Drótszonettek
10 (Lázadás Darwin ellen)Az ember legközelebbi rokona
a törpeuszkár. Megdöntve a Darwin
majomtanát, állítom ezt. Akármin
győz e tan, nem cáfolják meg soha,
a macska más, de ránk hasonlít a kutya,
s közöttük is a kis lenhajú pudli.
Fontos dolgokban nem fogok hazudni:
néz és ugat, van ötven-száz szava,
mindent megért, és ebben jobb a többi
emberkeféleségnél, ledönti
az IQ-tesztek zsarnokságát,
okosabb, mint László meg Andy.
Próbáld önmagad kinevetni.
A kutya minden félelmeden átlát.
11 (Lázadás az érzések ellen)
Ha érdemszámba megy a megvetés,
érdemtelen nem vagyok, bár nem értem,
terólad annyit minek is beszéltem,
és most sok-e az érdem, vagy kevés.
Fölöttünk állsz a hierarchiában,
és ülsz és fekszel, alszol ott,
önmagadat kitermelő robot.
Fejed egy régi városállam,
fejed kínzókamra bordélyrészlege.
Fejed kiszáradt patakmederben
elakadt autó gumikereke.
Fejed üres, nem lakja jellem,
tele semmiségekkel, ez a lényege.
Jól felkészültél az érzések ellen.
12 (Nem volt sehogy)
A lét titkát keresni nagy dolog,
azt mondják, és így igaz, de
ne menjünk be a túlzott részletekbe,
csak annyit mondhatok, hogy nincs titok,
nincs semmi se, amiről hallgatok.
Most légy szerény, szivem, ne most remegj be,
most légy menő, agyam, vagy most ne?
A tény, amitől viszolyog
pap és tudós, hívő, hitetlen,
hogy nincs igaza senkinek sem,
de nem is téved éppúgy senki se.
Nem volt sehogy a világ kezdeténél,
és nem lesz, bármit is beszélnél,
a vége se megnyugtató mese.
13 (Senki)
Már senki se akarja, hogy
verses dicsőítés lengje be szépen,
borítsa szó, mint egy régi mesében.
Nekik a kultúra már csak nyafog,
nem értik, és éppen ezért nagyok,
nagyok, és ezért nagy merészen
lenyelik a semmit egészben.
Elhordatják az égről a napot.
De kik azok az ők? Az ők kik is
lehetnek, és a mit hová viszik?
Ki készít a friss hóból még fagyit?
Dicsérje tökharang és giccses ének,
tetoválják hasára hitvesének
a jelszavát, hogy: Nincs esélyed.
14 (A könyvek útja)
A könyvek úgy fröccsennek szerteszét,
mint a mag az ismeretlen világba,
akármi lesz, már ne bánja,
bár megkezdhetné mások életét,
beváltva az Úr egy igéretét,
hogy az öröklétet kivárja,
és most tőled is azt kivánja –
ez végül orgia vagy szentbeszéd?
Egy könyvből hány példány jut olvasóhoz?
Hány olvasó jut kielégüléshez?
Zokogni az örömtől gyengeség?
De mielőtt félreértenéd:
A semminél több néha jó sok,
ha olvasod, a könyv is érez.
15 (Senki gonosz)
Ne szídd meg önmagad, könyörgök,
ha véletlen meglátod, hogy ki vagy,
és megvetést érzel, mint annyian,
mégse hidd, hogy te vagy az ördög.
Bámuld tovább a tükörképedet,
én majd helyetted is bepörgök,
bérgyilkost veszek, arra költök,
hogy eltöröljem az emlékedet.
Az aljasságom elragad,
de rád omlik a pillanat,
mikor valóra válik az igaztevés.
Ha nem sikerül semmi rossz,
nem lesz tovább senki gonosz.
De jövőképnek ez azért kevés.
16 (Csak tükrözöd, amivel vádolsz)
A jövőképhez az azért kevés,
hogy nem győzhet terajtad senki se,
hiába van magában még hite,
de nem ér fel hozzád megértés,
megértése, hogy nem gondolkozol,
csak tükrözöd, amivel vádolsz másokat,
és lopsz és csalsz, hazudsz sokat.
Az igazsággal nem hadakozol.
Hiába lesz tiéd a győzelem,
vereséged belülről támad,
és hiába hiszed magad királynak,
rég megevett a titkos félelem:
egyszer majd jótetteid közé zárnak,
ott nem lesz fény, és nem lesz kényelem.
Vissza a tetejére