktor Hall azt állítja, hogy az állat jogilag egyenlő az emberrel. Orvos létére hogy mondhat ilyet? Én tenyésztem az állatokat, Shakespeare úr, és nem a véleményüket kérdezem. A doktor torz mesének látja a valóságot, és teljesen félremagyarázza az egyenlőséget! Beszéljen vele, Shakespeare úr, elvégre a maga veje!

A világban, és ezt bizton állíthatom, nem munkál semmiféle titokzatos erő. Az anyagi világnak nincs lelke, Shakespeare úr. Ha lenne ilyen, én biztosan megtalálom. Hajóra, tevére szálltam, és évekig kerestem. De nincs. A világ egy érdekes kőgolyó. A doktor meg csak sunnyogott itthon, most meg fellármázza a lakosságot, tüzeli a városatyákat a józan haladás ellen? A bekerítés ellen? Tudom, hogy magát is ő bujtogatta. Pedig maga rendes ember. De mi egy csapat vagyunk, ugye?

SHAKESPEARE  Soha nem lehet elég nagy a távolság köztem és a szegénység között.

COMBE  Hogy őszinte legyek, kezdett már nagyon herótunk lenni attól, hogy magának hetek óta görcsben áll a keze. A maga kurva aláírására várt a művelt Stratford, mert a maga birtokrésze, hogy úgy mondjam, stratégiai jelentőséggel bír. A maga birtokrésze nélkül a terv, hogy úgy mondjam, szart sem ér. Ha elszalasztjuk a tavaszt, a fejlesztési terveknek idénre lőttek. De maga rendes ember, Shakespeare úr, és Anne asszony szerencsére azzal a jó hírrel szolgált, hogy magának végre meggyógyult a keze, és aláírt. Látom, szilárdan áll benne a kalapács. Helyes. Ezt kérte öntől a haladás, ezt kérte Stratford. Ma délután hivatalosan felbontjuk a beérkezett borítékokat, összesítjük az igeneket, aztán rögvest alakuló ülést tartunk. Magának ott a helye a városházán, Shakespeare úr. Ritka manapság a komoly ember. Shakespeare úr, a világ érdekes hely, és egyre érdekesebb hely lesz. Ismerje meg! Utazzon, tapasztaljon! Minden jót.

William Combe el. John Hall jön

HALL  Ha jól emlékszem, neked pihenést rendeltem. Mit csinálsz?

SHAKESPEARE  A sövénynek nincs visszatartó ereje. Beugrálnak, és viszik, amit érnek. Az emberek már nem tisztelik a jelképeket.

HALL  Hogy van a lázad?

SHAKESPEARE  Jól.

HALL  Iszod a porokat?

SHAKESPEARE  Iszom.

HALL  Érzel változást?

SHAKESPEARE  A testem rabja vagyok.

HALL  Visszatérő fejfájások?

SHAKESPEARE  Nehezen jutnak eszembe a legegyszerűbb szavak.

HALL  Gyógyulni akarsz? Nézz körül! Mit látsz?

SHAKESPEARE  Az imént volt itt Combe.

HALL  A teremtő erőt, Will, ami körbevesz: nincs széle, csak középpontja van. Minden középen, mindentől egyenlően távol és közel. És abban ott vagy te, én, és ott van ez a sövény is. Nincsenek különbségek, csak egyetemesség van. Minden és mindenki egyenlő, mert él. Ez a natura naturans, Will. Ez fog meggyógyítani téged is. Az erő, hogy nem vagy egyedül. A tudat, hogy van célja a létezésednek. Lélegezz mélyet!

SHAKESPEARE  Azt akarta, hogy beszéljek veled. Szerinte lázítod az embereket.

HALL  Combe felfogásában a világ: másnak semmit, nekem mindent.

SHAKESPEARE  Bontsam vissza a kerítést? De akkor megint beugrálnak! Hiába lélegzek mélyet, attól még napról napra jön mindenki, hogy kifosszon.

HALL  Gondolkodj úgy, mint a hegyek! A Combe-félék ezt sosem értik meg. Te pontosan tudod, miről beszélek. Te művész vagy. Adj tiszteletet a fának, és a fa szövetségesed lesz. Nem urai, hanem együttműködő részei vagyunk egy nálunk nagyobb erőnek. Will, ez a jövő!

SHAKESPEARE  Hajmeresztő, ahogy érvelsz, John: „Szeresd a nálad gyengébbet, és minden másnál értékesebb tapasztalatot gyűjthetsz.”

HALL  A változás fontos dolog: hogyan siettethetnénk, ha működésének lényegét nem értjük meg? Építsünk együtt, megfontoltan valami szépet. Hosszú távon.

SHAKESPEARE   Nem tudom. Talán igazad van. Semmi értelme ennek a kerítésnek.

HALL  Ami az aláírásodat illeti, hallom, végül döntöttél. Átküldted a papírt a tanácsba. Egy lezárt, barna hengerben. Sokan látták. Találgatják, annyi hónap huzavona után végül hogy döntöttél. De tudod, mit? Te megtiszteltél azzal, hogy meghallgattad a véleményemet. Szeretünk, Will, és tisztelünk. Ne rágódj, Will! Te értelmes ember vagy.

SHAKESPEARE  Az értelem – kínzás.

HALL  Minden betegség tünet. Az okot kell keresni, Will. Hadd segítsek!

SHAKESPEARE  Segítesz, John.

HALL  Minden visszafojtott érzelem, harag, düh, agresszivitás, irigység, féltékenység… szexuális kielégületlenség… pangásra ítéli a máj energiáját, és az felborítja a gyomor-lép egyensúlyát. El akarsz mondani valamit, Will? A kezelőorvosod vagyok. A betegség eredetéről… valamit, amit tudnom kell… bízz bennem!

SHAKESPEARE  Bízom benned.

Csend

HALL  Elvégeztem Susannán néhány tesztet. Rafe Smith…

SHAKESPEARE  Rafe Smith egy bolond!

HALL  Rafe Smith tett egy állítást…

SHAKESPEARE  Rafe Smith egy kidőlt fa, aki lassan, de biztosan mindenét elveszíti!

HALL  Rafe Smith megvádolta Susannát, hogy …

SHAKESPEARE  Rafe Smith egy tűzrevaló, akit az egyházközség kiközösített, és addig ágál, míg végül elégetik!

HALL  Én azt az állítást orvosilag megerősítem. A diagnózis morbus burdigalensis… Bujakór, Will.

SHAKESPEARE  A lányom nem bujakóros, John, ezt te is tudod. A vejem vagy, és orvos. Légy precíz.

HALL  A nagyajkak és a vulva belső határán, valamint a bőr nedves területein duzzanatok jelennek meg, majd ellaposodnak, és fakó rózsaszínűek vagy szürkék lesznek. A haj foltokban kihull, molyrágásszerű hiányokat hagyva maga után. További tünetek a betegségérzés, étvágytalanság, hányinger, fáradtság, vérszegénység és a láz. Orvosilag emlékeztet a te szifiliszedre, Will. Ha nem tudnám, hogy az lehetetlen...

Susanna Shakespeare jön

SUSANNA  Szervusz, apa. Szervusz, John.

SHAKESPEARE  Szervusz, Susanna. Neked nem kellene feküdnöd?

SUSANNA  Ahogy neked is. Mit csináltok?

SHAKESPEARE  Itt ez a kalapács meg ez a kerítés. Most éppen nem tudom, hogy építem-e, vagy bontom. John szerint én vagyok a mindenség, és ebbéli képességeimen termeszekkel és békákkal osztozom, és örülnöm kell, hogy szétlopnak mindent, mert mindenki tolvaj és isten egy személyben. A világ változik, én meg itt állok tehetetlenül.

SUSANNA  Ostobaságokkal tömöd a fejét, John. Bob Hopkins felesége máris azt terjeszti, hogy egy nagy fekete kutya társaságában látott a legutóbbi holdfogyatkozáskor.

HALL  Az alighanem az öreg Bob Hopkins volt. Berúgott, és hazavittem.

SUSANNA  Kiközösítenek.

HALL  Isszák a főzeteimet.

SUSANNA  Megvádolnak, és meg fognak égetni.

HALL  Én kigyógyítom őket a nyavalyáikból.

SUSANNA  Halálra rémíted őket az elméleteiddel.

HALL  Az elméleteimből főzet és gyógyulás lesz. Nem lehet fejetlenül gyógyítani.

SUSANNA  Hagyd békén a fejüket.

HALL  A fejük a legbetegebb.

SUSANNA  Tüntesd el róluk a felesleget, szemölcsöt, golyvát, gennyet, és rólad nevezik el a gyerekeiket. És érd el valahogy, hogy ne ugráljon fel az ágyból ez a makacs vénember.

HALL  Fogalmam sincs, hogyan hathatnék rá.

SUSANNA  Üsd fejbe kalapáccsal! A házunkig hallatszik, ahogy anya ordít vele. (Shakespeare-hez) Kértelek, hogy ne kerüljetek egymás szeme elé. Leírtam neked a napirendjét, ugye? Ő is tudja a tiédet. Itt ez a nagy ház, az óriási park: hogy’ nem fértek meg egymás mellett?! Ide hallgass, vénember: engem nem érdekelnek a mahinációid! Sem a végrendeleted. Sem a pénzed. Adod, ami jár, és egy centtel sem többet. Egyharmad mindenkinek: anyának, Judithnak, nekem. És ha kiderülne, hogy Judithot vagy anyát készülsz kiforgatni a jogos örökségből, esküszöm neked, hogy saját kezemmel gyújtom fel ezt a kócerájt, és égetek porig itt mindent. Megértetted?

SHAKESPEARE  Jó író válna belőled.

SUSANNA  Kérem a kalapácsot.

Judith Shakespeare jön

JUDITH  Ha jövök, ti elhallgattok. Már egy ideje így megy ez.

SUSANNA  Félreérted.

SHAKESPEARE  Itt ez a kerítés. Most éppen nem tudom, hogy bontom-e, vagy építem. John szerint én vagyok a mindenség…

JUDITH  Apa, közölni szeretnék veled valamit.

SHAKESPEARE  … és ebbéli képességeimben…

HALL  Feldúlt vagy. Az árkok a szemeid alatt gyors diagnózisom szerint…

JUDITH  John, kérlek!

SHAKESPEARE  Talán felállíthatnánk együtt egy jó kis horoszkópot…

JUDITH  Apa…

SHAKESPEARE  …most, hogy nyilall a csípőm.

JUDITH  Sokat töprengtem azon, hogy a mostani helyzetben mi volna a legjobb megoldás: elmenjek hazulról, vagy inkább akasszam fel magam?

SHAKESPEARE  Mi van itt máma?

JUDITH  Hosszas vajúdás után úgy határoztam, hogy az előbbit választom. Csalódást okoztam? Sajnálom. Apa, neked van egy lakásod Londonban. Tudom. Tudjuk valamennyien. Én azt a lakást akarom. Cserébe többé nem láttok. Ráhagyhatsz mindent a kis házi kedvencre. Ennyi a mondandóm.

SUSANNA  Judi!

JUDITH  Londonban fogok élni. Színész leszek.

SHAKESPEARE  London nem neked való.

JUDITH  Te mondtad, hogy Londonban az ember valami mássá válhat.

SUSANNA  Vénember?

SHAKESPEARE  Mi volna, ha együtt lebontanánk ezt a kerítést? Elég az mára.

JUDITH  Ha megegyezünk, el tudok menni innen úgy, hogy ne gyűlöljelek meg végképp. (Will felé) Ez persze csak rád vonatkozik.

HALL  Judi!

JUDITH  Ne okozz csalódást, apa. Alkudjunk meg, és aláírom. Legalább anya születésnapját ne rontsuk el. A vacsora után bejelenthetjük. Összecsomagoltam. A végrendeleted pedig érvénybe lép.

SHAKESPEARE  Nos… a végrendelet egynémely pontjain… nemrég… estek változtatások … tekintettel arra, hogy a férjedről kiderültek bizonyos ügyek…

JUDITH  Ügyek…

SHAKESPEARE  Magánügyek, amik közügyek lettek… Jól mondom? Amit Stratford egyik fele beszél, másik fele tódít.

JUDITH  Hogy a férjem már jegyben járt velem, amikor megdugta azt a ribanc Margharet Wheelert, beledugott a hasába egy zabigyereket, Margharet Wheeler végül belehalt a szülésbe, és vele halt a kis zabigyerek is.

SHAKESPEARE  Ma mindenki milyen összeszedett! Csak én nem találom a helyemet. Ez fatális.

JUDITH  Persze ilyesmiről ebben a családban nem illik beszélni. Inkább visszaengedjük ide azt a házasságtörőt. Lapítunk a közös ebédeknél, meredünk bele a levesbe, és arra ügyelünk, hogy ne csörögjön az evőeszköz! Gyűlölöm Thomas Quiney-t!

SHAKESPEARE  A te döntésed volt. Én elleneztem.

JUDITH  De nem ellenezted, apa! Éppen ez az: nem ellenezted!

SHAKESPEARE  Ha megkérdeztél volna, akkor ellenzem.

JUDITH  Ó, én nagyon is megkérdeztelek! Ne mondd, hogy nem emlékszel! Három éve. Aznap, hogy először zabált itt az az ember. Utána este megkérdeztelek róla.

SHAKESPEARE  Ilyen távlatból én azt már nem merném megkérdezésnek nevezni.

JUDITH  Thomas Quiney ragad rám, ezt mondtam. Te meg, hogy tudod. Merthogy semmi nem kerüli el a figyelmedet: gyakorló színpadi szerzők rossz szokása ez, így mondtad, igaz?

SHAKESPEARE  Tetszett neked.

JUDITH  Thomas Quiney vonzó férfi volt, igen. Vágyott rá a testem. De az eszemmel is akartam tudni. Mit kérdeztem még?

SHAKESPEARE  A legváratlanabb pillanatokban kérdezel. Ez a specialitásod: az embert a legváratlanabb pillanatokban a falhoz állítani.

JUDITH  Mit kérdeztem?

SHAKESPEARE  Gondolom, most következik egy függő idézet.

JUDITH  Hogy akarod-e, hogy egy fiúunokát szüljek neked. Fiút akartál, hogy legyen tükörképed. A tükörkép volt a mániád, meg a harcod az idővel. Én az életemről kérdeztelek, téged meg csak a saját elmúlásod foglalkoztatott. Emlékszel, apa?

SHAKESPEARE  Korhadó emlékek között guberál a képzelet. Mernéd ezt úgy hívni, hogy emlékezet? És egyébként is, több tiszteletet, ha kérhetem. A fene egye meg!

SUSANNA  Micsoda mocsár vagy, vénember!

JUDITH  Egy rakás szerencsétlen – összezárva egy elátkozott helyen. Ha nem írtál még ilyen színdarabot, apa, javaslom, írd meg. Írd meg nekem. Majd Londonban eljátszom.

SHAKESPEARE  A színház csak lökdösődés és tolongás, és furakodás, a férfi a nő mellé ül, hogy szoknyát emelgessen. A színház csak párna és gyömöszkölés, fülre akasztott álarcok, lábak összedörgölése, somolygás és kacsintás, intrika és pöffeszkedés, végül felizgatott hazatódulás… Nem neked való.

Csend

HALL  A férjed erről?

JUDITH  Nem.

SHAKESPEARE  A gyerekedre nem gondolsz? Abba a pöcegödörbe szülnél?

JUDITH  Milyen gyerek?

Csend

SUSANNA  Ju!

JUDITH  London túl durva hely egy újszülöttnek…

SUSANNA  Ju…?!

JUDITH  Oda a lelkek, te mondtad, apa, egyedül mennek… Te mondtad, ugye?!

SUSANNA  Szent isten, Ju, mit tettél?!

JUDITH  Isten? A szádra mered venni?! (Shakespeare-hez) Nos, a teljes örökségem egy londoni egérlyukért cserébe? Áll az alku, apa?

SUSANNA  (Shakespeare-hez) Öregember? Elrohad minden, amihez hozzáérsz.

JUDITH  Lesz alku, apa?

Shakespeare elfut

 

Csűr

William Shakespeare, John Fletcher, Richard Burbage, Ben Jonson.

William Shakespeare be. A zsákok közül, a beugrók homályából színészek bukkannak elő

BURBAGE  Hohó, szellem, hová mégy?

SHAKESPEARE  Richard? Richard Burbage?

FLETCHER 

Hegyen át, völgyön át,

Tüskön-bokron keresztül,

SHAKESPEARE  John Fletcher?

JONSON 

Berken át, kerten át,

Tűzön-vízen keresztül,

Járok, hol madár se volt,

SHAKESPEARE  Ben Jonson?

MIND  Sebesebben, mint a hold.

SHAKESPEARE  Rich! Fletch! Ben?

BURBAGE  Uraim, köszöntsük pár kurta szóval ezt a visszaesőt. Ének:

Nincs vagyonom,

Csak szerepem.

Alkoholom

A kenyerem.

Az agyamat

Szétcsapatom.

Sírom legyen

A színpadon!

BURBAGE (ordít)  És a kóda! Tántorgo’K’óda… a kabátomhoz!

Kefe-kefe-kefete,

Asszony segge fekete,

Feketék a csillagok,

MIND  Rajtuk csak én ragyogok.

Jön a hajnal, jön a pír,

Írta:

William Seggszpír!!!

SHAKESPEARE  De hát hogy?

BURBAGE  London üdvözletét küldi, Will.

SHAKESPEARE  A Nagy Parázna? Mit csinál?

BURBAGE  Duzzog.

FLETCHER  Nélküled unalmas kártyavár.

BURBAGE  Dafke Magg üdvözöl. Nedves combokkal szokott emlékezni rád. A Vadkakasban még megvan a törzshelyed. Félszemű Fred nem adja ki a boroskupádat. Ott lóg egy szögön a söntés fölött. A szerelmesek abba dobálják az üzeneteiket. Még ma is kerítesz, Will.

SHAKESPEARE  Ne keverj össze Sánta Bill-lel, barátom.

FLETCHER  Sánta Bill a múlt héten egy remekbe szabott medvét szerzett, miután a Jó Öreg Fred Bátyó két hete nyolc vérfarkas ellen ezerötszáz fizető néző és ötszáz liter sör mellett hősiesen kivérzett.

SHAKESPEARE  Fred Bátyó? Amikor még láttam, jó erőben volt.

FLETCHER  Évi hatvan küzdelem – négy éven át. Egyik szeme már kifolyt, fogai fele letört, néhány karom már a tokjából kifordulva lötyögött, szőre régi és új sebekből folyó vértől és gennytől csatakos, orra, fülei helyén alvadt csomó, bal talpa félig kiharapva, úgyhogy csak bicegve forgott körbe-körbe, és vaksin hörögve csapkodott… és még így is tömegeket vonzott.

BURBAGE  Mert hős volt. Az embereknek példakép kell, hogy legyen kiről elnevezni a gyerekeiket.

Ihletett csönd. Shakespeare egy hombárhoz lép, titkos rekeszt pattint fel

SHAKESPEARE  Mit isztok?

BURBAGE  Szekrénymagány?

SHAKESPEARE  A házasélet már csak ilyen. Száz halált takar.

Nap nem éget már, ne félj,

Nem kínoz tél, zord hideg.

Földi pályád véget ért,

A béred otthon elveszed.

BURBAGE  A nagy Cymbeline!, huszonnyolcezer néző, százhúsz hektó sör. Az egyik legnagyobb sikerünk volt. Elkelne ma is.

JONSON  Csinosan laksz itt, William.

SHAKESPEARE  Köszönöm, Ben. Jólesik.

JONSON  Gazdálkodol, William?

SHAKESPEARE  Kapirgálok, Ben.

JONSON  Növöget a barack, William?

SHAKESPEARE  Szépen pirul, Ben.

JONSON  Öreg mentéből új zeke lesz,

SHAKESPEARE  … fonnyadt fegyverhordozóból friss serhordozó. A windsori víg nők… első felvonás…. Meglep, hogy ismered. Most már csak az a perc van hátra, amikor… a levegő kezd hiányozni. Akár a szivattyú, a pumpa… (Lassítva) Pump… pump… pump… aztán egyszer csak befelé még van, de visszafelé már nincs több… vége… Corbaccio a Volponéből… Egyszerű, de hatásos szavak, mindegyik véglegesen a helyén. Remekmű, Ben. Mindig is irigyeltem…(Tölt) Mire igyunk?

BURBAGE  Az éjszaka bivalyzekés lovagjaira!

MIND  Az éjszaka bivalyzekés lovagjaira!

Isznak.

JONSON  (Shakespeare-hez) Emlékszel Georgiusra? Tüske haj, komor tekintet. Mindig azt mondta: ha nem jut eszedbe semmi, akaszd fel magad,

SHAKESPEARE  És ha időben levágnak, lesz témád. Mi van vele?

JONSON  Meghalt.

SHAKESPEARE  Jó szerző volt. Szerette a színházat, vagyis sok ellenséget szerzett magának. Kár érte. Georgiusra!

MIND  Georgiusra! (Isznak)

FLETCHER  És a Túlvilági Társulatra!

MIND  A Túlvilági Társulatra! (Isznak)

BURBAGE  És a telt házakra!

Csend

Költőink agya egyre szárazabb. Tűzifa-költészet, Will. Prézli.

JONSON  Nekem sikereim vannak.

BURBAGE  Öt új darabunkból egyik sem tetszik.

JONSON  Az alkimistám most is jól fut.

BURBAGE  Csak győzzük utolérni.

FLETCHER  Kénytelenek vagyunk régebbi darabokat elővenni.

BURBAGE  A taps gyérül, a bevétel csökken. Sehol egy igazi elismerés.

… félünk szerfelett,

Ma nem kapunk fikarc dicséretet

Játékunkért? Csak a remény ragyog,

Hogy megszánnak irgalmas asszonyok…

Gazsuláló, beszari színházat csinálunk, Will, és még így is. Félházakkal futunk.

FLETCHER  De vezető helyzetünket megtartottuk.

BURBAGE  Kakasviadallal, vadászgörényversennyel, csótányfuttatással konkurálunk… lapos és langyos minden… A közönség is. Utálnak minket, Will!

SHAKESPEARE  Megváltják a jegyüket, nem?

BURBAGE  Már aki.

SHAKESPEARE  Megtisztelnek. Várnak valamit.

BURBAGE  Ha látnád a dermedt halszemüket, ahogy feléd néznek. Hogy röpítsem így el őket? Kiteszem a lelkem, de nem elég. Szórakozni akarnak, nem megrendülni. Rendíthetetlenek. Képtelen vagyok a lelkükbe férkőzni.

SHAKESPEARE  Három centi. Emlékszel? Georgius szavajárása volt. Három centi: csak ennyire kell megemelni a történetet. Ennyi már elég, hogy akadálytalanul suhanhass a kavicsok felett, zökkenők nélkül, zajtalanul: a néző pedig veled fog lebegni. Te meg mindjárt három, harminc, háromszáz métert emelnél? Oda a nézők hogy jutnak fel?

JONSON  Mintha nem is ő írta volna A vihart. Mit gondolsz, mennyit értett a közönséged A viharból?

SHAKESPEARE  Eljött, megitta a sörét, és hazament. Megfizetett mindenért.

FLETCHER  De te idővihart írtál, a néző esernyőt emlegetett.

SHAKESPEARE  Na és? Fletch, mi élettel kereskedünk, nem elmélettel. A közönség pára, amit tovalebbent a szél. Szolgáld – de ne szolgáld ki. Add meg, amit kér, de adj neki valami pluszt is, olyat, amiért nem fizetett. És soha ne nézd le, mert ő tart el téged.

FLETCHER  Elzárva élsz itt, Will. Sok minden megváltozott, Will. A közönség is.

SHAKESPEARE  Harmadik lába nőtt? Nincs már benne harag? Kielégületlenség? Nem fél? Az intellektuális gondok, a rágódás, a kilátástalanság felgyorsítja a belső bomlást. Minden betegség tünet. Az okot keressétek, és hagyjátok békén a fejüket.

FLETCHER  De a színház…

SHAKESPEARE  Szertefoszlik, nyomot, romot se hagy. A mi szakmánkban nincs állandóság.

BURBAGE  Már nem szeretnek bennünket, Will!

FLETCHER  Vedd föl újra a pálcát, és varázsolj, William! Kérünk, könyörgünk! London haldoklik.

Csend

SHAKESPEARE  Azt hittem, teremtek. Hogy életre keltek halottakat. De hiába ráztam ki őket újra és újra a sírból. Jártak, aztán hazamentek, és újra lefeküdtek. Jól van így.

BURBAGE  Térj vissza Kharón ladikján az emberlelkektől nyüzsgő Alvilágba! Gyere, kárhozzunk el újra együtt!

FLETCHER  Érted jöttünk, Prospero.

BURBAGE  Will, te színész vagy!

FLETCHER  Zúgd körbe újra e lebegő világot!

BURBAGE  Te bebalzsamozol engem, én bebalzsamozlak téged. Gyere, keressünk új sebeket. Nézd, letérdelek! Alkoss nekünk, Will, ezért jöttünk. Szomorú követség a miénk – gyere velünk.

SHAKESPEARE  Már nem bűbájolok. Csak gondolkodom. Gondolataim, mint az óra mutatói, egykedvűen járnak körbe. Aztán, ha üt az óra, az idő egyetlen momentummá kövül, s a körből egyetlen pont lesz: sír, ami magába zárja önmaga gondolatát. Sajnálom.

Hosszú csend

JONSON  Jó volt téged látni, Will.

SHAKESPEARE  Nekem adod ezt a mondatot? Jó volt téged látni, Will. Szép a ritmusa. Sírversnek.

Készülődnek. Fletcher felkészíti a sárkányt

SHAKESPEARE  Az mi?

FLETCHER  Az? Semmi.

SHAKESPEARE  Jó nagy semmi.

FLETCHER  Kellék egy készülő új darabunkhoz.

BURBAGE  Titok. Nem akartuk, hogy a szenzáció idő előtt kitudódjon. Tudod, London milyen locsi-fecsi.

SHAKESPEARE  Mit tud?

FLETCHER  Semmit.

BURBAGE  Repül. A legnagyobb találmány azóta, hogy feltalálták a színházat és a whiskey-t.

SHAKESPEARE  Kötélpályán mozog?

BURBAGE  Lebeg.

SHAKESPEARE  Szabadon lebegő szerkezet?

BURBAGE  Ég veled, Will!

Indulnak

SHAKESPEARE  Szabadon lebegő tárgy nincs, legfeljebb lenni szeretne. A jövő…

BURBAGE  A jövőt – mi teremtjük.

SHAKESPEARE  Ben?

JONSON (Fletcher felé)  Már évek óta pepecsel vele. De most végre megcsinálta a kurafi.

BURBAGE  Csak a megfelelő pillanatot várjuk, hogy előrukkoljunk vele.

SHAKESPEARE  Hallottam róla, hogy többfelé kísérleteznek levegőnél nehezebb tárgyak lebegtetésével. Mi tartja fenn az égen?

BURBAGE  A színház, Will. A színház. Ami a szóban forgó darabot illeti, amiben debütál majd…

SHAKESPEARE  Repül?

BURBAGE  Mint a fecske… Will, egy új színházi időszámítást írunk… Ami előtte volt, Lear, Hamlet… az mind csak előtanulmány…

Csend

SHAKESPEARE  Szóval, van egy új darabotok.

BURBAGE  Nem is akármilyen vázlat! Két adag Jonson, két adag Fletcher. Az új Globe-cuvée receptje. Cuvée az az, hogy hárman együtt. Van Burbage-cuvée is: az Richard Burbage és még két lány.

SHAKESPEARE  Komédia?

BURBAGE  Őrület, laza vasmarokkal. Olyan, ami Ben szerint a színház domborzati térképén sosem látott hegyeket emel. Színház földön és égen! Egy totális kompozíció, melyben a fantáziát nem gátolja az anyagszerkezet. Szöveg és tér, ami egyszerre rabul ejt. Nincs többé határ, William! Csak az elejébe hallgass bele, nem bánod meg, ígérem! A történet Nápolyban kezdődik. John, légy oly kedves!

FLETCHER  Élt egyszer egy jó és igaz király Nápolyban. A neve: Trawangan.

BURBAGE  Jó név, mi? Trawangan. Egy igen-igen jelentős szerep. Én alakítom.

FLETCHER  Amikor Trawangan első felesége váratlanul meghalt, egy gyönyörű kislány maradt utána, akit Putunak hívtak. Pebbiani Putunak.

BURBAGE  Egy lány után, akit majdnem két hétig szerettem.

FLETCHER  A gyászév letelt, de Trawangan király megtoldotta még eggyel, majd még egy újabbal. Végül az udvar emberei követségben járultak a király elé, hogy most már válasszon új asszonyt magának. Hosszas kérlelés után a király egy se nem szép, se nem okos királylányt vett nőül, hogy semmi ne zavarhassa elhunyt asszonya emlékét. Az új királynő neve: Jalan.

SHAKESPEARE  Ő milyen? Ez a Jalan…

FLETCHER  Sok szárad majd a lelkén.

BURBAGE  Sőt, dögöljön meg a lova is! A végén ezt kívánja majd a néző, és megtapsolja. Neked való darab, Will. Érdekel?

SHAKESPEARE  Mondd tovább.

FLETCHER  Egy évvel később Jalan királyné egy lánygyermekkel ajándékozta meg a királyt. A kislány a Flavia nevet kapta. Trawangan udvarában tehát együtt nevelkedik a két lány mostohatestvér: az első házasságból származó Putu és Jalan gyermeke: Flavia. A másik szál a szomszédos Szicíliából ered. Élt ott egy király, akinek két fia volt: Octavio az elsőszülött, és a másodszülött Benoa. Trawangan, hogy a két királyság dinasztikus kapcsolatát erősítse…

SHAKESPEARE  …már gyermekkorában odaígérte elsőszülött lányát, Putut a szicíliai király elsőszülött fiának, Octaviónak?

BURBAGE  Mondhatni…

SHAKESPEARE  Amikor Putu betöltötte az x. életévét, esedékessé vált az esküvő. Octavio és öccse, Benoa fényes kíséret élén nemde hajóra száll?

Csend. Shakespeare terményekkel, zöldségekkel-gyümölcsökkel játssza el a jelenetet

Megérkeznek Nápolyba-Firenzébe-Akármizébe, és Octavio nem is sejti, hogy öccse, Benoa szenvedélyes szerelemre lobbant bátyja kiszemelt menyasszonya iránt.

BURBAGE  Azért ez jó kis csavar?!

SHAKESPEARE  De ugyanígy járt Jalan királyné édeslánya, Flavia is: amint megpillantja az esküvőre érkező Octaviót, azon nyomban beleszeretett a királyfiba, és kérlelni kezdte anyját, Jalan királynőt, hogy akadályozza meg a küszöbönálló házasságot Putu és Octavio között, mert csak ő, csakis ő: Flavia lehet Octavio felesége!

Csend

BURBAGE (Fletcherhez)  Öcsém, remélem, nem valami régebbi, közös munkátokat melegítetted fel?!

SHAKESPEARE (idegesen)  A két mostohalány, Putu és Flavia egymás ellen fordul, a szicíliaiak között pedig kitör a viszály… Mondjátok, hogy nem ez a történet!

Csend

Ezzel a tákolmánnyal mit akartok? Hát ószeresek vagyunk mi?! Kínálj a nézőnek olyasmit, amije már van – csak még nem tud róla… ajándékozz neki valamit, amit hazavihet, hogy körbemutogathassa, vagy rémülten rejtegethesse. Fletch, Ben, ti London két legjobb színpadi szerzője vagytok. A ti darabjaitok futnak a Blackfriarsben, a Globe-ban, egész Angliában. Amit ti írtok, ma az a színház. Ez itt szart se ér!

BURBAGE  De Trawangan…

SHAKESPEARE  Mellékszerep…

FLETCHER  És Jalan...?

SHAKESPEARE  Az más. Jalan királyné és Trawangan király… két hideg kályha egy életre egymás mellé zárva… nagy kert, nagy ház… kidolgozhatnak valamiféle nevetséges szabályrendszert, hogy ne találkozzanak. Nap nap után kerülgethetik egymást egy morbid vígjáték koreográfiája alapján, amit lehet, hogy valamelyik lányuk dolgozott ki a családi béke fenntartására.

Jalan királyné… gyűlöl. Gyűlöli a királyt… Muszáj legalább gyűlölnie, az élteti, hogy életét ne pergesse hiába… Pedig fiatalon nem ilyen volt… fiatalon ő volt a kósza szél. Mégis: a félelem, neheztelés, kritizálás és bűntudat szokott rituáléi már kifejlesztették benne is a halálvárás művészetét… Mitől lett ilyen? Mi nyomasztja?

FLETCHER  Egy titok?

SHAKESPEARE  …ami megmérgezi a múltat, ami miatt lehetetlen lesz saját árnyoldalunk szeretetteljes átvilágítása a jelenben…

BURBAGE  Egy ikertestvér?

FLETCHER  Egy bűn?

SHAKESPEARE  Egy bűn… igen… Egyszer… régen…  Jalan és Putu eltévedtek a palota környékén elterülő lápban, ahol egy titokzatos lény szedte áldozatait: A Mocsári Ember. Neve:

JONSON  Astanax.

Csend

SHAKESPEARE  Astanax? Astanax. (Halkan) Astanax… beteg vagy, olvadsz, mint a viasz… (Hangosan) Milyen a figura?

FLETCHER  Astanax? Milyen is?

JONSON  Sötét és félelmetes. Legvonzóbb métely, ami valaha kiállt a földből.

FLETCHER  Legyen benne valami Thomas Kydből és „Kit” Marlowe-ból.

JONSON  Egy sötét és fényes hulladéklakó: titkos ügynök, eretnek, homoszexuális, varázsló, dohányos, párbajhős és pénzhamisító.

SHAKESPEARE  Aki a kicsi Putut is lehúzza magához a víz alatti palotájába… az ablakon át vízhordók, mutatványosok kiabálása hallatszott, a sötét szobában bűz és láz… egy nyikorgó ágy… fagerendák vezette zajok… az a lány még olyan ártatlan volt…

JONSON  …az anya sírt és rimánkodott, végül Astanax alkut ajánlott: megkíméli a kislány életét, azzal a feltétellel, hogy…

SHAKESPEARE  …ha nagykorú lesz, a kislány önszántából visszajön hozzá.

Csend

BURBAGE  Erről van szó, bravó! Újra érzem a levegőben a szent salétromszagot! Én olyan, de olyan boldog vagyok! Igyunk! Összegezve tehát:

SHAKESPEARE  Kapaszkodik minden és mindenki, olyan brutális erővel, ami még a sziklát is szétmállasztja, de nincs esély. Egy esélytelen komédia… Nincs testvérharc, se szicíliaiak… csak a láp van, amely az alku pillanatától fogva megállíthatatlanul mozog a város felé, és azt suttogja: falaitokat ledöntöm, tornyaitokat elveszem. Elevenen faljuk fel magunkat – egy sötét komédiában, amelyben sok az élő igazság, és amiben nagy nehézségek árán sem lehet már fenntartani a látszatot. Nem nevezném sikerdarabnak.

BURBAGE  Megemeljük a nézőket, Will, nehogy a fejünkre rogyjanak.

SHAKESPEARE  Egy darab, amelynek elején a vég már elkezdődött.

BURBAGE  Pörölycsapás William Shakespeare módra.

SHAKESPEARE  Egy bogarat sem ölhetünk meg hiába.

Halk hangkulissza: távoli zajok, morgás, esőcseppek, szél, egy kiáltás, nevetésfoszlány

Tizenöt… tizenöt év telt el a lápi események óta, és Putu sudár leánnyá érett. Astanax birodalma pedig már ott szuttyog Firenze kapui előtt…

FLETCHER  Milánó…

SHAKESPEARE  …és párája lassan megrohaszt mindent. Firenze, a fény és szellem városa haldoklik. Felzaklatott lakosság, füstölgő szemétkupacok, bűz és bizalmatlanság mindenütt: minden van, és minden éppen összedől, az egész város egyetlen lázas összevisszaság. És Astanax csak jön, csak jön… vak és türelmetlen vágyakozás hajtja. Nem hibázol: te magad vagy a hiba. A mocsár. Becsukod a szemed, és nem látsz mást. A tét: mi van akkor, ha nincs hová visszavonulni, de ahol állsz, ott már minden elveszett.

JONSON  Nekem tetszik. Öles táblákon hirdetjük majd: „Ma délután – Világvége a Globe színpadán. Röhögjön egy jót!”

BURBAGE  Írd meg, Will!

SHAKESPEARE  Nem tudom. Az ifjúság és a vénség is csalódás. Miért volna ez éppen most érdekes?

BURBAGE  Mert Astanax a cselekmény egy bizonyos pontján lángot lövellve a levegőbe emelkedik, és a döbbent nézők feje fölött lángot lövellve ide-oda száll. Will, felfoghatjuk mi ennek horderejét? Új valóság! És ezúttal nem fog ám tüzet a zsúp, mint annak idején a Globe-ban. Abban csúnyán benne voltunk, még ha nem is szándékosan!

Csend

FLETCHER  Nos, igen… A VIII. Henrikben, a király mulat jelenetben…

BURBAGE  Első felvonás, negyedik szín, éjszaka a palotában: Kis asztal, baldachin, Anna Bullen, a királynő udvarhölgye és a válogatott nőtársaság: kivillanó combok, keblek. Remek jelenet, Will. Mestermű! És akkor pásztormaskarában, hasonlóan felgerjedt kegyencei élén megérkezik maga a király: Anna Bullen eléje penderül, könnyű kezek, puha ajkak, nedves combok, és akkor: bumm!

FLETCHER  Már hónapok óta dolgoztunk titokban egy repülő szerkezet megvalósításán. Egy új színpadi kelléken, ami magától felemelkedik. Egy vadonatúj effektuson az orgiasztikus jelenet démoni jellegének ábrázolására. Neked szántuk meglepetésül. De a salétrom idő előtt belobbant, és a felcsapó láng elérte a színház fedelén a száraz zsúpot…

BURBAGE  Paróka, dobbőr sül, akár

Bödönnyi vaj, ha serceg,

Tűzvész tör ujjasára már

Lelkes nézőseregnek!

Sajnálatos véletlen, Will. De nem lesz több hiba. Tökéletesítettük a dögöt. Ez a lebegő szerkezet és a híres Will-bűbáj együtt – kasszasiker! A konkurenciának lőttek! Meg vagyunk mentve.

SHAKESPEARE  Ti égettétek el a Globe-ot?

 

 

2. felvonás

Étkező

Thomas Quiney, John Hall, Judith, Susanna

QUINEY  Az állat létének célja a szenvedés. Ha akarod, akár élve megnyúzhatod. Nyársra húzod, élve megsütöd. Nota bene, ha szenved, a húsa még inkább porhanyós.

Csend

Szerintem neked nincs ki mind a négy kereked. Normális ember nem terjeszt olyasmit, hogy a természetnek van lelke, emberek és állatok egyenlőek, sőt, hernyók bírósági pert nyerhetnek istenfélő emberek ellen. Ezek eszelős zagyvaságok, távol a józan észtől. Mit szólsz?

Csend

Én megjegyzek ám mindent, amit mondasz. Le is írom, hogy kéznél legyen. Mert a magadfajtával vigyázni kell. A tudálékos orvoshablaty csak duma. Közben meg te vagy a legnagyobb beteg. Vagy még annál is rosszabb. Mit szólsz?

Csend

Iszik a feleséged. Tudtad? Nem tudtad? Nekem kocsmám van. Van szemem az ilyesmihez. Sokat iszik és rendszeresen. Nota benne, mindig van benne egy löket. Szerinted az korrekt, ha valakinek iszik a felesége?

Hosszabb csend

Mondták már, hogy nem jól van az, ahogy nézel? Errefelé bajba lehet kerülni az ilyen nézéssel…

Csend

Jól van, akkor beszéljünk nyíltan. Engem nem érdekel, hogy mit hordasz itt össze az embereknek. Tőlem és a feleségemtől viszont tartsd távol magad. Bennünket egy magadfajta nem kezelhet. És anyukát sem. Apuka issza a löttyeidet. Egyelőre. De, és ezt hangsúlyozom, cimbi, hogy DE, ami a közösségi terveket illeti, ne állj az utunkba. Nota bene, te nem közénk való vagy. Mi nem szeretjük itt a teféléket. Mi itt akarunk valamit. Én itt, cimbi, valamit alapítok, nota bene, letarolok mindenkit, aki ennek keresztbe tesz. A Stratford melletti területet kimérjük, és bekerítjük. A juhtartás nagyobb haszonnal jár, mint a gombaszedés. A hozzád hasonló növényevők kora lejárt. Elkezdődik a perspektíva. Neve is van: Fejlesztési Társulás. Arthur Mainwaring, Ellesmere Lordkamarás úr birtokintézője lett az elnöke. Mögötte áll egy befolyásos befektetői csapat, ugrásra készen. Apuka pedig komoly üzletember, akinek komoly részesedése lesz.

Feltűnik Judith Shakespeare

Az első fiút Edmundnak hívják majd apuka öccse után. A második, utánam, Thomas lesz. És jönnek majd sorban a többiek. Ju és én… nekünk fiaink lesznek, akik felássák és benépesítik ezt a földet. Kár, hogy nektek nem lehet gyereketek. Rossz a dákó, azért forog helyette a nyelved? Tartsál papagájt. Combe úr szerint meg lehet tanítani beszélni őket.

Judith Shakespeare el. Thomas Quiney utána. John fog egy orvosi kést, belevág a karjába. Nyög. Elköti a sebet. A vért feltörli. Várakozik. Kimegy. William Shakespeare és Susanna Shakespeare két oldalról jönnek

SUSANNA  Vénember!

SHAKESPEARE  Egyedül vagyunk.

SUSANNA  Sosem tudom, hogy egyenesen beszélsz-e, vagy sem. A legegyszerűbb szavakat is kivájod, megtükrözöd.

SHAKESPEARE  Szerinted beszéljek Juval?

SUSANNA  Szerinted?

SHAKESPEARE  Kíváncsi volnék a véleményedre.

SUSANNA  Kíváncsi volnék a véleményedre.

SHAKESPEARE  Megérdemlem.

SUSANNA  Megérdemlem.

SHAKESPEARE  Nem nekem kellene elmennem? Elrendezni mindent, aztán vissza Londonba.

SUSANNA  Abban jó vagy.

SHAKESPEARE  Az elrendezésben?

SUSANNA  A vissza Londonba-ban vagy jó. Menekülsz, amióta az eszemet tudom.

SHAKESPEARE  Mintha haza sem jöttem volna soha.

SUSANNA  Bárcsak haza sem jöttél volna soha!

SHAKESPEARE  Emlékszel?

SUSANNA  Nem!

SHAKESPEARE  Johnnal hogy vagytok?

SUSANNA  Belevagdos magába, aztán összevarrja. Apránként felkoncolja magát. Azt hiszi, nem tudom.

SHAKESPEARE  Segíthetnél neki.

SUSANNA  Egyedül is boldogul.

SHAKESPEARE  Úgy értem…

SUSANNA  Nem akarom tudni, hogy mit keres!

SHAKESPEARE  Ju nem való Londonba. Te sokkal inkább. Te tudsz olvasni.

SUSANNA  Mit forgatsz abban a korhadt fejedben, vénember?

SHAKESPEARE  Frissebb a hajnal, ha velem vagy.

SUSANNA  Nem szeretem, ahogy nézel. Mögém látsz, és elém nézel. Megtiltom!

SHAKESPEARE  Hogy itt ma mindenki milyen érzékeny. Nagy felhők lógtak az égen egész nap. Ráadásul itt ez a születésnap is. Rémes!

SUSANNA  Gyűlölöm, hogy jó a kedved.

SHAKESPEARE  Hallod, ahogy él, lüktet minden, amit mondasz? Ösztönösen jó a ritmusérzéked. Színpadi szerzőként…

SUSANNA  …tudom, megérzed. Hogy unlak.

SHAKESPEARE  Juban ilyesmi nincsen. Te más vagy. Te lehetnél költő. Van hozzá tehetséged.

SUSANNA  Ne manipulálj, vénember.

SHAKESPEARE  Nálam is tehetségesebb.

SUSANNA  Ilyesmit már korábban is hallottam tőled. Akkoriban Cordeliának becéztél. Így hát egy öregedő király szeme-fénye lettem.

SHAKESPEARE  Az emlékek, akár John higanygolyói. Ide-oda gurulnak. Összegyűjtöd őket, és az ezüstös palástköpenyen megláthatod magad és minden mást is. Nekem már nem kellenek.

SUSANNA  Nekem akarod adni az emlékeidet? A közös emlékekkel mi lesz?

SHAKESPEARE  Ne ijedezz. Mondd részvevő szívednek: Nincs semmi baj.

SUSANNA  Milyennek látsz?

SHAKESPEARE  Milyen betűvel?

SUSANNA  Ká.

Csend

SHAKESPEARE  Kishitű.

SUSANNA  Könyörtelen kukacoskodó?

SHAKESPEARE  Körülményes.

SUSANNA  Kisiklott, kallódó, képmutató, képtelen?

SHAKESPEARE  Körültekintő… konok, kevély, kíméletetlen, kedves…

SUSANNA  Kényszeres, kénytelen, kedélytelen, kellemetlen, kerge kísértet.

SHAKESPEARE  John azt mondta, elvégzett pár kísérletet. Hogy vagy?

SUSANNA  Egyformák vagytok: megetettek, figyeltek, jegyzeteltek. Menjek Londonba veled?

SHAKESPEARE  Akarod?

SUSANNA  Egy újabb tükörmosoly. Magadnak vagy nekem?

SHAKESPEARE  Kefe-kefe-kefete… tehén segge fekete…

SUSANNA  Nincs most kedvem játszani veled. Téged is szárít a láz? Mindig jönnek új és újabb tünetek. Meglepetések. Nekem írtad a Leart. Miattam megöltél benne egy ártatlan embert. Ki vagy te?

SHAKESPEARE  A legvonzóbb métely, ami valaha kiállt a földből. Egy sötét és fényes hulladéklakó: titkos ügynök, eretnek, homoszexuális, varázsló, dohányos, párbajhős és pénzhamisító.

SUSANNA  Szívemből gyűlöllek. És ezért hálás vagyok neked. Megtanítottad nekem, milyen az ádáz, engesztelhetetlen gyűlölet. Felemészti az embert.

SHAKESPEARE  Elrontottam, ugye?

Csend

SUSANNA  Hozd helyre!

SHAKESPEARE  Rátok hagyok mindent, amit törvényesen lehet. Rád és Johnra.

SUSANNA  Rám és Johnra: olyan már nincsen. Csak olyan van, hogy én és Judith. És anya. Minden más bűn, amiért megver az Isten. Én pedig tönkreteszlek. A temető fala mellett sem kapsz sírhelyet.

SHAKESPEARE  Már döntöttem.

SUSANNA  Nekem ne merj pénzt adni, mert kihánylak a sírból is, hogy nyekkensz.

SHAKESPEARE  Judith rossz gazda, Thomas meg egyre csak hajtja azt a cateringet. Fogalmam sincs, hogy mit jelent. Attól tartok, neki sem. A jövőt fürkészi, közben meg teljesen vak a szerencsétlen. Egy vak ló egy szakadék peremén. Nem hagyhatom, hogy a nehezen összeszedett vagyont eltékozolja. Szeretném, ha örökre ilyen maradna ez a hely.

SUSANNA  Mint a mesében? Mézeskalács ház, benne kicsi Sue, kicsi Jue, kicsi Anne?

SHAKESPEARE  Megrémít a változás.

SUSANNA  Te magad vagy a változás.

SHAKESPEARE  Jóakaróm, e porhüvelyt

Jézus nevében, hagyd ehelyt.

Áldott, ki óvja sírhelyem,

Ki bántja, átkozott legyen.

A sírversem. Mit szólsz? Gondoltam, belevésethetnétek egy kőbe, ha én már…

SUSANNA  Te sosem halsz meg, apa. Nincs hozzá tehetséged.

SHAKESPEARE  Már a követ is kinéztem. Meg is vettem. A kőfaragó is ki van fizetve. A fia is kőfaragó… ha az apjával váratlanul történne valami. A fiúnak is tetszik a vers. Azt mondja, érezni benne az egyediséget. De azért majd figyelhetnél rá, nehogy eladja másnak is a versemet… Sunyi kis dög.

SUSANNA  Minek neked sírvers, ha Londonba mégy, vénember?

 

Kerítés mellett

Judith, Thomas Quiney, Richard Burbage

QUINEY  Pihenned kellene.

JUDITH  Jól vagyok.

QUINEY  Legalább ezt a kendőt.

JUDITH  Köszönöm.

QUINEY  Egyenesbe jövünk.

JUDITH  Tudom.

QUINEY  Csak pár hónapot adj.

JUDITH  Nem féltelek.

QUINEY  Kibírod addig?

JUDITH  Egy parasztkunyhóban kellett volna laknunk.

QUINEY  Palotát kapsz. Te és a gyerek. Csak fiú legyen.

JUDITH  Egy kisfiú.

QUINEY  A mi tőkénk.

JUDITH  Itt mindig hűvösebb van, észrevetted? Mintha föld alatti verem fölé épült volna ez a ház. Nálunk a leghosszabbak az árnyékok a környéken. Különös, nem?

QUINEY  Ez Stratford második legjobb birtokterülete. Közvetlenül Combe-ék után. Aranybánya. Apuka annak idején jól kifigyelte. Ebből látszik az intellektus. Nota bene…

JUDITH  Pedig a fák kisebbek… szürkébbek…

QUINEY  Apukának van érzéke a befektetésekhez. Pedig csak színész. Egy színésznek fiúunoka kell, hogy kardot faragjon neki: Szervusz, te kisgyerek. Én vagyok a király. Az enyém itt minden. Ha megnősz, majd te is király leszel… Nincs tehetségem a színészethez.

JUDITH  Nem itthon maradni… nem végigélni a barna őszt, a fekete telet, sápadt tavaszt, a kék nyarat… velük… Szerettelek…

QUINEY  Tudom. Majd megoldjuk, csak idő kell. Aki időt nyer, életet nyer.

JUDITH  Fiú volt, ugye? A Margharet gyereke. Fiú volt?

QUINEY  Ez gyötör?

JUDITH  Lehet, hogy tudtam volna szeretni. Fiú volt?

QUINEY  Nem tudom.

JUDITH  Fiú volt?

QUINEY  Igen.

JUDITH  Fiakat nemzel.

QUINEY  Összetartunk?

JUDITH  Sue-ék megkapták apáék régi házát.

QUINEY  Mégsem boldogok. Velem vagy, Ju?

JUDITH  Sue erős. Aki elmegy innen, az erős lesz. Erősnek kell lennem.

QUINEY  Ugyanilyen házat kapsz, de nagyobbat. Stratford legnagyobb kocsmáját adom neked. A megye legnagyobb kocsmáját. Tíz terem, bál, élőzene. Az igazi hasznot az olcsó kocsma hozza. Az emberek isznak. És még sokkal többet fognak. A gyárakban tizenhat órát dolgoznak majd, és amikor hazamennek, felejteni akarnak. Csak felejteni. Te és én megadjuk nekik, amit szeretnének. De tudnom kell, hogy velem vagy-e. Ju, ezt nélküled nem tudom végigcsinálni. Kellesz hozzá te, és a fiam is kell.

JUDITH  A fiúk angyalok, és az angyalok megbocsátanak, ugye?

QUINEY  Jó csapat leszünk, Ju.

JUDITH  Belemártom a hajam a nyárba, és húzok egy kéket. Szerinted van ennek értelme?

QUINEY  Szép. Jól áll neked.

JUDITH  Ledőlök egy kicsit vacsora előtt. Előre irtózom attól, ami ott történni fog.

QUINEY  Jó. Menj, és irtózd ki magad. Nem számít. Csak maradj velem.

Judith Shakespeare el. Richard Burbage jön

QUINEY  Maga kicsoda?

BURBAGE  Nos…

QUINEY  Magát még nem ismerem.

BURBAGE  Ez elszomorít. Akkor ön nyilvánvalóan törpe minoritás.

QUINEY  Én, kérem, Thomas Quiney vagyok. Ön talán Arthur Mainwaring embere?

BURBAGE  Én a Király Embere vagyok, barátom. És közöttük is a leghíresebb. Élő legenda. Két erős lábon.

QUINEY  A társulás tagja?

BURBAGE  Mondjunk inkább társulatot. Abban még benne van a múlt dicsősége. Nem állnánk kicsit odébb? Jöjjön! Itt jobbak a fényviszonyok. Néha gyötör a kétség, hogy elég megvilágítás éri-e az arcom. Mi marad belőlem, ha nem látszom? Érti, ugye?

QUINEY  Tökéletesen. Uram, mi itt mindent megteszünk erőn felül. Néhány helyi bagatell fűti a helyi indulatokat, de azokat lehűtjük. Az elégedettségre nem lesz majd panasz. Stratfordban páratlan fogadókészség előtt állnak a fényviszonyok. Mit szól?

BURBAGE  Ha darabokra fűrészelnénk, maga szerint is kitelne belőlünk egy tucat? Ismeri a tréfát?

QUINEY  Még nem találkoztunk személyesen.

BURBAGE  Akkor rendben van. Még valami?

QUINEY  Nos, mi itt rendet, tisztességet és egy emberibb világot építünk. Akinek nem tetszik, a pofájába csapunk.

BURBAGE  Ugye, csodálatos dolog megfigyelni az összefüggést a remete és a remeterák között?

QUINEY  Nota bene…

BURBAGE  Par excellence!

QUINEY  Kétségtelen, kétségtelen. Attól tartok…

BURBAGE  Ön TART tőle?

QUINEY  Dehogy! Ellenkezőleg. A fültanúja voltam egy jelenetnek, amikor egy bizonyos ember elveszítette a hímtagját, és egy boszorkányt keresett fel, hogy szerezze neki vissza. A boszorkány azt tanácsolta neki, hogy másszon fel egy bizonyos fára, ahol találni fog egy fészket különféle hímtagokkal, és válasszon közülük.

BURBAGE  Ez nagyon érdekes. Tud errefelé ilyen fát, ifjú barátom? Véremben van a botanika!

QUINEY  Amikor az ember egy jó nagyot választott ki magának, a boszorkány így kiáltott: azt nem veheted fel, mert az doktor John Hall tulajdona. Doktor John Hall tulajdona. AZ a doktor John Hall, uram.

BURBAGE  Tehát az a bizonyos John Hall… birtokol egy nagy hímtagot…

QUINEY  Egy orbitálisat…

BURBAGE  Persze nem a méret számít…

QUINEY  Itt vagyonok forognak kockán!

BURBAGE  Pláne!

QUINEY  Temérdek vagyon, ha meg nem sértem.

BURBAGE  Távol áll tőlem, hogy sértsen a temérdek, ez rólam köztudott. De folytassa, kérem. Amit mond, az nagyon érdekes.

QUINEY  De rosszul is elsülhet, ha keresztbe áll nekünk ez a John Hall, aki a sunyi természet kártékony oldaláról papol.

BURBAGE  Felkoncoljam az orbitális rohadékot? Jó, akkor összegyűröm, mint egy köpenyt, és a kutyák szájába dobom, hogy fehéren és sápadtan hagyja ott a máját ez a…

QUINEY  John Hall…

BURBAGE  …kétlábú retek, akinek valaki egy életlen késsel faragott, tudjuk, miféle fejet! Én letöröm az üstökét, csak próbáljon kirabolni ez a…

QUINEY  John Hall, uram. Lázítja az embereket! Kiviszi őket az utcára, hogy tiltakozzanak! Pofázzanak és élőláncot alkossanak. Ez egy olyan mező-erdő védő eretnek.

BURBAGE  Ennek a…

QUINEY  John Hall…

BURBAGE  John Hallnak, ha látom, majd a szeme közé nyilatkozok.

QUINEY  Én olyan boldog vagyok, hogy ilyen szintű szintemelkedéssel találkozom itt, és hogy most már ez lesz itt általában is a jövőben. Ilyen emberek kellenek a társulásba, mint ön. Tudja, mi még a pletyka? Nem tudom, mondhatom-e, most, hogy így a bizalmával megtisztelt…

BURBAGE  Egymás közt feneketlen kút vagyok.

QUINEY  William Shakespeare… úr… az ő birtokán állunk pillanatnyilag. Ismeri?

BURBAGE  Futólag.

QUINEY  A veje vagyok, nevem, mint korábban említettem, Thomas Quiney. Nem tudom, mondhatom-e.

BURBAGE  A véremben van a hallgatás művészete. Mi van tehát ezzel a bizonyos Freddie Shakespeare-rel?

QUINEY  William… William. Tudja, mit csinál itt? Hallgat. És John Hall-lal paktál. Hátramozdít.

BURBAGE  Ráismerek.

QUINEY  Beteg.

BURBAGE  Mi a baja?

QUINEY  Lepra.

Csend

BURBAGE  Will… leprás?

QUINEY  És vérbajos.

BURBAGE  Mi az, hogy ÉS, ember? A kettő együtt lehetetlen. Miféle eszelős idióta állít ilyen sült baromságot?!

QUINEY  A vérbaj, az van neki, az oké. A lepra majd lesz. Előbb vérbaj, aztán lepra, végül felforgatás. Ez a sorrend. És a lánya is. A Susanna, William Shakespeare nagyobbik lánya… na, az bekapta a legyet. Vérbaj. Dettó! De kitől? – kérdem én, és kérdezzük itt sokan a haladás oldaláról. John Hall, a férj, egy veszedelmes felforgató, az harcba szólítja a pajorokat az emberiség ellen, de ő nem vérbajos… A vérbaj… tudjuk, hogyan terjed a vérbaj… Sok itt a titok… de kipattan, hiába próbálja titkolni az egész család, mert a kórság végül megtámadja az agyat is, és minden világos lesz. William Shakespeare pedig egyre különösebb. Hetekig halogatta azt is, hogy egy egyszerű szerződést aláírjon. Hagyta, hogy felforrósodjon a helyi levegő. Le kell vonni a konzekvenciát, ha valaki beszámíthatatlan, vagy azzá lehet nyilvánítani, ha úgy hozza a szükség, ugye? A városházára igyekszik ön is, Sir John?

BURBAGE  Nyilvánvalóan. Csak előtte beugrottam, hogy rábeszéljek az írásra egy öreg, makacs tulkot.

QUINEY  Én már megtettem. Aláírta az átkozott. Sok munkámba telt, de végre átküldte a hozzájárulását tartalmazó lezárt hengert. De Shakespeare úr kóros halogatása taktikailag később még sok bajt okozhat nekünk. Megmakacsolhatja magát, hiszen beszámíthatatlan. Vagy azzá lehet nyilvánítani. Sima ügy, már utánanéztem. Csak két tanú kell hozzá, és egy befolyásos patrónus, aki egyengeti az igaz ügyet. Elvégre csak egy színész. Igen-igen, látom, meglepődött. Minek ekkora vagyon egy színésznek, aki gazdagok előtt riszálta magát Londonban? Aki kutyákat sétáltatott és majmokkal lépett fel? Így szerezte a vagyonát. A gyámság nem fájdalmas, de szükségszerű, nota bene, elkerülhetetlen.

BURBAGE  Ön nem kedveli a színházat?

QUINEY  A színház a jövő pestise.

BURBAGE  Ezek szerint a színészeket sem.

QUINEY  Mind bolond és púpos a sok cigánykeréktől. Elzárva kéne őket tartani.

BURBAGE  Ne irtsuk inkább ki a szerencsétlen férgeket?

QUINEY  Szinte megijeszt a perspektívában rejlő lehetőség, uram.

BURBAGE  Hogy is mondta a nevét, barátom?

QUINEY  Thomas Quiney, helyi kocsmáros. De álmodok.

BURBAGE  Thomas Quiney… nem akar ön gróf lenni? Egy ilyen minden hájjal megkent ildomos alak a legszélesebb konnotációban is szemet szúr! Maga úgyszólván kiveri az ember szemét!

QUINEY  A bizalmat meghálálom. Én tudom, mit követel az invesztíció. Csak egy kis bizalom kell, és én működésbe lépek. Pici támogatás, hogy valaki alám karoljon, és én elbontom a gátat az ár elől.

BURBAGE  Ó, nagy dolgot tud művelni a könnyű esküvel erősített hazugság és a komoly arccal elmondott tréfa. Tartsunk össze…

QUINEY  Thomas…. Thomas Quiney, helyi kocsmáros…

BURBAGE  Thomas Quiney, tartsunk össze, mint a vadlibák. Ugye maga nem indián? És nem is nyilall a háta? Még hallani fog rólam. Grófom, még valami… ha látja ezt a William Shakespeare-t, mondja meg neki, hogy köteles haladéktalanul megjelenni Sir Richard Burbage és a Befektetői Társulás előtt. Ő tudni fogja, hogy hol. Nyugodjon meg, kedves…

QUINEY  Thomas…. Thomas Quiney.

BURBAGE  Útját fogjuk állni a szerenádnak, kedves grófom…

Burbage el

 

Étkező

William Shakespeare, Anne Hathaway, Susanna, Judith, Thomas Quiney, John Hall

ANNE  Tányérokat hoz be, majd kimegy.

SHAKESPEARE  Szétrakja a tányérokat, majd kimegy.

ANNE  Bejön, átrendezi a tányérokat, majd kimegy.

SHAKESPEARE  Bejön, újrarendezi a tányérokat, majd kimegy.

ANNE  Bejön, újrarendezi a tányérokat, majd szétrakja az evőeszközöket. Kimegy.

SHAKESPEARE  Bejön, áttisztítja az evőeszközöket, kimegy.

ANNE  Bejön. Nem lát különbséget, poharakat hoz, majd észreveszi a törlőruhát. Áttisztítja az evőeszközöket, majd kimegy.

SHAKESPEARE  Bejön. Vonalba igazítja a poharakat, elteszi a törlőruhát, majd kimegy.

ANNE  Bejön. Keresi a törlőruhát, kimegy.

SHAKESPEARE  Bejön, vonalba igazítja az előzőleg általa vonalba igazított poharakat, majd kimegy.

ANNE  Bejön, vonalba igazítja a székeket. Kimegy.

SHAKESPEARE  Bejön, átrendezi a székeket, kimegy.

ANNE  Bejön, virágot tesz az asztalra. Kimegy.

SHAKESPEARE  Bejön. Kidobja a virágot a szemétbe. Kimegy.

ANNE  Bejön. Kiveszi a virágot a szemétből, elrendezi a vázában. Kimegy.

SHAKESPEARE  Bejön. Zajt csap, kimegy.

ANNE  Benyit, körülnéz, kimegy.

SHAKESPEARE  Benyit, köhint. Kimegy.

ANNE  Benyit, kimegy.

SHAKESPEARE/ANNA  Egyszerre lépnek be.

Csend

ANNE  Hétkor.

Mindketten ki

ANNE  Bejön, karos gyertyatartót hoz. Kimegy.

SHAKESPEARE  Bejön, eligazgatja a gyertyákat. Kimegy.

ANNE  Bejön, eligazgatja a gyertyákat, áthelyezi a gyertyatartót. Indul kifelé, meggondolja magát. Vár.

SHAKESPEARE  Bejön.

Csend

ANNE  Eladtam a szénát a Farkas-szittyóról. Greg Townsand végül hajlandó volt pénzt adni érte.

SHAKESPEARE  Mennyit?

ANNE  Harmincat.

SHAKESPEARE  Fuvarjáért?

ANNE  Az egészért.

SHAKESPEARE  Azért a remek szénáért?

ANNE  Az a széna penészes volt. Greg Townsand a bélgyulladást kockáztatta, amikor hajlandó volt feletetni az állataival.

SHAKESPEARE  Greg Townsand nem kockáztat semmit, ha belekről van szó. Holnap beszélek vele. Hátha rendbe lehet még hozni a dolgot.

ANNE  Greg Townsand régi, értékes szomszéd.

SHAKESPEARE  (áthelyezi a gyertyatartót) Ha nem ígér rá, visszahozom az egészet.

ANNE  Te kint felejtetted, én eladtam. Megázott. Húszat sem ért.

SHAKESPEARE  Szórod a pénzt.

ANNE  Elad az ember tizenkét szekér…

SHAKESPEARE  Vasárnap, a misére menet te mégy a nagykapun. Én legfeljebb bemászok hátul az ablakon. Az én arcom előtt ne zörgessenek bádogcsuprot, mert híre ment, hogy meghülyültem, és amicském még maradt, azt is elprédálom.

ANNE (áthelyezi a gyertyatartót)  …tizenkét szekér penészes, tavalyi szénát eső idején, a legnagyobb ínségben.

SHAKESPEARE  A malátára viszont lenne komoly érdeklődő. Malátát kellene termelni.

ANNE  Vagy hatszor jött át, a széna meg csak rohadt lábon…

SHAKESPEARE  A maláta határozottan jó gondolat. Persze kell hozzá némi vállalkozó kedv.

ANNE  Olyan szénára alkudtam, aminek a szaga már facsarta az orrom.

SHAKESPEARE  A maláta nagyon tápláló. Feleannyiba kerül, mint az árpa, és hatodannyiba, mint a komló.

ANNE  Na, persze, ha az ember tudja, hogy Greg Townsandnek rossz az orra.

SHAKESPEARE  Malátasör.

ANNE  Tudja, aki tudja. Én tudom.

SHAKESPEARE  Miért nem főzünk malátasört – kérdezem magamtól. (Áthelyezi a gyertyatartót)

ANNE  Két napja, ha nyílik az ajtó, összerezzenek, hogy Greg Townsand jött át a sok bélgyulladt állattal, ami a te rohadt szénádtól fordult fel.

SHAKESPEARE  Malátasört kellene főznünk – válaszolom. Thomas árulhatná, ha megindul az építkezés. Mozgókocsmát akar nyitni.

ANNE  Akart volna többet is, ha támogatod. Ha támogatsz bármit is. (Áthelyezi a gyertyatartót)

SHAKESPEARE  Én nem támogatok. Én szaporítok.

Anne Hathaway el, William Shakespeare áthelyezi a gyertyatartót, majd visszahelyezi. Italt vesz elő, iszik, visszapótol, majd el. Anne Hathaway benyit, szemrevételezi a gyertyatartó helyét, majd megnyugodva ki. Susanna Shakespeare és Judith Shakespeare jön

JUDITH  A hideg ráz ettől a csendélettől.

Susanna az egyik rejtekhelyről italt vesz elő. Judith a másik rejtekhelyről italt vesz elő. Isznak

SUSANNA  Csak úgy mondtad, ugye, azt a dolgot a gyerekkel? Széles a medencéd. Termékeny vagy.

JUDITH  Tenyészkanca, akit hágnak?! Elég volt. (Iszik)

SUSANNA  Szépen iszol. Van stílusod. Porokra iszod?

JUDITH  Füveket áztatok. Tudod, mit érzek? Hogy egy körvonal nélküli tárgy vagyok.

SUSANNA  Azt mondtad délután, Londonba akarsz menni, hogy elveszítsd.

JUDITH  A kettő szerinted kizárja egymást?

SUSANNA  Jó alakod van. A melleid is szépek.

JUDITH  Az ital kell a kontúrhoz. Ha iszom, lesz alakom.

SUSANNA  Ne gondolkodj, mert még jobban becsavarodsz.

JUDITH  Ha iszom, magam számára is kiszámíthatatlan vagyok. Mire lesz ez elég, ezt latolgatom.

SUSANNA  Ha elmégy, hiányozni fogsz.

JUDITH  Megkönnyebbültök.

SUSANNA  Egyszer bementem, amikor John boncolt. Fölizgultam. Szörnyeteg vagyok?

JUDITH  Belenéztél a szakadékba, és rájöttél, hogy képes lennél leugrani? Örülj neki.

SUSANNA  Ezt nekem kellett volna mondani. Ilyet a nővérek mondanak, nem a húgok. Titokban felnőttél.

JUDITH  Te szép vagy. Neked körvonalaid vannak. Ezt ő is látja. A lakásában szeretnék élni. Londonban. Hogy körülvegyen.

SUSANNA  Rád íratom a vagyonrészemet.

JUDITH  Te mennyit iszol?

SUSANNA  Néha ájulásig.

JUDITH  Apán nem látszik. Vele szeretnék inni.

SUSANNA  Társaságban nem tud.

JUDITH  Te ittál vele.

SUSANNA (iszik)  Ha belekezdek, nem tudom abbahagyni. Hamar túljutok a legutolsó ellenőrző ponton.

JUDITH  A Shakespeare-átok.

SUSANNA  Ha iszik, hablatyol. Összefüggéstelenül, mint az árnyék. Az agya helyén szemét… néha belekap a szél, és az örvény alakokba rendezi. Aztán napokig, hetekig maga elé motyog: szóval tartja a szeméthalmot. Van, aki szerint ez az alkotás.

JUDITH  Néha az én agyamba is belekap a szél… olyankor repülök.

SUSANNA  Olyan elviselhetetlenül… primitív. Gyűlölöm!

JUDITH  Minek mindent kimondani?

SUSANNA  Szökj el! Én segítelek.

JUDITH  Ezt szeretnéd? Jue mindent tud, Jue felkészült. Jue-nak széles a csípeje. Ju tenyészkanca, aki tenyészfiút szül.

SUSANNA  Micsoda kis kurva vagy!

JUDITH  Én vagyok az a föld, amit be lehet vetni. Amit le lehet aratni! Te mi vagy, Sue?

SUSANNA  Arról ne is álmodj!

JUDITH  Félsz?

SUSANNA  Óvlak.

JUDITH  Meddő érvek!

SUSANNA  Két testvér: az egyik meddő, a másik elvetélt.

JUDITH  Nem elvetélt, hanem kiszedték belőlem. Csepegek és fájok. Ég minden lépés. Lehet, hogy nekem magamnak kellett volna megcsinálnom. Nem hagyni, hogy az a vajákosnő egy törött cseréppel szétfarigcsáljon.

SUSANNA  Egyszer látogattam meg Londonban… levágott fejek a Tower hídján, vér, aszú, szüntelen nevetés… a Globe, a több ezer ember, és mind őt éltette… olyan nagy volt… ott volt mindenütt… beterítette egész Londont, akár egy viharfelhő… uralta a nappalt és az éjt… sokat ittunk… túlcsordultunk… aztán a bűntudat, hogy nem érzel bűntudatot, hogy szörnyeteg lettél, és akkor elindul benned az örvény, és csak forog… forog… John és én…. ez a büntetésem… egyszer vége lesz… Te egészséges vagy… ne rohadj el, mint én… menekülj el innen.

JUDITH  Nem tudlak szánni.

William Shakespeare jön. Megáll, elindul, megáll

SUSANNA  Színész volt. Tapsoltak neki. Most itt van anya csendje. Felolvad benne, mint a jég.

JUDITH  Forró jég: ez ő. Fiút szeretne. Én megszülhetem neki.

SUSANNA  Csak a testemen keresztül.

JUDITH  Te meddő vagy.

SUSANNA  Remélem, most már te is.

JUDITH  Iszunk?

Isznak. Thomas Quiney jön

QUINEY  Apuka!

SUSANNA  Mióta hallgatózol itt, vénember? Lassan eléred azt a szintet, ahonnan már nincs tovább hová süllyedjél.

Susanna el

SHAKESPEARE  Le nem állsz, Tom. Te magad vagy az örökmozgó.

QUINEY  A városházán… nagyon-nagyon rosszul mennek a dolgok. Egyetlen aláírás hiánya miatt a tanács úgy döntött, hogy elutasítja a befektetési társulás indítványát, sőt, betemetteti az eddig kiásott védőárkot is. Ha kell, gyerekeket is mozgósítanak, meg asszonyokat. Hogy élőlánc meg öregisten! Sokan vannak, és egyre jönnek… Combe ordítozik, hogy maga egy szar alak, apuka! Hogy maga csak pofázik a fejlődésről, amikor meg papírra kerülne a sor… aláírásra… Ha maga nem ír alá, a többiek is vérszemet kapnak: a sok hitelbe zabáló… Hogy az a föld, amit megfejlesztünk, az közös! Az összes senkiházi rohadék ott ordítozik, hogy nekik jogaik vannak, hogy nekik is jár, hogy a gyerekeikhez is megérkezhessen a jövő. (Papírtekercset vesz elő) Hol van innen az aláírás, apuka? Hol van innen az, hogy „William Shakespeare”? Mit írt maga alá, apuka, a hét kurva szentségit, mit írt alá?! Az asztallapot?

JUDITH  Nem írta alá? Mutasd. Apa, hihetetlen vagy!

QUINEY  Kitépem a hajam! Ember! Maga Combe úrnak már igent mondott. A maga birtoktagja ott van a dolgok sűrűjében, nota bene, a maga földjeit nem lehet megkerülni. Magának akkora összeget ígértek egyetlen nyavalyás aláírásért, amennyit maga még írásért nem kapott ebben a rohadt életben! És akkor maga visszaküldi aláíratlanul a nyilatkozatot?

SHAKESPEARE        Mert folyton sürgettek! Egész nap mást se teszek, mint a nyomotokban loholok!

QUINEY  Bottal kéne ütni… akarom mondani: hogy van az, hogy apuka nem csinál meg semmit egyenesen? Combe úr egy láda madeirát küldött át magának, amikor egymás tenyerébe csaptak. Hol van az a bor, apuka?

SHAKESPEARE  Anyósod mindent elrak. Végül a kulcsokat is elrakja, aztán meg nem talál semmit. Csupa rakosgatás meg keresgélés itt minden. Beszélhetnél vele. Rád hallgat.

QUINEY  Mi a búbánatos öreg istent akar maga? Akar egyáltalán valamit? Erre a befektetésre én hitelt vettem fel Combe-tól!!! Ha velem baszik ki, a saját születendő unokájával baszik ki! Erre nem gondol?!

Maga nyert. Elkapta a tökömet, és most szorongat. Pedig, amikor kiderült, hogy Judith állapotos lett, mi eljöttünk apukához, hogy összeházasodhassunk. Igaz, Judith? Nagyböjt volt, rendelet tiltotta a házasságot. A konzisztórium engedélye kellett volna, ahhoz pedig pénz. Csak kölcsönbe kellett volna az a pénz, ugye, apuka? Családon belüli kölcsön. De maga nem adott. Judith meg csak azért is házasodni akart. Megtettük. Az egyháztanács kiközösített. Maga is tudta, mi is tudtuk, hogy így lesz. Átok a fejünk fölött, a feleségem hasában egy bizonytalan jövőjű gyerek. Egy házasságból mi marad így apuka szerint?

JUDITH  Ezt már megbeszéltük.

QUINEY  És apuka később azt mondta, hogy sajnálja, hogy akkor olyan makacs volt, és restelli, és hogy mindent megtesz, hogy eztán boldoguljunk! Az a gyerek elment, de útban van helyette egy másik. És apuka még mindig akadályokat emel? Ott tesz nekünk keresztbe, ahol tud?! (Shakespeare elé teszi a papírt) Aláírni! Most!

Shakespeare aláír. Thomas Quiney el

JUDITH  Aláírtad?

SHAKESPEARE  Ezt akartad, nem? Ezt akartátok. Mit akartok?!

Judith Shakespeare el. John Hall jön

HALL  Te vén gazember! Mi meg már azt hittük, hogy elgyengültél. Combe már kihirdette az eredményt, belekezdett a szokásos szócséplésbe a közelgő jövőről meg a fejlődésről. Úgy fűzte a szót, hogy a döntő pillanatban felmutathassa a te aláírásodat, hogy lám, a közösség neves tagja, William Shakespeare, az ünnepelt londoni művész is tudja, mit jelent a gyermekeink, unokáink jövője iránti hazafias kötelesség. És amikor a szócséplésben idáig ér, erőteljes mozdulattal felmutatja az irományt, amit visszaküldtél. Egy pillanatra csend lesz, majd kitör a zűrzavar. Üresen beküldeni a nyilatkozatot, aláírás nélkül! Fantasztikus! Elegáns! Precíz! Azt hittem, Combe-ot ott helyben elviszi az agyvérzés. Nem lehet tudni, mi jár abban a sötét fejedben, William, de egyszer szívesen belenéznék abba a labirintusba.

SHAKESPEARE  Eltévednél, John. Eltévedek én is.

HALL  Jó ember vagy, William Shakespeare. És nekem ennyi elég! Ez meg itt egy üveg negyvenéves malátawhiskey.

SHAKESPEARE  Anne kiszagolja! Denevérorra van.

HALL  Anne-nal kapcsolatosan ez lesz a legkisebb baj, ha megtudja, hogy meghiúsítottad a bekerítést, és elestél attól a temérdek pénztől. Hosszú, zajos tavasznak nézünk elébe. Will, nem is tudom, mit mondjak: Farkas-szittyó, Martospart, Klement-dűlő, Káptalan-hát… vagy száz hektár… De jó kedvem van!

SHAKESPEARE  Száznyolcvanöt és fél. A Learért, az Othellóért és a Macbethért kapott pénzen vettem. Szerinted megérte?

HALL  Sok pici lépés együtt, az tudod, mi? Ugrás!

SHAKESPEARE  Még sosem láttalak így ugrabugrálni. Érdekes látvány.

HALL  Mondhatsz bármit, nem fogod a kedvemet elrontani.

SHAKESPEARE  Szerinted én jó ember vagyok?

HALL  Hoztam szegfűszeget is. Úgy kisebb a lebukás veszélye.

SHAKESPEARE  A siker… elszomorít. Mi lesz holnap?

HALL  Fájni fog a fejünk.

Isznak. Szegfűszeget rágnak

Will, Will, tudod, mi történt itt ma?

SHAKESPEARE  Nem. Mi?

HALL  Nemet mondtunk, barátom, vőm uram, lelki társam! Nem azt mondtuk, egy birka, két birka, száz birka, ezer, tízezer, százezer birka… hanem azt mondtuk: gyöngypáfrány, nőszirom, törpe sás, csenkesz, varázsmogyoró, békaszittyó, rebarbara, lúgvirág, nyílfű, macskamenta, rozmaring, gyöngyvirág, díszfű, tavirózsa, zsálya, rózsalonc, táskavirág, martinlapu, lestyán… Büszke vagyok rá, hogy a vejed lehetek, William Shakespeare! Kedvem volna megölelni, ha nem tudnám, mennyire viszolyogsz az ilyesmitől.

SHAKESPEARE  Sokat köszönhetek neked.

HALL  Combe persze majd erőlködni fog.

SHAKESPEARE  Combe tehet egy szívességet.

HALL  Most már nem hátrálhatsz, ugye tudod?

SHAKESPEARE  Fordult a kocka. 

HALL  A kocka el van vetve. Így helyes.

SHAKESPEARE  El van vetve… korábban én is tudtam. Most miért nem tudom? Elrohadsz, mielőtt szellem lehetnél.

HALL  Már nem vagy egyedül, Will! Az emberek szeretnek azért, amit értük teszel.

SHAKESPEARE  Mit teszek?

HALL  El kell menned hozzájuk, a tanácsháza elé. Most, azonnal. Hogy megköszönhessék. Hogy szerethessenek.

SHAKESPEARE  Szeretnek?

HALL  Majd rólad nevezik el a fiaikat.

SHAKESPEARE  Nem rossz.

HALL  Indulhatunk?

SHAKESPEARE  És a közös vacsora? Anne-nek ma van a születésnapja. Reggel óta fésülgeti azt a pár szál haját. Töri magát. Félelmetes.

HALL  Húsz perc alatt megjárjuk.

SHAKESPEARE  Szilvatortát is csinált.

HALL  Majd kapsz egy gyomormosást.

SHAKESPEARE  Megmondanád neki, hogy borzalmasan főz? És hogy a szilvatorta az ő kezében a végzet maga?

HALL  Mehetünk?

SHAKESPEARE  Mondd meg neki még vacsora előtt. Anne rühelli a váratlan dolgokat.

HALL  Az előadásnak vége. Menj, és hajolj meg. Jár neked a taps, Will, te színész vagy!

Susanna Shakespeare visszajön

SUSANNA  Thomas Quiney ugrál lefelé az úton, mint egy bakkecske. Énekel, és egy papírt lobogtat. Összenyálaz és a testvérének nevez minden szembejövőt. Pedig ha elindul a bekerítés, majd lenyúzza a bőrüket, és jó pénzért újból rájuk adja. És mindez egyetlen aláírás miatt, apa.

Csend

HALL  Will?

SHAKESPEARE  Dukdámi.

HALL  Duk..?

SHAKESPEARE  Ógörög varázsige. Hogy hasra ne essen. Ennyi lótás-futásnak nem lesz jó vége.

SUSANNA  Mozgókocsmát fog nyitni. Széles mosoly, magas kamat…

Judith érkezik bőrönddel

SHAKESPEARE  Minek az a bőrönd? Anyádnak születésnapja van.

JUDITH  Elmegyek.

SHAKESPEARE  Ez a vékony hang, ezek a széles gesztusok, ez a sápadt arc… mintha azt mondaná: Álljon elő a kocsim! Jó éjt, hölgyeim, jó éjt, kedves asszonyságok, jó éjt, jó éjt! De ez csak színpadon mutat jól.

Anne jön

JUDITH  Anya, neked rúzs van a szádon?

ANNE  Neked pedig egy bőrönd a kezedben. Remélem, nem nekem tartogattok benne valamit! Nekem elég egy köszönöm. Üljünk asztalhoz! Ma iszom. John! Tölts!

ANNE  Egyszer egy évben együtt akarom látni a családot. Thomas hol van?

HALL  Will aláírt hozzájárulását viszi a tanácshoz.

JUDITH  Apa elfelejtette aláírni délelőtt…

ANNE  Jaj, istenem! (Shakespeare-hez) Már egy aláírást sem lehet rábízni. Pedig hogy megígérte!

JUDITH  … de Thomas résen volt.

ANNE  Akkor majd csatlakozik később. Félretesszük a részét. Ülj le, John!

HALL  Felfoghatatlan!

SUSANNA  Fogást keresel rajta, hogy megértsd? Annyi tartása sincs, mint egy marék pornak. Szétporlad az ujjaid között. Töltenél nekem is, John?

SHAKESPEARE  Inkább álomféle, mint bizonyosság.

ANNE  Megint motyog. Ezek teljesen felesleges szavak, William. Üres levegő, amit kifújsz a szádon.

HALL  És a közönséged, Will…?

SUSANNA  Negatív érzéseink gyógyítására az idők kezdete óta létezik egy mindent felülmúló és mindennél hatásosabb gyógyszer. Ez a szeretet.

HALL  Ez felháborító!

SUSANNA  John Hall, most gyakorolhatod az elméletedet a megértésről.

HALL  Én… én ezt az embert…

SUSANNA  A laza lelki tartás filozófiáját.

HALL  Gyűlölöm!

ANNE  Ebben a házban évtizedeken át béke és nyugalom volt.

HALL  Gyűlölöm és megvetem! Ez egy ripacs!

ANNE  Ma van a születésnapom. És igen, vettem egy új cipőt. Most pedig felköszönthettek. Ez az első kívánságom. Ezen kívül lesz még kettő. Kezdhetitek.

SUSANNA  Boldog születésnapot, anya.

JUDITH  Sok boldogságot kívánok, anya.

HALL  Hát nem értitek, hogy itt a vég?

ANNE  Ne temess még, kisfiam. És te, William Shakespeare? Te nem mondasz semmit?

SHAKESPEARE  Sok boldogságot kívánok neked, Anne.

ANNE  Köszönöm, William. Igyunk a családra. A vacsora mindjárt kész.

HALL  Nekem elment az étvágyam.

ANNE  Majd visszajön. Közös asztalnál nincs helye egyéniségeknek. Nos, akkor… ideje, hogy a születésnapos valamit kívánjon, ergo én most kérni fogok. William Shakespeare. William Shakespeare!

SHAKESPEARE  Igen?

ANNE  Te régebben készítettél egy minden igényt kielégítő végrendeletet, amit a törvény hivatalos jelenlétében aláírtál és lepecsételtél. Most az a hír járja, hogy készíttettél egy másodikat is, amelyben Susanna és John a két kedvezményezett. Judithot pedig kirekesztetted. Igaz ez, William Shakespeare?!

JUDITH  Anya, hagyjuk ezt most. Neked ott a feleségnek járó törvényes harmad. Te sem így, sem úgy nem maradsz fedél nélkül. A többit hadd intézzük mi. Su és én, mi egymás közt már megegyezünk, igaz, Sue?

SUSANNA  Anya, szeretnék mondani valamit… John és én hivatalosan nyilatkozni szeretnénk…, igaz, John?

HALL  Will, tudod, hány élőlényt öltél meg egyetlen tollvonással? És most nem valamelyik ostoba színdarabod, amit hipp-hopp átírhatsz, ha menet közben rájössz arra, hogy hibáztál. Nem, barátocskám! Itt minden valóságos és végleges!

ANNE  Édes fiam, eleget zajongtál már.

JUDITH  Anya, Susanna megkaphatja az örökségből rám eső részt, én pedig Londonba költözöm.

ANNE  A lófaszba költözöl már!!!

Hosszú csend

Elragadtattam magam. Bocsánat. Judith, te apád lánya vagy, de ez nem feltétlenül ragályos.

SHAKESPEARE  Új cipőd van? Mennyi volt?

ANNE  Semennyi.

SHAKESPEARE  Ingyencipő.

ANNE  Cseréltem. Zabért.

SHAKESPEARE  Kivel?

ANNE  Muszáj ezt most?

SHAKESPEARE  Érdekel.

ANNE  Az öreg Glaserman feleségéé volt.

JUDITH  Az öreg Glaserman felesége tavaly meghalt.

ANNE  Az öreg Glasermannak zabra volt szüksége.

HALL  Henry Glaserman felesége fertőzéses lázban halt meg!

ANNE  Henry Glaserman felesége egész életében istenfélő, pedáns asszony volt.

HALL  Henry Glaserman feleségét tíz méter mélyre kellett temetni közegészségügyi okokból!

ANNE  Henry Glaserman felesége fel fog támadni, kisfiam, abban te csak legyél biztos.

SHAKESPEARE  Ezek után nem tudom, akarom-e tudni, honnan van ez a ruha. Reménykedjünk benne, hogy Henry Glaserman feleségét nem hantolják ki a sírból…

Csend

HALL  Maguk… ezt élvezik… Nincs egy önálló gondolatuk. (Shakespeare felé) Maguk valamennyien az ő teremtményei. Egy társulatnyi szánalmas, festett bohóc. Mit keresek én itt!?

SUSANNA  Nem tudod?

HALL  Annyi elfecsérelt év, mennyi kormos kályhacsőbe belekiáltott szó!

SUSANNA  Akkor pakolj össze, és menj el. Még ma. Most. Mire innen hazamegyek, semmi ne maradjon, ami rád emlékeztet, John Hall. És … ne vérezz össze semmit… ha ennyit még kérhetek.

John Hall el. Csend

ANNA  Ha közeledik ez a nap – nekem mindig összeugrik a gyomrom. Bárcsak apám ne adta volna oda azt a pénzt! Mindennap azt kívánom.

JUDITH  Milyen pénzt?

ANNE (Shakespeare felé)  Akkor nem kellett volna hozzámennem apátokhoz.

JUDITH  Miféle pénz, anya?

ANNE (Shakespeare felé)  Akkor lett volna választásom. (Susannához) Amikor teherbe estem veled, apád és én még nem voltunk házasok. Böjti idő volt, rendelet tiltotta a házasságot. Apám adott neki pénzt, hogy megváltsa a konzisztórium engedélyét, hogy te, Susanna törvényesen megszülethess.

Csend

JUDITH  Nem értem. (Williamhez) Apa, amikor én lettem terhes Thomastól, tőlem meg sajnáltad a pénzt? Kölcsön is? Kamatra is? Apa, ott álltunk előtted, hasamban az alig két hónapos csöppség… az unokád, és te a kötelességtudatról meg a felelősségvállalásról beszéltél. Ha vártok hát bocsánatot, nekem is megbocsássatok! Ezt válaszoltad szóról szóra. Egy életre megjegyeztem. Valamelyik rohadt darabodból idéztél, fogadom!

SUSANNA  Vénember?

JUDITH  Miért??!

ANNE  Lehetett volna más életem. Boldog. Hajadon.

JUDITH  Tönkretettétek az életemet.

ANNE  De csak ez van. Elhagyott az Isten!

JUDITH  Van fogalmatok egyáltalán…

ANNE  Jártak már rosszabbul is…

JUDITH  Átkozott, képmutató, hazug csalók vagytok!

ANNE  Ne hőzöngjél! Árt a gyereknek!

JUDITH  Miféle gyereknek??! Nincs új játékszer.

Nagyon hosszú csend

Én… én elkapartattam… Nem kaptok több életet!

Csend

ANNE  Nem érdemlitek meg a napot a fejetek fölött!

Thomas Quiney és William Combe érkezik

COMBE  Jó estét!

ANNE  Jaj, istenem!

QUINEY  Combe úr ragaszkodott hozzá, személyesen köszönje meg apukának a jószolgálatot.

ANNE  Egy széket Combe úrnak, gyorsan. Tessék, üljön le!

COMBE  Maga ügyes szerző, Shakespeare úr. Magának van érzéke drámaisághoz. Fejetlenség… bizonytalanság… pánik… aztán amikor válságosra fordulna a helyzet, megérkezik a küldönc, esetünkben Quiney úr: a kezében egy levél, és egyszerre minden jóra fordul. Magának határozottan van tehetsége. De azért az agyamra ment, tudja, ugye? Ha nem volna közvetlen szomszédom, és nem pártolnám a művészeteket… Adok egy tanácsot, Shakespeare úr: ne vigye túlzásba az efféle kísérleteket… Quiney úrnak itt sokat köszönhet. Úgyhogy örömmel jelentem be, miszerint Quiney úr kérésének eleget teszek, és bizalmam múlhatatlan jeleként születendő fia keresztapaságát elvállalom.

ANNE  Jaj, istenem!

QUINEY  Hálásan köszönöm, Combe úr, higgye el, nem bánja meg. Egészséges, életerős gyermekek fognak itt születni. Egy tudatosabb nemzedék.

COMBE  Szorosabbra vonjuk a családi köteléket, Shakespeare úr. Különösen most, hogy Quiney úr elindul felfelé a csúcsra. Sir Richard Burbage nincs itt?

QUINEY  Sir Richard Burbage. Kamarás. A király embere. A legfelső körök delegálják, és akinek a jóvoltából én hamarosan gróf leszek.

ANNE  Jaj, istenem!

COMBE  Azt reméltem, itt végre találkozhatok vele. Magam akartam közölni vele, hogy beválasztottuk a befektetői tanácsba.

QUINEY  Sir Richard máris felfigyelt itteni tevékenységemre. Judith, gyere ide! Köszöntsd Combe urat, születendő fiunk keresztapját.

COMBE  Stratford híres szemei. Gratulálok, és irigykedem.

QUINEY  Aki pedig itt gömbölyödik, nem más, mint gróf William Quiney of Stratford. A legifjabb. (Combe felé) Ön után neveztem el, ha megengedi: Thomasnak. Megrúgott!

SHAKESPEARE  Magas varázsom újra működik!

 

Csűr

William Shakespeare, Richard Burbage, John Fletcher, Ben Jonson, Anne Hathaway, Judith, Susanna

FLETCHER  Fogadtunk, hogy visszajössz-e.

JONSON  Három fontot tettem rá Fletcher ellenében. Nekem így ez az út már haszon.

FLETCHER  A Globe égése fatális véletlenek összjátéka volt. Haragszol, Will? Három éve készülök elmondani neked. Azóta az írás sem megy. Mintha akadályozna a levegőben kavargó pernye és por. Az a tűz… itt ég a szívemen. Színházat lerombolni a legszörnyűbb bűn.

SHAKESPEARE  Bűzlő szurok mindenhol. Oda a béke.

BURBAGE  Csinálj újra csillagos éjt, Will, fellázítva minden szelet zöld tenger és kék ég között…! Varázsolj!

SHAKESPEARE  A tenger sárga. Az ég vörös. A világ csigaház.

BURBAGE  „Világ”. Csak te tudod így kimondani ezt a szót. Mintha bármit is jelentene. A hideg futkos tőle a hátamon. Iszol?  Hozzálátunk? Ha akarod, hozzáláthatunk itt is.

JONSON  Itt?

BURBAGE  Látom a szemeden, hogy elindult egy kósza szellő dohos agyad kanyarulatain. Rögtönözhetünk is! Mint a Learnél, emlékszel, Will? Az a négy nap! Négy őrült nap és éjszaka!… Már készen voltál a darabbal, Cordelia és Lear annyi hányattatás után végre egymásra talált. Egymás ölelő karjaiban apa és lánya:

Ó, legyen

Türelmetek velem. Kérlek, felejts,

S bocsáss meg: én agg és bohó vagyok.

A káoszban felsejlik a rend. Tragédiának indul, de a vége fény! Mesés építmény volt.

FLETCHER  De te akkor váratlanul leestél a lábadról… vért hánytál… azt hittük, kilyukadt a gyomrod… orvost hívtunk, egy fél órát maradt, elvonulva pusmogtatok, majd kikísérted, és azonnal nekifogtál dühvel és verítékkel, és egyetlen lázas nap alatt átírtad az utolsó két felvonást. Végül a szerető Cordeliád helyett egy megfojtott bolondot fektettél Leared ölébe:

Miért kéne élni patkánynak, ebnek, lónak, ha neked

Lélekzeted nincs? Ó, nem fogsz többé

Eljőni, nem, soha, soha, soha.

BURBAGE  Majd Lear is kiszenvedett. Megrendülten álltunk a váratlan halál felett Sánta Fred söntésénél… hogy miért lett delejes tragédia az okos komédiából? De a siker minden elképzelést felülmúlt. Úgy formálsz mindent, mint gyermek a sárgolyót.

SHAKESPEARE  Le kell hát újra merülni?

BURBAGE  Igyál, Will! Nyisd meg a földet, hogy riadt alvóikat hányják ki a mély sírok…

SHAKESPEARE (iszik)  Érdekel az ajánlatotok.

Csend

BURBAGE  No… „öreg Jack, hát csak előre.”

Will hosszan nem mozdul. Hangok kezdik betölteni a teret. Szuttyogó, sötét hangok, melyekből itt-ott egy-egy szótöredék lesz kivehető: … „mint a viasz”… „martinlapu, nőszirom” ... „kutya”… „éji szemmel csak én”… egy nyüzsgő város hangjai, nevetés … majd halk, ritmikus matracnyikorgás.

FLETCHER  Vágjunk bele.

JONSON  Börtönben, temetőben már írtam. Csűrben még soha. Mire írunk? Szalonnára?

BURBAGE  Papír, lúdtoll, tinta. Tessék. Mi a téma, Will?

SHAKESPEARE  A téma. Három család összekeveredik: férjek és feleségek, félreértés, indulat, kiszolgáltatottság, elhallgatás a szokott patthelyzetig csavarva… Saját, betegedő testükbe zárt emberi lények – tökéletesen és reménytelenül egymásba gabalyodva, úgy, hogy a néző felsóhajtson: ez a Pokol maga.

BURBAGE  A Towerig kígyózik majd a sor. Újra lesznek öngyilkosok!

SHAKESPEARE  Első felvonás, első szín: Nyílt tér Firenze mellett. Egy rongyokba öltözött gyerek énekel.

BURBAGE  Írja valaki?

JONSON  Majd Fletcher, neki könnyű a keze.

SHAKESPEARE  Ideje van a jégaratásnak,

Lámpásunk: lápi lidércek,

Hófödte pilláink félig csukva

Támasztják korhadó lécek.

Szakad a fekete éjjeli bársony,

Hasad a remete-hajnal,

Kopog egy kéz a lápi világból,

Megjön a hó a tavasszal.

SHAKESPEARE  Első felvonás, második jelenet:

FLETCHER  Lassabban, Will!

SHAKESPEARE  Firenze főtere. Mindjárt dél. A főtéren véres rongycsomóként ott fekszik egy döglődő medve: a Jó Öreg Fred Bátyó. Mellette Sánta Bill, aki igyekszik még életében túladni rajta. Ritch! Adj túl a medvén. Sok pénzt kerestél rajta, de már nem hoz hasznot.

BURBAGE/SÁNTA BILL      Szegény Öreg Fred Bátyó! Annyi nagy győzelem után még csak egy rendes temetésed sem lesz? Hé, emberek! Mindenki látta küzdeni az öreg Fredet. Egy kis támogatást a temetésére… Így gondolod, Will?

SHAKESPEARE  Egy forgalmát féltő boltos kapcsolódik bele a párbeszédbe. Szénája a szérűn rohad, kell neki a pénz. Nyomorult lény, az árrés a mindene.

JONSON/BOLTOS  Csak egy rakás rothadó hús. Rontja az üzletmenetemet. Ma még nem adtam el semmit. Ember, takarítsd el innen ezt az élő szemetet.

SHAKESPEARE  De valaki a pártját fogja:

FLETCHER/JÁRÓKELŐ  Orvos kellene neki. Szegénynek még volna pár jó éve.

SHAKESPEARE  Jó.

BURBAGE/SÁNTA BILL  Orvost hát neki! Ha felgyógyul, az világraszóló hír lesz.

SHAKESPEARE (Burbage-nek) Add el!

BURBAGE/SÁNTA BILL  (Jonsonnak) Uram, nem akar egy medvét?

SHAKESPEARE  Rímben.

BURBAGE/SÁNTA BILL  Lelje benne most már maga a kedvét. Nagy medve, jó medve, jó nagy medve. Takarót rá, és lesz asztala.

SHAKESPEARE  A medve még él.

BURBAGE/SÁNTA BILL  Egy ilyen góliátnak nagy hasznát veheti. Szolga és gazda egyben. Kalapot rá, és lesz felesége. Kulcsot neki, mester, és ő lehet a polgármester!

Kerítéskopácsolás hangjai. Lódobogás. Óraütés

SHAKESPEARE  Harmadik jelenet. Tizenkettőt üt az óra. A város főterén sötéten, csillogóan, lázasan megjelenik Astanax. Léptei alatt csikorog a szalma. Az emberek félnek tőle. Elhúzódnak.

Csend

SHAKESPEARE/ASTANAX  Ezt az öreg medvét ki hagyta így helyben? Te voltál?

BURBAGE  (halkan) Én voltam?

SHAKESPEARE  Nem.

BURBAGE/SÁNTA BILL  (hangosan) Nem. Ez a medve híres medve. Én nem tudnék lebunkózni egy nyulat se.

SHAKESPEARE/ASTANAX  Talpa helyén ezt a véres lyukat ki ütötte, hogy a hús éjjel is világít, mutatva az utat a sírgödörbe?

JONSON/BOLTOS  Irhájukat eladom, húsukat kimérem. Ki tiltja meg?

SHAKESPEARE/ASTANAX  Ennek a medvének itt nyelve a fák, könyve a gyors patak, a szónoklata kő, és a szíve minden. Bíróság elé idézlek.

BURBAGE/SÁNTA BILL  Engem, uram?

SHAKESPEARE/ASTANAX  Téged, és egész Firenzét itt, veled. A vád: kerítés, gyilkosságra való felbujtás, visszaélés minden rendű és rangú erőszakos cselekményekkel, melyekben itt mindenki cinkos és tettes.

Hosszú csend. Shakespeare mozdulatlanul áll

FLETCHER  Will?

BURBAGE  Láttam már így. Mintha kiürülne. Ha megkopogtatod, üresen kong. Töltsük tele. Will, igyál!

Itatják. Hosszú, mély sóhaj

Miről szól a darab, Will? Mi a magva?

SHAKESPEARE  Egy per. Igen-igen, egy per

BURBAGE  Egy új Velencei kalmár? Harmincöt nap alatt huszonhét előadás, hatvanezer fizető néző, tizenötezer liter sör, és mindössze harminc nemi erőszak. Bomba siker. Akkor voltam utoljára szerelmes. A peres darabok most megint nagyon mennek. Ráéreztél, Will! Mindenki perel mindenkit, mást se hallani Londonban, mint hogy „akasszuk fel”.

FLETCHER  Mi a tétje, William?

SHAKESPEARE  A tét? Egy új világ… (Halkan) de ki tudja, hogyan kell? A szíveket még Prospero sem változtathatja meg.

JONSON  Mi a tét?

SHAKESPEARE  Csupa pályájáról letérített bolygó, zaklatott elme egy kizökkent világban, ahol állat perel embert.

BURBAGE  Ossz szerepet, Will, játszom én medvét, gazdát is, vagy bármit, amire az kerül rá: írta Shakespeare William.

SHAKESPEARE  Ugorjunk.

Csend

BURBAGE  Ugorjunk?! Hova?

SHAKESPEARE  Firenze, palota. Késő este. Astanax megérkezésének napján. Jalan királynő és … hogy is hívják a lányát?

FLETCHER  Putu. De a darabban két lány van, a másik…

SHAKESPEARE/JALAN  (türelmetlenül) … és Putu. Fletch, te vagy Putu. Én Jalan, és csúnyán megszidlak:

Egy átkozott dög hálójába estél,

Minek mondjalak?

FLETCHER/PUTU  Mi a szerepem, Will? Mi az ingerültség oka Jalan és a lánya között? Adj támpontot, Will.

SHAKESPEARE  Nincs támpont! Nem értitek?! Csak újra és újra felbukkanó kelések vannak: szájfekély, duzzadt nyirokcsomók a hónalj alatt, a duzzadt látóideg miatt átmenetileg elhomályosul a látás, csont- és ízületi gyulladás, fejfájás, merev tarkó, átmeneti süketség… Sárcsomóként fekszel a deszkaágyon, rajtad vizes felhőpaplan, madár tátog, nem látod, csak a hajnal, az a részeg bogár, az zúg körülötted! Hogy miről szól a jelenet, Fletch? A lányról, aki látta a mocsarat, és neki jó volt ott, mert a láp csupa madárdal volt, csupa zöld, csupa szín, és csupa taps. A lány olyan tehetséges, olyan fiatal… sápadtan jött, de kinyílt… kibomlott… a lába tiszta, az inge gyűrött… az anyjával jött, de az anyja megijedt… őt riasztották a szagok…  neki túl sok volt ott minden… elmenekült,  szörnyetegnek látott… a lány maradt… de az anyja mindezt tudta már, úgyhogy a válasz, Rich, hogy nincs irány, csak valami szörnyű egymásnak feszülés van.

BURBAGE  Ha te mondod.

SHAKESPEARE  Kell egy újabb jelenet! Szereplői: Astanax és Putu. Egy jelenet a félelemről, a megbocsátásról… és szerelemről!

BURBAGE  Félek, nem értünk, William.

SHAKESPEARE  Félnek tőlem! Féljenek is! Astanax szerette azt a kislányt… és átplántálta belé a lázát. Nem érdekes, ugorjunk a következő jelenetre! Másnap dél. A per.

BURBAGE  Túl sok a lyuk, Will, így átesünk.

SHAKESPEARE  Már közel a megoldás… A jó megoldásnak szétfutó, fehér íze van. Negyedik felvonás, hatodik vagy hetedik jelenet. Bírósági tárgyalóterem. A tét: pusztulás vagy örök élet.

SHAKESPEARE/ASTANAX  Tisztelt bíróság! Ennek a medvének itt neve is van: Jó Öreg Fred Bátyó. Egy ember nevét kapta, de jogokat hozzá nem kapott. Osztozik sok százezer, millió állattársa sorsában, amelyek, nem akik, amelyek szerte a világon borzasztó kínok között pusztulnak el, és haláltusájukat e zajok kísérik (Tapsol). Miféle írott vagy íratlan törvény jogosít fel erre minket? Folyt már korábban precedensper rovarok ellen, melyek szőlőskerteket leptek el. A per a rovarok győzelmével zárult, mert a bíró azon a véleményen volt, hogy az állatok is Isten teremtményei, éppúgy rendelkeznek a növényekkel való táplálkozás jogával, mint az emberek. Vagyis, nem mi vagyunk az egyetlen jogosultjai a természetnek. És ha ez igaz, akkor ez a medve itt jogi személy, aki, és nem ami – bestiális sorozatgyilkosság áldozata lett. (Burbage-hez) Te pedig megfizetsz.

BURBAGE  Hova akarsz kilyukadni, Will?

SHAKESPEARE/ASTANAX  Ennek a medvének apja és anyja volt. Milyen jogon adtatok rá láncot? Ez a medve itt egy kerítés nélküli életbe született. Milyen jogon változtattatok ezen? Ki hatalmazott fel benneteket erre? Tőlem féltek? Tőlem féltitek a városaitokat? A világomban, amitől annyira féltek, minden szövetséges mindennel! Nincs semmi a szélen, mert szél nem létezik. Csak középpont van. Nincs perem. Minden és mindenki egyenlő, mert él. Csak ez az Egység képes elhozni a gyógyulást. A tudat, hogy nem vagyunk egyedül. A tudat, hogy célja van a létezésnek. Nem én vagyok, akitől félnetek kell… Magatoktól féljetek!

A zsákok között – William Shakespeare víziójaként – Anne Hathaway bukkan fel

ANNE  Megtelepszel a fejükben, William? Ezt csinálod, amióta ismerlek. Folyton csak közeledtél, de soha nem érkeztél meg, William. Most már ne is gyere közelebb.

A csűr homályából előbukkannak a Shakespeare család tagjai: Judith, John Hall, valamint a félmeztelen Susanna

SUSANNA  Hol az ingem?

SHAKESPEARE (Burbage-hez) Adj neki egy inget!

BURBAGE  Kinek, William? Ne kavard a híg levegőt, barátom! Pormacskának ne adj tejet!

ANNE Olyan vagy, mint a láz. Nem marad utánad más, csak vöröslő hegek, és egy mélyedés az ágyon, amit a matracon kifekszel.

SHAKESPEARE  Én teremtelek benneteket! Azt teszitek, amit mondok. (Anne felé) Mondd: kukurikú!

BURBAGE  Nincs az az isten!

ANNE  Kukurikú!

SHAKESPEARE  Látod? Csak a fejemben léteztek.

JUDITH  Hogyan szeressünk, mondd?!

SUSANNA  Meg kellett volna hogy halj azon az éjjelen. Vagy haljak. Vagy haljunk mindketten. Azt ígérted, a legnagyobb művedbe foglalod a szerelmünket. De csak egy halott öregember szeretője lettem.

SHAKESPEARE  Mondd, kukurikú!

SUSANNA  Mondd te, hogy kukurikú!

SHAKESPEARE  Kukurikú!!! Kukurikú!!!

A jelenések eltűnnek

BURBAGE (rettegve)  Drága barátom!?

JONSON  Forró és hideg egyszerre!

BURBAGE  Nem lesz ennek jó vége.

SHAKESPEARE  Végig ott volt a megoldás a szemem előtt. Csak még nem láttam: Prospero, Miranda, Birnham fenyvese… Mindig valami mást kerestünk… Egy szigetet, ahová kiléphetünk, egy várost, amit másokra hagyunk, ha túl gyávák vagyunk alkalmazni a saját törvényeinket, és azt reméljük, hogy a problémát, amit teremtettünk, majd más megoldja helyettünk. Ha változtatni akarunk, előbb nekünk magunknak kell változnunk.

BURBAGE  Most már elég lesz!

SHAKESPEARE  A sziget…

BURBAGE  Will… Majd máskor… folytatjuk.  Holnap.

SHAKESPEARE  A sziget…

FLETCHER  Will, mester…

SHAKESPEARE  Csupa fűszernövény: macskamenta, lestyán, kerti ruta, rozmaring, szurokfű, zsálya, kakukkmák, izsóp, farkasalma, epebojtorján, fűzfakéreg, somkóró, angyalgyökér, burgonya, paradicsom, zsálya…

FLETCHER  Igaza van Ritchnek, folytassuk holnap… most inkább pihenj.

SHAKESPEARE  A város: csupa zaj, bögre tej, suttogás, lódobogás, tűz és fény, csupa kerítés és kolomp, láz és csupa ágy…

FLETCHER  Még sosem láttam ilyennek.

BURBAGE  Szólni kellene a háziaknak, hogy hűtsék le.

SHAKESPEARE  Nem szabad bekeríteni. Hagyni kell, hogy minél gazdagabban teremjen az élet…

BURBAGE  Én mosom kezeimet!

SHAKESPEARE  Vágjuk ki a várost, és arcunk elé tartva induljunk el, vissza Prospero szigetére, és népesítsük be. Felhősipkás tornyokkal, büszke várakkal, szent templomokkal. És mi középen, egy nagy dombon állva, ujjunkkal gyermeki módon mérve a múló időt, szelíd szavakkal irányítva őrizzük e nagy sárgolyót magát, s vele minden lakosát. Mi, új papjai az új földnek.

Nyílik az ajtó. Beeső éjjeli fények. Anne Hathaway érkezik, immár valóságosan. A csűrben William.

Shakespeare és a színészek

SHAKESPEARE  (kedvesen) Mondd, hogy kukurikú!

ANNE  Kukorékolsz, részeg disznó?! Ezeket hol szedted fel?!

BURBAGE  Ő a páratlan Ben Jonson, az úr ott a méltán híres John Fletcher, engem pedig a művelt világ Richard Burbage néven tisztel.

ANNE  (Shakespeare-hez) Mióta eteted-itatod itt ezt a csürhét?

SHAKESPEARE  Valami fontosat kell neked mondanom, Anne.

ANNE  Nekem is van mondandóm, William Shakespeare. Ezerkétszáznegyvenkét napja, hogy visszajöttél. Ott álltam annál a keresztgerendánál. Tejet mértem. „Szervusz, Anne.” Mintha csak ma lenne. „Szervusz, Will.” Mint valami kísértet. „Megjöttem.” „Látom. Meddig maradsz?” „Örökre.” Erre a szóra „örökre” a körmömet belevájtam a félfába. És azóta mindennap egy újabb rovátkát vájok. Ma az ezerkettőszáznegyvenkettediket. Ezerkétszáznegyvenkét napja hiszem azt, hogy elhagyott az Isten!!! De ennek ma, William Shakespeare, ennek vége.

SHAKESPEARE  Nyugodt tengert ígérek, jó szelet. Itt tart ez a történet.

ANNE  Végső stádiumos szifilisznél tart. Nálad és Susannánál! Megöl a szégyen, te lator! Azt hitted, nem tudom? Mostanáig tűrtem, de most azt mondom: takarodj! Hurcolkodjál el innen!

BURBAGE  Anne asszony!

ANNE  Kuss! Minden leltárba van véve, egy szalmaszálat el nem vihetsz innen, William Shakespeare! Mindened az enyém. Ha kétszáz évig élnék is, kevés lenne a jóvátétel! Dögöljön meg a lovad is! Ne lelj nyugalmat a sírban! Csontodat vesse ki a föld! Hamvadat szórja szét a szél! Úgy legyen! Ámen. Egy fél órát kaptok, hogy végleg elkotródjatok valamennyien.

Anne Hathaway el. Csend

BURBAGE  Ki szállhatna szembe a zúgó széllel?

SHAKESPEARE  Üstökös vagy. Az égi fény rákiált a szívedre, vényed így terhes. Égsz, akár a fű. Hallgatod, hogy nyirkosodik a hajnali párna. Kristálytiszta vagy, akár egy vegyület. Nem takarítottad be a szénát: kiontják véredet. A rejtőzködők előtt kiabálni muszáj, mert a földszint jobban fizet.

BURBAGE  Drága cimbora, nehogy itt léket kapjál nekem!

SHAKESPEARE  Sírversemet már megásták. Legyen. A tenyeretekből ettem az ultramarint. A levesetekbe dőltem, hát ne játsszatok velem túl korán. Hentes nélküli hús vagyok, és már táska sem kell.

BURBAGE  Össze lehet ebből hozni valamit?

JONSON  Nem. De földig hajolok. Te vagy a legnagyobb, William.

Meghajolnak

SHAKESPEARE  A vödröt majd támaszd a fa mellé, ha elmégy, és csapd be jól a kertet. Én is azt teszem. Hidegséged felmelegít, ez lesz a jajszóm. Újra kormos lettem. Világítok a sötétben, de már nem az enyém az érdem. Megettem és kiköptem.

Burbage-ék indulni készülnek

SHAKESPEARE Nincs vagyonom,

Csak szerepem.

Alkoholom

A kenyerem.

Az agyamat

Szétcsapatom.

Sírom legyen

A színpadon!

BURBAGE (halkan)  És a kóda! Tántorgo’K’óda…a… kabátomhoz…

MIND  Kefe-kefe-kefete,

Asszony segge fekete,

Feketék a csillagok,

Rajtuk csak én ragyogok.

Jön a hajnal, jön a pír,

Írta:

SHAKESPEARE  William Seggszpír!!!

Isznak. Fékevesztett tivornya foszlányai

 

Étkezőszoba

Judith, Anne Hathaway.

Gyertyák

ANNE  Hét napja agonizál

JUDITH  A végrendelet?

ANNE  Hiába kérdezem.

JUDITH  John volt nála?

ANNE  Nem jön el.

JUDITH  Mennyi ideje van?

ANNE  Kapaszkodik. A szaga is olyan, mint aki fél. Bemégy hozzá?

JUDITH  Susanna sem tud. Thomas majd beugrik, azt mondta, ha lesz ideje. Ő nem haragtartó. De most sok a dolga. Én is alig találkozom vele. Nagyon meglódult a szekere. 

ANNE  A gyerekei vagytok… be kéne mennetek.

JUDITH  Képtelen vagyok. A végrendeletet tehát nem találtad meg?

ANNE  Nem, de nem is lényeges. Megtámadjuk. Elmebetegségre fogunk hivatkozni. Mindenki láthatta. Félholtra inni magát egy csűrben koszos csavargók társaságában?!

JUDITH  Nem tudom, hogy lesz Thommal és velem. Szerinted?

ANNE  Thomas nagy nyereség. Becsvágyó és jellemes.

JUDITH  Arra gondoltam, átköltöznék hozzád. Átmenetileg. Nem bánnád?

ANNE  Lesz hely.

JUDITH  Susanna Londonba költözik. Apa kapuslakásába.

ANNE  Londonban jobbak az orvosok. Tudod, mi az a jogdíj? Olyan pénz, ami Thomas szerint nekünk jár apád darabjai után. Beteg az a világ, ahol pénzt ér az ilyesmi. Sosem értettem, apád hogyan kaphatott fizetséget olyasmiért, amit inkább gyógyíttatni kellene. Végül is nem vitte sokra. Nem volt elég tehetsége.

JUDITH  Anya? Kérdezhetek valamit? Apa és ő? Susanna… Hogy ők ketten… szóval, amit beszélnek…

ANNE  Ez egy istenfélő ház. Kérdezősködtem: ha meghal, senki nem akar majd eljönni a temetésére. Az aláírási botrány miatt. Stratford nem kér apádból. Szerény temetése lesz.

JUDITH  Szeretne egy sírkövet, rajta a saját versével.

ANNE  És ki fizeti ki?

JUDITH  Már kifizette.

ANNE  Akkor lehet. (Nevet)

JUDITH  Mit nevetsz?

ANNE  Csak kifundálta, hogy sírköve legyen.

JUDITH  Anya, szeretted valaha is?

ANNE  Igen, Ju, szerettem.

 

Shakespeare szobája

William Shakespeare az ágyban haldoklik. Gyertyák

SHAKESPEARE  (mormol) …John Heyminge, Richard Burbage és Henry Cundell nevűeknek huszonhat shilling nyolc penny földvásárlás céljából. Továbbá Susanna Hall nevű lányomra hagyományozom a végrendelet megvalósítása céljából legfőbb vagyonomat… házaimat, az összes pajtát, istállót, virágoskertet, földet, birtokot és örökséget, Stratford upon Avon, Oldstratford városaiban, falvaiban, községeiben, és… egyáltalán összes többi földemet, birtokomat, örökségemet… Továbbá feleségemre hagyományozom a második legjobb ágyat a bútorral együtt. Továbbá említett Judith nevű lányomra a finom ezüstveretű aranyozott faliszekrényt. Minden javamat, ingóságomat, bérletemet, étkészletemet, ékszeremet és házi állományomat gyermekeim és örökségem megfizetése, temetési költségeim fedezése után vőmnek, John Hallnak és leányomnak, Susannának, feleségének adományozom, akiket egyben végrendeletem végrehajtóinak nevezek ki…

Zene: Ralph Vaughan-Williams: Three Shakespeare Songs III. tétel.

Puck jő

SUSANNA/PUCK  Hahó, szellem, hová mégy?

SHAKESPEARE  Hegyen át, völgyön át,

Tüskön-bokron keresztül,

SUSANNA/PUCK  Berken át, kerten át?

SHAKESPEARE  Tűzön-vízen keresztül,

Járok, hol madár se volt,

Sebesebben, mint a hold.

Tündér királyné az asszonyom,

Fűre gyöngyét én harmatozom,

Testőre a sok kankalin,

Aranyköntöst reájuk ád,

A pettyek rajta: mind rubin,

Azokba rejti illatát.

Most itt néhány csöpp harmatot szedek,

 gyöngyül akasztom a kikircs fülébe,

Jó éjt, ripők szellem, én már megyek,

Mert jön királynőm és tündéri népe.

Shakespeare teremtményei lepik el a szobát, a szoba mennyezete felemelkedik, és látható lesz a csillagos égbolt. Shakespeare csatlakozik teremtményeihez, és beleolvad a Nagy Vonulásba, melynek végén az éjszakai égen, köteleken végigszánt egy tüzet okádó díszletsárkány


Sötét

 

Vissza a tetejére