Felezővonalon, kezdősor-íráshoz

készülődöm a létfélidőn, nyúlva második sorba, jövőbe,

tapasztalat és várakozás peremén.

Kiábrándulás és mégis-remény

a pályán, itt, ahol

az hommage hazug és hamis,

szenvedés a diadal is.

              Vinnyog bennem és szűköl

megannyi nyomott, szűk kör,

forrongó merény –

itt, a felezővonalon, nyitott

létfélidőn a láthatárt

most megfelezem veletek, mint egy világlabdát.