Eső - irodalmi lap impresszum

Fuldokolva


nincs semmi levegő.
nincs oxigén a kövér test alatt,
ahogy nyom, ahogy nyomul,
nincs semmi oxigén.
 
fáj – és ez szinte lényegtelen.
nem látni ki alóla, győztesen tornyosul
a magasban – magáévá teszi, préseli össze
az áldozatot: nyomja és préseli.
 
nagy család, együtt, mindannyian.
mindenki hallgat, sok-sok hallgatás
mindenfelé, lesütött tekintetek
és csend – a süketek csendje.
 
mindenkit abuzál, újra és újra.
közben meg – beszél, nem hagy
szóhoz jutni senkit. elmondja,
mindez mennyire jó.
 
ígér és fenyeget – elhiteti,
hogy nélküle semmik és senkik
azok, akik alatta, akiket maga
alá gyűr – mindenki, aki itt.
 
világnyi fuldoklás, országos
levegő után kapkodás, semmi
több, nem is kevesebb – csak
ő, az erőszaktevő boldog.
 
mindezt már nem lehet. ha
fel is szabadul a kövér test
alól az áldozat, fuldoklása
itt marad, örökre.
 

Vissza a tetejére