Barátnőim a gardróbból


Nem is tudom, melyikkel kezdjem. Nekem sosem voltak olyan baba barátnőim. Ruha barátnőim sem; nyitva a szekrény, itt lógnak a fogason a lányok, lehet választani, csukva a szemük, alszanak. Bármit csinálhatok velük, most először életemben, én húzom elő őket, én látom meg, én viszem ki őket az utcára. Szoknya, kagyló a blúzon, blézer csíkokkal, harisnya, kékfestő, körömcipő, ingpóló, bikini, magas szárú tornacipő, egészségügyi szandál, bot, rakott szoknya, garbó, sál. Esküvői menyecskedarabok. Budapest, Miskolc, Zürich, Berlin, Párizs, Szófia, Kolozsvár, Vásárhely. Mindenütt élnek ott barátnőim. Siófok és a Balaton.
Autókat lökdöstünk a zöld szőnyegpadlón kék pamutkötényben és pöttyös nejlonblúzban. Csak nézői voltunk egyik társunk Pillangó csoportbeli óvodai esküvőjének. Minket senki sem vett játékból feleségül, egyedül maradtunk. Egy pár, akik szilánkra léptek az óvodai udvaron, és mindenki szeme láttára lettek átöltöztetve a tornateremben. Barátnőm és én. Soha többé nem vetkőztem le szívesen. Nagy tenyerek tapiztak, cincogva nevetett a csoport. Még a cunád is vizes lett, szégyelld magad! Kaptam egy legyintést. A férjhez menésem teljesen kilátástalan volt, ha már háromévesen sem kellettem Szabolcsnak, sem az óvó néninek, mert a dadus is Szabolcsot szerette. A fiúk erősebbek, okosabbak, ügyesebbek, menjetek babázni, vagy fodrászkodjatok. Akkor majd játszanak veletek is, ha szépek vagytok, és pörög a szoknyátok. A szép lányt elkapják, pörgetik, feldobják, vonatra ültetik, és lesz párja mindig a körjátéknál. Az üveglány senkinek nem kell, az átlagos, a közepes, aki szótlan, és áll a sarokban, folyton olvas, vagy magában beszél.
Szép barátnőt szerettem volna, akkor én is megszépülök. Így lett a csúnya, szeplős Kati a legjobb barátnőm éveken át. Jószívű volt, éneklésben kiváló, apja disszidált, anyukája egyedül nevelte. Nem voltak különleges játékai, szegények, mondta anyám, szegény és még csúnya is, úgy sajnálom őt, szegény, szegény. Kati megelégelte a szegényt. Megtanult hencegni, hazudott, hogy anyukája pénztáros a Skoda-szervizben, és huszonháromezret keres. Így lett Kati a legeslegjobb fej nekem, hosszú haja nőtt harmadikra, trafikba jártunk matricákat gyűjteni, mindig igazoltam az esti kimaradásainkat, amikor a panelház átjárójában guggoltunk, és titkosat játszottunk. Kapott tőlünk egy Adidas cipőt, együtt úsztunk a Honvédban, apám úszószemüveget hozott nekünk Párizsból. Felső tagozatban az osztály legmenőbb csajai voltunk, akik vízilabdás fiúkkal mentek el szombaton egy Dohány utcai pincébe a Lépcsőház együttes koncertjére. Hazudsz.
Nem mondtam soha, te vagy a barátnőm, még a szótól is irtóztam. Csak amikor dolgozatot kellett írni, kit szeretek a világon a legjobban. Meg amikor neveket húztunk a karácsonyi ajándékozáshoz, és csaltunk, nehogy mástól kapjunk valami szenteskedőt, szalagot vagy sálat, amikor mi gumi tornacipőre gyűjtöttünk, és ruhafestékre.
Kati, elárultalak, mert a titokpapírra és a titokdolgozatra már Eszter nevét raktam be a mondatba, én Esztert szeretem a legjobban, mert akkor már Eszter volt a szép, és a szép volt a barátnő, mindenki Esztert akarta, mert Eszter sugárzott, verset tanult, énekelt, lenézte a sportolókat. Eszter színésznő szeretett volna lenni. Vonzó, és nem árnyéklány. Végül Katival mentem a Balatonra. Mert Eszter kidobott, neki Ági kellett, és Ági aludt náluk, és Ági Eszter barátja barátjának tetszett, én meg nem, úgyhogy Eszter ejtett, ezért lett megint a Kati.
Sunyi titok a barátság. Árulás, hallgatás, undor, menekülés. Irigység, hajak.
A barátnők babák. Mozog a lábuk, felszállnak sorban a fogasra, reggel felöltöznek, szoknyában rohannak a gyerekkel óvodába, a nagyobbal orvoshoz, a legnagyobbal felvételire. Munka, iroda, rossz kávé és üvöltő főnök. A barátnők ma érett asszonyok, autójuk van, házuk, vasalójuk és mosogatószivacsuk. Néha még egy százasuk sincs, hogy betolják a bevásárlókocsit. A barátnők szegények, mint a templom egerei. Éhesek, fáznak és rágnak. Menekülnek, futnak, nehogy elkapja őket valaki. A barátnőkkel mindent szabad csinálni, ez bennük a legjobb.

Vissza a tetejére