Eső - irodalmi lap impresszum

7; (E helyre örökre)


7
 
Ha egyest látsz a dobókockán,
nem láthatod a hatost,
s ha a hatost, sohasem az egyest.
Bármerről nézz,
csak részében látni az egészre.
 
A tiszta vízben, ami befogadja a fényt,
ha visszatükröződik az arc,
át lesz-e a fénytől itatva ugyanúgy,
ahogyan a számpárok összegében
maguk a számpárok?
 
 
(E helyre örökre)
 
Halandó, ha egy fenyőligetbe
beszorul, hogyan is szólna, ha nem
sok hangon és nem cirpelve? Mintha
lenne a mannakabóca-sereg.
Ragyog az ég a tobozok között.
Rajokban érkezik a halezüst.
Ahogy imákban, ugyanazt mondják
szűnhetetlen, s akkor is, ha szünetet
tartanak, érkezzenek bár zajok
a vízmély mozgólépcsőjén vagy a
levegő liftjén a túlsó mennyből.
Mi mással lehetne elmondani,
ha nem e zsivajjal, áradni fog
a bő napfény e helyre örökké.

Vissza a tetejére