Eső - irodalmi lap impresszum

Karafiáth Orsolya: Igazi nő, Tóth Krisztina: Álmomban Kosztolányihoz

Karafiáth Orsolya: Igazi nő

Nagyon is szépnek születtem,
papa kedvence kicsi segg.
Eszem is magasba lebben,
csak néhány centim nem fityeg.

(Apám s barátja, Mecseki,
Orsit és Ritácskát keresi.)

Most díva, most kéjnő vagyok,
most csitri, John megunt babája.
Lágy Lotte Lenya sanzonok,
ahogy a szerkesztő .kívánja.

(Apám s barátja, Mecseki
Orsit és Ritácskát keresi.)

Igazi nő, ennyi lettem.
Hangom újra és újra más.
Nagy kaland, szemem se rebben,
szövegem igazán pofás.

(Apám s barátja, Mecseki,
Orsit és Ritácskát keresi.)

Elébb jócskán alákavarj,
aztán pucér mindennapok.
Cigi, pia és macskajaj,
s minden félőrült megtapod.

(Apám s barátja, Mecseki,
Orsit és Ritácskát keresi.)

Legvégül meg, nincsen hiba,
száguldás a detoxiba.

(Mecseki és barátja, Pál,
Ritácskára és rám talál.)

Nőtincs, 2001. október 14.

 

Tóth Krisztina: Álmomban Kosztolányihoz

Álmomban bújtam Kosztolányihoz:
kislány-magam, színes papírosok
lebegték körbe álmaim: zöldek,
sárgák, lilák, kékek és pírosok.

Mostan kicsiny fiam játszik velem,
vagyishogy én játszom ővele most,
Kosztolányi velünk égbe lebeg,
és nézem a sok színes papírost.

Maradjon így! A pillanat örök.
A mama, ha főz, takarít vagy mos,
kisfiam, legyen körötte mindig
tinta is, meg sok színes papíros.

Nőtincs, 2003. április 2.

Vissza a tetejére