Kilóár; Üzlet; Lényeg; Életrajz
Kilóár
A boltban mindig a legolcsóbbat vesszük.
Apa a számokat lesi, kedvenc szava a kilóár.
A legolcsóbb tészta az alsó polcra kerül,
hogy a gyerekek kedvében járjanak,
és könnyen be tudják tenni a bevásárlókocsiba.
Fönt is vannak ételek, de az nem a mi világunk,
hanem azoké, akik a felesleges pénzkidobást választják.
Apa nem szeret semmit kidobni, pláne feleslegesen,
és pláne a pénzt, amit a felnőttek nem tudnak
könnyedén rajzolni.
Vasárnaponként a legolcsóbb tészta mellé
mindentbele-szósz kerül az asztalra.
Ha összekeverjük, abból lesz a legfinomabb ebéd,
mert apa szerint anya beleteszi a lelkét is.
Üzlet
A nyolcadikon lakunk egy tízemeletesben,
nagyapa szerint közel Istenhez,
de az ablakból csak a víztorony teteje
van madárrepülésnyire,
minden más elég távoli.
Nagyapa vasárnaponként misére jár,
mert biztos benne, minden Isten kezében van,
az életünk is.
Gyakran vitatkoznak apával,
aki szerint az otthonunk és a jövőnk
a bank zsebében van,
akitől a pénzt kaptuk rá.
A bankok azért vannak, hogy kölcsönadjanak
az embernek, ha valamit nem tudna megvenni,
és utána sokkal többet kérnek vissza.
Anya szerint ez benne az üzlet,
apa szerint csak átverés.
Nem értem, miért hagyták magukat átverni,
ha tényleg így van.
Apa mégsem jár vasárnaponként
a bankba, ahogy nagyapa templomba,
így nem is fogják meghallgatni az imáit.
Én úgy vagyok Istennel, mint a Mikulással,
sokan azt mondják róla, hogy nincs,
mások biztosra veszik, hogy van.
Minden évben írok neki,
várom a megérkezését,
és sohasem üres a csizmám.
Megpróbálok imádkozni,
hátha Isten elmegy a bankba,
és a hatalmas kezeivel
kivesz minket abból a zsebből.
Ez kiváló üzlet lenne,
az egész család büszke lenne rám.
És nem lenne benne semmi átverés.
Lényeg
Apa és anya nem házasok.
Későbbre vártak engem,
de ha már itt vagyok,
nagyon örülnek nekem.
Szerettek volna rendesen felkészülni rám,
szerintem ez lehetetlen lett volna,
mert mindig tartogatok meglepetéseket.
Most például azt találtam ki,
hogy megajándékozom őket egy házassággal.
Anyának menyasszonyi ruhát ragasztok papírból,
úgyis csak egy alkalomra kell.
Apa meg lehet az öltönyében.
Anya azt gondolja, apa azért nem veszi feleségül,
mert ezen is spórolni akar,
mert ő a hasán kívül a pénzét félti a legjobban,
ami úgyis elfogy a hónap közepére.
Kár, hogy az időre nem terjed ki a varázserőm,
csak a rajzaimra.
De nem leszek szomorú, ha mégsem házasodnak össze,
ma úgyis sokan elválnak, mint a Sári szülei.
Így viszont anyáéknak nem kell ezzel bajlódniuk.
Én egyébként elváltan és házasságtalanul is szeretem őket,
a lényeg, hogy együtt legyünk.
Életrajz
Apának életrajzot kell készítenie,
mert anya rábeszélte az új munkahelyre.
Titokban én már elkészítettem neki,
mert apa életét nem olyan bonyolult lerajzolni.
Kell hozzá néhány pecabot, egy kevés csali,
a kép szélén ott a gyár és a házunk,
a lottózó, ahol soha nem találom el a számokat,
pedig Ica néni szerint matekzseni vagyok.
A kép közepén ott vagyunk mi, a család,
anya a virágos, sárga ruhában mosolyog,
apa simlis sapkában van, és nyugodt,
nálam meg ott a titkos, lila doboz, és éppen elmondom
apának, hogy összegyűlt a pénz a biciklire,
és spórolhatnak tovább az autóra,
hogy anyának ismét eszébe jusson a vezetés.
Akkor ő az autót vezetheti,
apa meg újra a családot.
A szélére odafért nagyapa is,
aki így egyedül marad a gyárban.
Sajnos kiderült, az életrajz nem ilyen,
hanem betűkkel kell megírni, ki mikor és hol született,
és hol dolgozott eddig.
Ez elég bonyolultan hangzik,
de anya szerint bátraké a szerencse.
Szerintem meg azé, aki eltalálja a lottószámokat,
és ügyesen kaparja a sorsjegyet.
Vissza a tetejére