Engem Busmannak hínak a többiek,

még nem vagyok harmincéves,

egypár éve dógozok itt,

onnan jöttem én, ahun nincs templom, a templom néküli városbul,

a cigányvárosbul,

onnan jöttek ezek is, akikkel dógozok,

szegínyek vótunk, az apám alkoholista vót, abba is halt bele, nem szégyellem,

korán magunkra marattunk,

aut oszt mindenki járta a maga úttyát,

én se vótam angyal,

van a rovásomon betörés,

garázdaság,

verekedés,

ittas állapotban elkövetett hangoskodás,

súlyos testi sértés,

de ez mán mind rígen vót,

amióta itt dógozok, nincs velem semmi baj, megbecsülöm magam,

van két lyányom,

a megélhetés megvan,

luxusgondolataim nincsenek, hogy ilyen ház meg olyan kocsi, kicsi embernek

az álmai is kicsik,

az egyiket, akivel dógozok, Papának híjjuk,

elvált ember, maga él,

lehet olyan ötvenöt éves,

van egy lyánya, három unokája, de lehet, hogy mán eggyel több,

nekik szenteli mindenét,

olyan nagy vágyai mán nincsenek neki se,

szeret itt dógozni,

örül, hogy figyelembe veszik a korát, osztón a fizikai munkábul mán a

könnyebbet adják neki,

csak egyszer támatt baja a törvínnyel,

akkor még a békávénál vót buszsofőr, oszt a busszal bement egy családi

házba tévét nízni,

kapott egy év szabadságvesztíst,

de felfüggesztettík három év próbaidőre, öt évre elvettík a jogosítványát,

azóta is odavan,

Hosszú Árnyék annyi éves, mint én,

csak ű lakik a másik cigányvároson a munkatársaim közül,

amúgy börtönbe ment vóna,

szeretett iszogatni, botrány lett,

meg oszt lopott,

vótak szabálysértések is,

összejött,

de a főnök megváltotta pízzel, ű meg apránkint visszafizette,

terve neki sincs különösebb,

esetleg a nősülís, van neki kilátásba most kettő is, szereti a nőket, de tán

még jobban szereti

a kutyákat,

hozott kutyát a gyümőcsösbe, mer az is van a cégnek,

a telephelyre is,

a főnök eteti űket,

Tenyérnek mán húszesztendős korába vót három lyánya,

még most sincs huszonöt éves,

megílnek,

amúgy oszt neki is van a rovásán többrendbeli lopás,

könnyű testi sértés,

felfüggesztett börtön,

de ez mán a múlté,

teljesen megjavult, mióta a hűtőházba dógozik,

azóta neki mán nagyobb arca van, mint a többinek,

ű saját házat akar,

de mán nem ideki a cigányvároson, hanem odabe a városba, ahun mán gáz

is van, meg út is kerül,

aszongya, jobb az, mint a telepi pocsolya,

most az annyáéknál laknak, pedig vettek mán egy kis házat,

neki nem vót rá píze,

a főnök fizette ki helyette,

Tenyér meg törlesztgette részletekbe,

de kísőbb csak elatták ezt a viskót, mer kicsi vót ötüknek,

most nagyobbra gyűjt,

fürdőszobásat szeretne,

Nagy Deres is vélem dógozik,

nincs vele baj,

azelőtt vót egy-két ügye,

súlyos testi sértés,

garázdaság,

két év felfüggesztés,

még tán huszonöt éves sincs,

élettársa van,

de nem tudom, micsinál esténkint, mer még gyerektelen,

Kicsi alig múlt húszéves,

élettársa, kétesztendős fia van,

aszongya, olyan nagy valamit ű se vár az élettűl,

amúgy rendes,

csak egy kis garázdaság miatt vót problémája,

de mióta a hűtőházba került,

nincs baja a törvínnyel,

Bátyó mán harmincöt is elmúlt,

vagy tizenöt éve vót baja utojjára a rendőrökkel,

gyorshajtása vót motorral, háromezer forintra büntettík, oszt két évre a

jogosítványát is elvettík,

kérdeztem tűle, mennyivel mentél,

aszongya, olyan hetvennel vagy nyócvannal,

mondom, az nem sok,

hát nem,

de a járdán nem kevés,

na, mondom, ez igen,

azóta oszt nincs véle baj,

élettársa, első osztályos nevelt fia van,

az asszony azelőtt a Papa felesíge vót, de emiatt nincs köztök az égvilágon

semmi probléma,

a Papa amúgy is a nagybánya,

most meg mán a sógora,

vagy sógorféléje,

amúgy egy kétszobás házba laknak az annyával a cigányvároson,

szeret itt dógozni,

megél a fizetésibűl,

de azt gondojja, túl nagy jövője nincs,

szezonmunkásnak került ide a hűtőházba egy pár éve Józsika, de a meggyszezon

után elment,

egy év múlva visszakerült a pöszméteszezonba,

jó munkás,

rendes gyerek,

csak egyszer pecázott engedély nélkül,

az egyik diszkó után meg éhes vót, ott vót a bót előtt a sok tej, oszt ivott

egyet, ezír oszt ráfogták, hogy tejet lopott,

szeret itt dógozni,

házat akar ű is,

Szivaros a szomszíd falubul jár át dógozni,

neki csak szabálysértése meg garázdasága vót, két évre próbára bocsájtották,

de ez még rígen vót,

szeret itt lenni,

három csalággya van,

kell a píz,

még most is csak szezonmunkás Deres,

elmúlt mán negyvenéves is,

nígy csalággya van meg tán egy unokája,

neki még nem vót ütközíse a törvínnyel, nem vót büntetve, nem vót

felfüggesztve sose,

neki nagy szava van itt,

vagy tíz éve ilyen kisebbségi izébe... na, hogy is híjják... kisebbségi

szervezetekbe tevékenykedik,

neki is jó itt,

a cégnél nincs fajgyűlölet, nem érezzük, hogy leníznek minket, mer

cigányok vagyunk,

pedig a főnök magyar,

mikor idejöttünk, elmonta, hogy itt mindenki egyenlő, itt értékekkel,

pénzzel kell bánni,

de mindenkinek csak egy becsülete van,

ha erre vigyáztok, itt hosszú távon számíthattok munkára, oszt akkor rendesen,

tisztessígesen élhettek,

az egyik cigány kezibe öt milliót adott,

a másikéba két milliót,

amazéba másfelet,

emezébe is valamennyit,

hogy mennyetek, vásárojjátok fel az árut,

mentünk, csináltuk,

a kistermelőknek kifizettük a gyümőcsöt,

vittük a sok pízt, intéztük a dógokat, oszt a sok rossz roma gyerek még

mindig fillérre elszámolt,

szeret is minket a főnök,

mindenki csodálkozik, hogy hát ilyen rendesek ezek a cigányok,

aszongya a főnök, hogy emberszámba kell venni őket, oszt akkor a csillagot

is lehozzák az égről,

de le is,

láccik, hogy a főnök olyan iskolába járt, ahun majdnem minden gyerek

cigány, osztán sok cigány barátja vót,

ismer minket,

tudta, hogy eleinte kinek nem lehet odaadni a pízit, csak ezresenkint,

mer elkőti,

de most mán mind megtanulta beosztani a keresetit,

vett nekünk a főnök munkaruhát,

de az olyan szíp vót,

hogy nem akartunk benne dógozni,

kaptunk cipőt, nadrágot, ilyen zubbonyszerűsíget, mindent, ami kellett,

mikor vígigmentünk benne a cigányvároson,

tájolt az egísz környík,

aszongyák,

he, Busman, jól megy nektek, hogy ilyen drága ruhákat adnak rátok,

a magyarok is csak lestek a városba,

kérdeztík, hun dógozunk,

hát a hűtőházba,

nem akarták elhinni,

az orvosnál is csak pislogtak, mikor alkalmassági vizsgálatra mentünk, oszt

megláttak minket ebbe a szerelísbe,

mingyán behíttak,

hiába vótunk romagyerekik,

látták,

komoly cég kűdte ezeket,

nagyon jó, családias munkahely ez,

évente többször is összejövünk vacsorára, erre-arra,

ilyenkor a főnök felesíge meg az irodista lyányok főznek, űk szolgálnak ki

minket, mink meg cigány létünkre csak feszítünk az asztalnál,

így megbecsülnek minket,

a saját lakásába is meg szokott híni a főnök,

de ott köszöntyük meg űket a névnapjukon is, ott locsolkodunk húsvítkor,

vót mán ott más vendíg is olyankor,

mellé ültettek minket is,

nem ám, hogy tik csak eriggyetek a konyhába,

nem,

kínálgattak, kiszolgáltak,

ebbül egyél, Busman, abbul igyál, Busman,

megtiszteltek,

akár a magyar vendíget,

van úgy, hogy kijön a főnök a gyümőcsösbe,

oszt leül közénk reggelizni,

ha megkínájjuk, elveszi a katonát,

de magátul is kíri néha,

egyszer is aszongya Deres felesíginek, hogy aggyon mán egy katonát,

az adott neki,

hát az egy katonábul egísz hadsereg lett,

nem különbözteti magát tőlünk,

nem ám,

mikor megvette az új ótóját,

megengedte, hogy kipróbájjuk,

aszongya, nesze Busman, menny egy kört,

ez olyan,

de olyan élmény vót,

hogy nem tudom, mikor fogom megin érezni,

amúgy nem szereti, ha iszunk,

nem szereti, ha csavargunk,

mikor fizetís van, hoz egy láda sört, megisszuk, aszongya, megírdemlitek,

jól dógoztatok,

munka közben sokszor hozat sült krumplit, rántott húst,

egyetek, éhesen nem lehet dógozni,

hozat nekünk kávét, üdítőt,

még étterembe is meghítták a roma gyerekiket a főnökék, kaja előtt féldeci,

ilyen hús, olyan hús, utána egy sör, jó vót,

ű állta a számlát,

mindig mongya, hogy ne a kocsmába mennyünk inni,

meg ne tuggya, hogy a játíkgépekbe horgyuk a pízünket,

azt nem szereti,

azt akarja, hogy rendesen íljünk,

vegyünk tévét, ruhát, ami kell,

ilyen ember,

szeressük is,

mink itt cigánynótára dógozunk,

énekelünk, fütyörészünk, mozgunk is hozzá, olyan is van, aki táncra perdül

egy kicsit, de a melót azt nyomjuk,

megcsinálunk mindent,

ha kell, fákat ültetünk, ha kell kűművesmunkát csinálunk, de mink szereltük

az új svéd fagyasztó alagutat is,

csúcsteknológia,

úgy ám,

oszt mink üzemeltük be,

ez a földesztergályos és lapátteknikus társaság,

ezek a roma gyerekik,

ránkbízták azt a húszmillió forintos gépet, oszt egy szakember irányításával

megcsináltuk,

pedig két cigánygyerek még az általános iskolát se járta ki, oszt csak egynek

van ipari iskolája, a többi meg a nyóc osztályig vitte, de a főnök bízott bennünk,

ha nem lenne ez a hűtőház,

azóta több roma gyerek is továbbképzőn lenne szerintem,

a rácsos akadémián,

hova mehetnénk,

jön egy madárlátta vállalkozó, elviszi az embert dógozni vidékre, robotolunk

egy hétig, ű meg meglép a lóvéval,

ha bemegyünk egy céghez,

már a portáról beszólnak, hogy jön egy barna gyerek,

mire beér az ember az irodára, mán tuggyák, hogy milyen színű, oszt sajnálják,

de nem tudnak felvenni,

itt jó nekünk a hűtőházba,

sokszor mink vesszük át az árut,

hajjuk, felhíjja a főnököt a beszállító, hogy ne turkájja az ű áruját mindenféle

cigánygyerek,

erre a főnök aszonta,

hogy ha űk nízik meg, olyan, mintha én níztem vóna,

így osztán lassan elfogadtak minket,

de egy darabig, ha valahunnan eltűnt valami, jött a telefon, hogy biztos a

cigány gyerek vitte el,

ezekír a munkásokér én tűzbe tenném a kezem,

ezt monta a főnök,

kísőbb oszt annál a cégnél is rájöttek, hogy nem mink vótunk,

fejlesztik a céget,

megin roma munkásokat vesz fel a főnök,

ha bejön egy jelentkező,

minket kérdez, hogy ezt felvegyük-e,

ezt ne, mer ríszeges, mongyuk mink,

akkor nem veszi fel,

hát ezt felvehessük, Busman, kérdezi,

ne, mer lopós,

hát emez jó lenne-e,

ez jó munkás, főnök,

na, akkor azt felveszi,

sokan szeretnének bekerülni,

még Deres is, aki eddig szezonmunkás vót,

aszonta,

inkább a bóbitát is felköti a fejire, csak állandósíccsák,

mer az az igazság,

hogy mink mán nem szeretnénk sorba állni a segélyír