1
Hogy mi mindent össze-
fogdos napjában az ember!
A sok közömbös tárgy
érintéséért tán sohasem
kárpótolhatlak. Lenne bár
négy mindent látó szemed
és kezed is ugyanannyi -
meglátni és összeszedni
szertehagyott arcaim
akkor sem tudnád,
maradna még belőlem itt-ott,
ölelések, imák, kérlelések,
szitkok.

2
Mint tárgyaimat, kerülgetlek,
le-letörölgetlek,
elveszítelek, megtalállak,
álmomban - ismeretlen állat
- megzabállak-----------------
------------------------------------
Áldozom.
Áldlak.

3
(Pascal kép-hasonlata)
Ha túlságosan messziről
vagy túl közelről nézel:
csupán egyetlen, oszthatatlan
pont vagyok,
túlságosan közel hozzád,
túlságosan messze tőled,
túlságosan magasan vagy
túlságosan alacsonyan
(tőled se? hozzád se?
közel se? távol se?)