Matuz János

2016/1 - Prospero utolsó megkísértése 2014/2 - Zsé2013/3 - Húsevők 2012/3 - A profilozó2011/2 - pygmalion.doc2010/4 - József könyve2010/3 - A dolgok rejtett tulajdonságai2009/1 - A Robinzon-monológ2007/4 - Nap Pali kalandjai2007/3 - Diptichon2006/2 - Öröm2005/3 - Az ember, akinek megrövidültek a léptei2004/4 - Vadrózsa2004/4 - Rendszerváltó (h)ősök – (h)őst váltó rendszerek(?)2004/3 - A menekülőművész2002/4 - Az utolsó apostol2001/2 - Littleprince2000/1 - Egytől négyig

Littleprince

 

A Littleprince néven piacra dobott videójáték új minőséget hozott a 3D-és interaktív játékprogramok piacán. A részletgazdagon megrajzolt alakok és a játék bonyolításának szinte végtelen lehetősége élményteli futamokat ígér a klaviaturán. A ma még szinte ismeretlen, garázsban rejtőző fejlesztőcsapat ezzel a játékkal megírta a big boom-ot és egy csapásra meghódította a top listát, egekbe emelve a Littleprince eladási mutatóit. De most nézzük a játékot:

Szokványos intergalaktikus helyszínen indul az első pálya, egy kisbolygón, melyet vegetációs kataklizma fenyeget a mindent elnyelő génmanipulált növények állandósult támadásai miatt. A lakosság a tudósokkal együtt evakuált, de a nagy fejetlenségben ottmaradt egy gyermek. Ütődött kiskampóként jelenik meg a monitoron: lobogó sárga hajjal és valami özönvíz előtti tábornoki egyenruhában, locsolókannával a kezében egy szál rózsát öntözget. Ne higgyünk a látszatnak! A rózsa tulajdonképpen fegyver! Minden nap, melyet ez az egyszerű növény túlél az indák és fák támadásai közepette, titkos rezervben fegyverként gyűlik össze, hidrogén, deutérium és trícium-bombákkal gazdagítja a kiskampó arzenálját. A rózsa természetesen menthetetlen: amikor elegendő fegyver és élet gyűlik össze és a bolygó a szétroppanás előtt áll, akkor nyomjuk le a Shift - ¤ gombot a kontrolpult bejelentkezéséhez és kódot választhatunk: juggernaut: isten-mód; goldblum: repülő-mód. A pozíció kijelzése pedig a moveme X, Y, Z – az adott koordinátákra deportál minket. (Az X helyére természetesen a kiválasztott pálya nevét, az Y-ra pedig a tárgyat vagy szörnyeteget, az impulse 911-gyel hozzájuthatunk a virág-locsolásból származó lőszerkészlethez.)

A kiskampó utazása során ide-oda teleportálja magát a Galaxisokban, de sehol nem dekkol sokat: az egyik bolygón például csak királyok laknak, akik szörnyekkel veszik körül és véres gladiátor-játékokkal szórakoztatják magukat. A továbbjutás természetesen a pályán levő összes szörny elpusztítása árán lehetséges.

Hősünk a haladó pályák egyikén elér a Földre. Ha eddig eljutunk, a fejlesztők még színpompásabb grafikai trükkökkel kápráztatnak el bennünket. Gyengébb gépeknél az animáció lassan pörög, úgyhogy tanácsos alaposan felturbózni a winchestert. Higgyék el, megéri!

A kiskampó a Sivatagban egy földi emberrel találkozik, egy pilótával, aki lezuhant, és most egyetlen csavarhúzóval szerelgeti a gépet, és akit a sivatag elnyeléssel fenyeget, ha valakitől nem kap segítséget. A Sivatag természetesen tele van mindenféle válogatott rémségekkel és vad, emberevő törzsekkel, ráadásul infernális homokvihar is közeleg, mely egy távoli tűzhányó felrobbanása miatt övszerűen terjed az egész bolygón, a Napot alig látni, jönnek a sivatagi kannibál-seregek, mindenféle hüllők és bogarak másznak elő a homokból, amely lépten-nyomon besüllyed alattad, a gép körül egyre nő a homok, a trícium-bombák fogyóban, szóval, a Föld így összességében elég gázos hely. És akkor még ott van a bolond pilóta a csavarhúzóval. A kiskampónak tehát egyszerre kell megküzdenie az élővel és élettelennel, hogy a pilóta időt nyerjen, aki ráadásul béna: hol ezt, hol azt ejti el. Higgyék el, ez tényleg őrület! És még nincs vége! En5gol12g: teljes erő, 86e40g91: 10 dolog! Ropognak a fegyverek, a kiskampó itt már valóságos terminátor, cyber-ninja, univerzális gyilkológép. De mégsem győzne, ha nem találna segítőre - nem fogják elhinni, olyan eszement ötlet! - egy rókában. Jön a róka, egyszerre ott terem, és azt mondja a háború kellős közepén: beszélgess velem! A kiskampó pedig - hidrogén-aknák telepítése közben beszélget a rókával művészetről, kultúráról, szóval a legvadabb kérdésekről, és, ha jó választ ad, a róka is segít: ketten pusztítják az ellenfelet, de rossz válasz esetén a róka duzzogva leül az egyik homokbucka tövébe, és tétlenül nézi barátja küzdelmét, úgyhogy elkel a játékhoz legalább egy kultúrtörténeti lexikon, ha nem akarjuk elfogyasztani igen hamar az összes megmaradt életünket!

Az infernális homokvihar a nyakunkon, a pilóta végre elkészül a géppel, és elrepül. A róka is elszelel. És ekkor jön a programozó zsenialitása, gépben a költészet, az összes felhasznált gigabyte-ok valódi értelme: mert ott áll a kiskampó a tűzviharban, végigszántotta a Galaxist, megküzdött mindennel és mindenkivel, és most már egy árva lőszere sincs, és körülötte lángol a Sivatag, cseppfolyóssá olvadnak össze a kvarckristályok (tébolyító 3D!, én mondom!), és hiába nyomkodunk már kódlapot, nincs segítség, és mi tehetetlenül állunk ott, és nézzük, ahogy mindjárt lángra kap a kiskampó, ... és akkor előmászik a homokból egy apró sárga kígyó és egyszerűen bokán harapja, s ezzel a világűrbe teleportálja ezt a kis csodalényt, ezt a space-trottler-t, világutazót... és mi már csak távolról látjuk, hogyan izzik fel a Föld, hogyan válik egyetlen lángoló biliárdgolyóvá... és a monitoron megjelenik a WIN! WIN! WIN! felirat, és pörögni kezd egy számláló, és meg sem áll egymilliárdig, mert a misszió elvégzéséért természetesen pénz jár... rengeteg, rengeteg zseton, melyet a Jjun kóddal tudunk virtuális folyószámlánkon aktiválni.

Ha valakinek ez sem elég, a kötél nélküli bungie-jumpingot tudnám ajánlani!

Vissza a tetejére