Esike
mesejáték két felvonásbanApa elköltözött. Luca visszavárja. Anya és a főnöke, bizonyos Gordon könyvkereskedő összejönnek. Luca momentán senkit nem szeret. Tüskés, engedetlen, ellenséges. Van egy titkos szerelme, Csillám Zolika.
Szereplők
ESIKE, az eltévedt sms
TÜNDÉR, Csillám Zoli
LUCA, kislány
ALFRÉD GORDON, mesekereskedő
LÍVIA PUCC, áltakarító
KORNÉLIA, álomszuszék
ERVIN, kötelességtudó szabályhajlító
ZÖLDFÜLŰ LEO, mesefelesleges
MISI, meseszerelő
ANYA, aki elveszti a mobilját
VERS ENDRE
ŐR/ SZOLGA
PÖTTY
REKLÁMOK
SMS-ek
ELSŐ FELVONÁS
1. jelenet
Alfréd Gordon megjelenik a leengedett függöny előtt. Kirívó az öltözéke. Sárga haj, piros ruha. Öltözéke folyton változhat, reflektálhat a jelenetre, amibe belebeszél
GORDON (megjelenik, néz) Hamm! Hahaha. Van eladó mesétek? Én az összes mesét megszerzem. Hahaha. Más meséi? Locsogás, fecsegés, csiripelés. Kotkodács. Brekeke. Én, a nagy Alfréd Gordon megtanítom őket rendesen mesélődni. Az én meséim így beszélnek, értettem, parancsára, azonnal, hogyne, máris. Mit parancsolsz, édes gazdám? Mindent!
El. Nyomban vissza
GORDON Félelmetes meséket is veszek. Amiben kihull a vacogástól a fogsor összes foga, feláll a szőnyeg szőre, borzong a tejecske bőre… na, láttam egyszer egy katicát, úgy bepánikolt egy helyes kis rémmesén, hogy dö-dö-dö-dö-dö… ledideregte magáról a pöttyeit. Egyet még ma is keres! (Sírósan utánoz, gúnyosan) Pötyikém, hol vagy, merre kószálsz? Sírós meséket is veszek. Mérgezős, megsütős, kútbaesős a meséje? Eltévedős? (Telefon) Persze. Megveszem. Tartsa!
El. Vissza
GORDON (dühös) Nem belém szúrt az az átkozott! Ide! Pontosan ide! (Fenekét simogatja) Négyszer. Engem, és varázspálcával! Úúúú… Megbosszulom. Gigantikus bosszú lesz! (Csillapodik, nyájas lesz) Jó. Szerelmes mesét is veszek. Csókolózni egy… boszorkánnyal. Egy varanggyal, kígyópuszi. Elefántpuszi. Tudja valaki, hogy csókolóznak a hétfejű sárkányok, puszi, puszi, káoszkavalkád… hahaha. Nemsoká én is, hoppá, meg fogok nősülni! Lesz szép, engedelmes, hűséges… kicsit csúnya feleségem, hahaha! Ja, a ti meséteket is meg fogom venni!
2. jelenet
Luca szobája kivilágosodik. Klasszikus kislányszoba. Az óra délutánt mutat, mondjuk négy óra. Luca bejön
LUCA (csodálkozva bámul) Te jó ég… Apa!... Apa, mióta is, hogy, tizenhárom napja… (Bámul) Én nem így tartom a dolgaimat. János vitéz, Bóbita, Pinokkió itt?! Harry Potter itt?! Bors néni! A képek apáról meg anyáról! (Hirtelen körbenéz)
ANYA (kintről) Lecke, Lucám! Utána álmodozhatsz.
LUCA (ki) Egyáltalán nem álmodozom! (A szobának) Itt vagy? Este?
ANYA (bejön) Ne hagyjuk el magunkat, kislányom!
Csönd
ANYA Ne haragudj, én…
Luca nem válaszol, megvonja a vállát. Luca leül az asztalához, tanulni kezd. Anya sóhajtva kimegy. Begurul egy földgömb, Luca kelletlenül rázza a fejét. Számok jönnek be, egyenlőségjel, táncolni akarnak, Luca visszautasítja. Bejön egy fa, azon hinta, Luca legyint. Bejön egy királyi pár, Luca megvonja a vállát.
Fényviszonyok változása, az események fölgyorsítása. Forgatja mutatóit az óra. Este lett. Az ablakon bevigyorog a hold. Néha mintha kis szellem szaladna át a szobán, sssss. Luca már pizsamában. Az óra kilencet mutat
LUCA Mintha nem is az én szobám lenne.
Belép anya
ANYA (kezében a mobil, hallgatózik) Szegény gyerek. Persze, össze van zavarodva. Mintha… (Lucához) Jaj, kislányom, hogy segítsek?
LUCA Micsoda?
ANYA Aludnod kell, tudod? Különben… holnap.
LUCA Mi lesz holnap?
ANYA Vendégünk jön.
LUCA Milyen vendég?
ANYA Majd meglátod. Aludd ki végre rendesen magad. Csak kókadozol. Mint akit elvarázsoltak.
LUCA Érdekel valakit, velem mi van?
ANYA Luca, itt vagyok. Veled vagyok.
LUCA Velem?
ANYA Szeretlek nagyon, tudod. Ez meg micsoda? (Elszáll az arca előtt egy lepke)
LUCA Képzelődsz. (Megjátssza magát, de örült a lepkének)
ANYA De… ez nem lepke volt?
LUCA (hirtelen fölül) Lepke, itt?! Halálfejes? (Vissza)
ANYA Meg… erőltettem magam. Jó. Luca, akkor most kimegyek.
LUCA Mi most már mindig csak ketten leszünk?
ANYA (megfordul) Te jó ég. Apukád szeret téged. Csak… csak most elment.
LUCA Persze.
ANYA (körbenéz, mielőtt villanyt oltana) Nahát, milyen szép rend van.
LUCA Nem is így tartom a dolgaimat. Máskor ne nyúlj hozzájuk!
ANYA De…
LUCA Álmos vagyok, jó éjt!
Anya kimegy. Ahogy becsukódik az ajtó, és sötét lesz, Luca máris fölül. Vár
3. jelenet
LUCA (körbenéz) Apa szeret. Anya is szeret. Persze. Hogy szerethet apa, ha elmegy? És milyen vendéget várhat Anya?
Csönd
LUCA Te is itt hagytál? (Nem az apjához beszél különben.)
Csönd
LUCA Láttam a lepkét.
Hirtelen megjelenik egy árny. Már el is tűnt
LUCA Tessék előbújni. Nem harap a néni.
Egy fej kukkan elő, a Tündéré
TÜNDÉR Milyen néni?
LUCA Hát én, én.
TÜNDÉR De te nem néni vagy.
LUCA Ez csak egy mondás. Bújj már elő! Ha már nem csak egy napra maradtál, ahogy ígérted. Tényleg, miért maradtál? Azt mondtad, sürgős dolgod van.
Kinyílik a szekrényajtó. Kigurul egy labda. Kibiceg az ólomkatona. Kinyílik az íróasztal fiókja, lepke száll ki belőle. Esetleg egy Barbie az ágy alól, babaszoba.
Máris utána ugrik a Tündérfiú, Megforgatja. Majd megáll a szoba közepén. Luca nézi a Tündérfiút, az meg őt
TÜNDÉR Történt egy kis baleset… Azért nem tudtam elrepülni.
LUCA Ha már itt maradtál... izé... Nem tudnál segíteni?
TÜNDÉR Miben?
LUCA Hogy… Apa visszajöjjön...
TÜNDÉR Sajnálom.
LUCA Nem tudnád idevarázsolni?
TÜNDÉR Csak akkor, ha megjavítják.
LUCA Mit?
TÜNDÉR Ugyanis eltört.
LUCA Micsoda?
TÜNDÉR Varázspálca, khm.
LUCA Kinek a varázspálcája?
TÜNDÉR Az enyém.
LUCA El tudnak törni?
TÜNDÉR Őőőő… Khm. Ha nem rendeltetésszerűen használják őket, könnyen törnek. Khm. Én nem varázslásra használtam.
LUCA Mutogatásra?
TÜNDÉR Szurkálásra. Háromszor szúrtam… khm. Ide neki.
LUCA Kinek?
TÜNDÉR Alfréd Gordon mesekereskedőnek. Csúnyán kiabált egy kis mesével, aki csak úgy sétafikált, dudorászott. A fejlemények rémesek. Alfréd Gordon azt vette a fejébe, hogy fölvásárolja az összes mesét. Ezeket a meséket egyenruhába öltözteti. Hogy minél jobban hasonlítsanak, az ő szája íze szerint mesélődjenek. Gordon szeret parancsolgatni, dirigálni, szereti a haptákot. Meg szeret kiabálni velük. És… (Mutatja, hogy szúrt) szegény pálcám… így járt. Csak a fele maradt nálam.
LUCA Szóval nem tudsz segíteni nekem?
TÜNDÉR Pálca nélkül elég bajos.
LUCA Akkor most örökre itt maradsz velem?!
TÜNDÉR Sajnos lehetetlen. Tiltja az általános tündérszabályzat. Különben is rengeteg a dolgom. Mások is várnak ám tündérekre.
LUCA Tehát nem segítesz.
TÜNDÉR Azt hiszem, ez az a helyzet, amikor másoktól kell segítséget kérnünk.
LUCA Anyától ne.
TÜNDÉR Nem hinném, hogy tudna varázspálcát szerelni. Vagy igen? Kérlek, ha bajba kerül az ember, vagyis a tündér, akkor a barátaihoz fordul.
LUCA Föltéve, ha nem a barátai miatt kerül bajba.
TÜNDÉR Ó, hogyne. Kerültem már én is bajba, és éppen a barátaim miatt, de mert mégiscsak barátok, szólok nekik.
LUCA Hogy szólsz nekik?
TÜNDÉR Szépen megkérem őket, gondolatban, hogy bújjanak elő.
LUCA Itt vannak?!
TÜNDÉR Nem olyan messze. Ha két ember fogja egymás kezét, de folyton másra gondolnak, elvileg közel vannak, gyakorlatilag mégis távol egymástól.
LUCA Mint anya meg apa.
TÜNDÉR Viszont, ha a távolból is folyton egymásra gondolnak, akkor előbb-utóbb... Nocsak! Kötelességtudó Szabályhajlító Ervin már itt is van.
Ervin leereszkedik egy kötélhágcsón, fejjel lefelé
ERVIN Az enyém egyáltalán nem szabályos foglalkozás. Munkaruhám csálé cipő, ferde kalap. Ez tehát egy leányzó hálószobája. Bekuncoghat a napsugár, a holdfény, szabályos. Babák. Meseismerősök. Szevasztok! Az óra! Sajnos nem visszafelé halad, mint az enyém. Mennyi is az idő? Éjszaka aludni kell, de ő nem alszik, nem szabályos. Szuper. (Int a szobák sarkai felé) Gyertek! Gyertek már!
Előtűnnek a többiek, Leo, Kétbalkezes, bemutatkoznak
LUCA Ó… én Luca vagyok.
EGYÜTT Tudjuk.
LUCA (Tündérhez) Bocsáss meg, de ők a te fölmentő sereged?
LEO Zöldfülű Leo mesefelesleges. Én minden mesében felesleges vagyok, sajnos ebben is. Úgyhogy köszönöm az eddigi szereplést, már megyek is…
TÜNDÉR Ne kezdd, Leo, ne kezdd!
LEO Engem, kérlek, több tucat meséből akartak kiebrudalni. Legutóbb ennek a… Gordon Alfrédnak az emberei. Tőlük kaptam az útilaput.
LUCA Szerintem ne bánd. Jobb neked itt, nem?
ERVIN A tűzokádó sárkánynak locsolókannát ajándékozott a születésnapjára.
LEO És hát a Piroska meséje.
LUCA Abban hogyan voltál felesleges, Leo?!
LEO Jelentkeztem, hogy szívesen leszek Piroska nagypapája, a nagymama férje. De szóltak, felesleges.
LUCA Még hogy egy nagypapa felesleges!
MISI Misi kétbalkezes meseszerelő, bona sera. Okleveles. Szakleveles. Babérleveles. Minden mesemunkát vállalok. Csakis elrontás céljából.
LUCA Szóval neked a kontárság a specialitásod?
ERVIN Csakhogy amit én elrontok, az még működik.
LUCA Hogy szoktak a mesék elromlani?
MISI Alfréd Gordon meséiben egészen megváltoznak a történetek. Házakat bontanak le, pingálnak át. Padokat, hintákat, járdát, oszlopot. Befestik a füvet. Vágnak ki fát, bokrot. Öreg fűzfákat meg pagonyokat.
LUCA Gordon az új mesekereskedő, aki nyakra-főre vásárolja a meséket.
ERVIN Annyi meséje van már, ha kétszáz évig élne, akkor se tudná mindet megnézni vagy elolvasni.
LUCA Minek neki olyan mese, amit úgy sincsen ideje elolvasni?
TÜNDÉR Nem szereti a mások meséit. Hogy üvöltözött a hétpettyes Katicával.
LUCA És akkor te megvédted.
TÜNDÉR Megpróbáltam. Sajnos. Illetve nem sajnos. Csak, mint tudod, helytelen módszerekkel.
MISI Ez érdekel engem. Mi volt az a helytelen módszer?
TÜNDÉR (nem szívesen mondaná) Hát, hogy úgy… izé… (Szúró mozdulatot tesz)
ERVIN Ó. Oda? Hm. Nekem is tetszik.
LEO Igaz is, Kornélia?
MISI Nyilván belealudt a nagy várakozásba.
ERVIN Ahogy szokta, túl szabályos. Nem tetszik.
Hortyogás hallatszik az ágy alól. Leo kihúzza Kornéliát, szépen, óvatosan. Kornélia lány. Piros a haja
LEO Feleslegesen fáradozom, néhány pillanat múlva úgyis megint alszik.
KORNÉLIA (ébred) Kikérem, én, Kornélia álomszuszék álomszabadító, csak akkor szunnyadom el, ha kiváltképp kimerült vagyok.
LEO Kornélia, te folyton álomittas vagy.
LUCA Luca. (Kezet nyújt)
KORNÉLIA (fogadja) A normális alvás különösen fárasztó. Ne nézz sokáig a szemembe, Luca, mert mélységes álomba merülsz te is. Démoni az alváserőm. Kiszabadítom a rossz álmokból a mesehősöket. Nem egészen köztudott, de Hófehérkét én ébresztettem föl.
LUCA Nem a királyfi… csókja?
KORNÉLIA Frászkarikát. A királyfi percek óta csókolgatta Fehérkét, puszi jobbról, puszi balról, csücsörítés középről, semmi. Rázogatta, semmi. Akkor azt súgtam a rózsabokor mögül, ha tovább horkolsz, Fehérke, mert horkolt különben, elviszem én a királyfit. Na, és mi lett?
LUCA Mi lett?
KORNÉLIA Nyomban fölpattant Hófehérke szeme, már igazgatta is a haját, szevasz, királyfi, de jó, hogy jöttél, nagyon vártalak, hova viszel ebédelni, farkaséhes vagyok, csak előre kikötöm, almakompótot nem eszem! És akkor a királyfi rám nézett, egyenesen a szemembe… és…
LUCA És elaludt?
KORNÉLIA Mint a szél.
LUCA Azta… különös barátaid vannak neked, Csillám Zoli!
TÜNDÉR Kár lenne tagadni.
EGYÜTT Mi se tagadjuk.
ERVIN Az az igazság, nem vagyunk szívesen látott mesevendégek. Olykor… ki szoktak bennünket ebrudalni. Alászolgája. Útilapu, toloncolás…
LEO Egyszer engem száműztek, olyan felesleges voltam.
MISI Különben az elszerelés miatt teszik.
ERVIN A szabálytalanság miatt.
KORNÉLIA A szunyókálás miatt.
ERVIN Ritkán sikerül valamit megoldani.
MISI Sikerült egyáltalán?
LEO Inkább tovább rontjuk.
LUCA És ti nem tudnátok segíteni abban, hogy visszajöjjön az apukám?
ERVIN Mert hol van?
LUCA Nem tudom.
KORNÉLIA Miért ment el? Nem hagytátok aludni?
LUCA Valami Lívia miatt.
MISI Egyszer nekem is volt egy barátnőm, aki…
LEO Ne most!
LUCA Szóval? Nem tudtok segíteni?
Hallgatnak, rázzák a fejüket
LUCA Kész csőd ez az egész.
ERVIN Úgy segítünk, hogy itt vagyunk veled.
KORNÉLIA Igyekszünk szimpatikusak lenni.
LEO Akarod, hogy zöldre fessem a füled?
LUCA Felesleges.
LEO Tudtam.
MISI Előbb-utóbb találunk neked is valami javítanivalót. Például…
ERVIN Stop. Visszafele is fogy az idő. (Tündérhez) Csillám Zoli, miért hívtál bennünket? Te is bajban vagy?
TÜNDÉR Eltört a pálcám.
MISI Mondd, hogy a séta!
LEO Vagy a karmester!
KORNÉLIA A nádpálca!
TÜNDÉR A varázs!
EGYÜTT Úúúúúúúúú!
MISI Mit csináltál, amikor eltört a pálca?
TÜNDÉR Leselkedtem… véletlenül, khm… direkt.
MISI És mit?
TÜNDÉR Megláttam Gordon Alfrédet, aki éppen bántott egy kismesét. Csúnyán leszidta, aztán zsebre vágta.
Hirtelen nyílni kezd az ajtó. A mesehősök megmerevednek. Luca gyorsan az ágyba bújik. Anya dugja be a fejét a résen. Besettenkedik, lábujjhegyen. Nem látja a Tündért és a többi barátot, átmegy közöttük nagy óvatosan. Lerakja a szekrényre a mobilját, ami még mindig a kezében van. Igazgatja a takarót
ANYA Végre szépen alszik. Jaj, te szegény. Jaj, én szegény. Mindenki olyan szegény. Telefonált Endre. Holnap meglátogat bennünket. (Ezt suttogja) Holnap edzés, szakkör, különóra, tánc, furulya, zongora.
ERVIN (suttog) Húszkilós iskolatáska.
ANYA Micsoda?
Kornélia horkol egyet
ANYA Luca horkol?
MISI Dehogyis.
LEO Én voltam.
ANYA (végig suttogva) Kicsoda?
Csönd
ANYA Úristen, látomásaim vannak! Kikészít ez a… Légy erős, Anna.
Kimegy lassan, óvatosan, a mobilja véletlenül bent marad. (Elejtheti, az asztalra teheti, stb.)
TÜNDÉR Huh, ez meleg volt. Kornélia, ébresztő!
LUCA (Misihez) Anya is, szegény, milyen zaklatott.
MISI Rám figyelj, kérlek. A varázspálca-javítás speciális szakértelmet igényel. Zolié eléggé el van rontva. Nem tudnám tovább rontani. Vagy a két darabot törjem további kettővé?
ERVIN Stop. Tudomásom szerint momentán három varázspálca-javító szakember maradt a mesevilágban.
KORNÉLIA Az egyik nyugdíjba ment, már csak hurkapálca-gipszelést vállal.
ERVIN A másik javítás közben elvarázsolta magát, és most nem találják. Úgy másfél éve.
Leo nézelődik
MISI A harmadik Vers Endre. A legjobb! Csak egy kicsit mogorva alak.
LUCA Furcsa neve van. Apukám is…
ERVIN El kell jutni hozzá.
MISI Együtt.
TÜNDÉR Segítetek nekem, és amikor már újra varázsol a varázspálcám, én varázsolok valamit Lucának.
LUCA De csak mese lesz. Nem igazság.
KORNÉLIA Nagy tévedés. A mesékben igenis sok igazság van!
LUCA Ez a Vers Endre hol él?
MISI Meseországban, Vers utca 1. Ritkán nyit ajtót. És máris az orrodra csapja.
LEO (meglát valamit) Nem felesleges ebben a mesében ez az izé? (Felmutatja a mobilt)
LUCA Nem izé. Anya mobilja. Itt felejtette. Szólni kellene, hogy…
ERVIN Állj, állj, reggelig biztosan nem kell szólni.
LUCA De hátha hívja…
ERVIN Akkor majd te fölveszed!
MISI Már tudom is, hogyan juthatunk Vers mesterhez.
ERVIN Ne a szabályos utat mondd!
MISI Behatolunk ideiglenesen… a… a… ide! (Mobilra)
EGYÜTT Úúúúúúúúúúú!
LUCA Más mobiljába?!
KORNÉLIA Az életveszélyes üzenetek közé?
MIND Úúúúúúúú?!
MISI Egy mesében a mesehősöknek különböző lehetőségei vannak. Kapító? Beköltözni egy mézeskalács házba, repülni, átváltozni, erőre kapni, megjavulni, vagy egy ilyen okos mobilba… őőőő… belekerülni.
LEO Bármikor van felesleges ötletem. De hogy egy mobilba bejutni?! Gratulálok, Kétbalkezes. Irigykedek. Ilyen felesleges butaságot régen hallottam.
KORNÉLIA Lehet abban az izében aludni? Van ágy, egy sarok, ahol ledőlhet a valóságtól megfáradt utazó?
LUCA Mégis, hogy gondolod?
MISI Beleszerellek benneteket. A telefonban megkeressük Vers Endre telefonszámát.
LUCA Benne van?
ERVIN Okos készülék.
MISI Megcsörgetjük. Amikor fölveszi, létrejön a kapcsolat, én átküldöm magunkat az ő oldalára. Már ott is vagyunk a varázspálca-javító mesternél. Követtél? Tök egyszerű.
ERVIN Jó, jó, elég szabálytalannak tűnik.
TÜNDÉR Egyszer engem egy óriás varázsló kalapja alá varázsoltak. Sötét is volt, már egy éve nem mosott hajat. Annál rosszabb nem jöhet.
MISI Ne aludj, Kornélia! Na most akkor kezdjük, attenzióne!
LUCA Jaj, csak reggelig jöjjünk vissza. Ha anya nem talál itt… akkor…
Misi szerelő dolgozik, nagy kulcsokkal, csavarókkal, kalapácsokkal, mígnem óriási villámlás lesz, nagy szikrázás, tűzijáték. Jajdulás, sikoly. Huh. Sötét. Aztán szép lassan pislákolás. Óriás mobil a színpad közepén, kéklik a szerkezet kijelzője. Csönd. Aztán lassan nyílnak az ablakok, egy alkalmazás egy ablak. Kinéz Misi, Luca, Tündér, Ervin, Leo, Kornélia
MISI Prego, prego, hát ezt nagyon elrontottam, de… si, si, jól is csináltam!
LUCA Most akkor benne vagyunk?
LEO Benne. Én biztosan feleslegesen.
ERVIN Halló, halló! Ti hol vagytok?
TÜNDÉR Én az üzenetek között. Valami csiklandoz. Hihihi.
LUCA Én a galériában, ahol a fotóalbum is van.
LEO Én a játékok között.
KORNÉLIA Én meg a beállításoknál vagyok. Sziasztok, csengőhangok. Itt az elnémítás. Ez meg a… hihihi… a rezegtetős. Ó, a repülős üzemmód! (A néma tátogó figura lenne, a rezegtetős kicsit rángatná Kornéliát, a csengőhangok az ismert csengőhangokon szólnának, a repülős kicsit fölemelné Kornéliát.)
TÜNDÉR Szent túrós torta, hát ez meg mi?!
Kihajol mellőle valaki. Esike az.
ESIKE Szia! Nem tudod véletlenül, hogy…
TÜNDÉR Hú, Hú…Vigyázzatok! Olyan ismerős vagy. De honnan? (Esike már el is tűnt, de Zoli hirtelen meglát valamit) Vigyázat, meteorraj!
Sms-ek szállnak a színre, mint valami meteorraj.
Átröppenek a színpadon, tyú, tyí, zzzzzs…ssssss.
Máris megjelenik köztük egy kicsi sms – ő az, Esike –, akit ide-oda sodornak, ő meg csak botladozik a sok sürgő-forgó, siető, rohanó üzenet között
SMS Itt vagyunk a kerek erdő közepén.
NAGY SMS (Esihez): Menj már arrébb!
ESIKE Nem tudjátok véletlenül, ki küldött?
LEGNAGYOBB SMS Sietek a lakodalomba! (Esihez) Ne zavarj már!
ESIKE Vagy hogy hová kell mennem… azt se tudjátok?
LUCA Jujuj, reklámok támadnak!
REKLÁM 1 Ízletes hamuban sült pogácsa fél áron. (Esihez) Útban vagy!
REKLÁM 2 Nyolcfejű sárkány egy feje eladó!
REKLÁM 3 Mérgezett almát tessék. Ízletes a mérgezett almám!
ESIKE Nem tudod véletlenül, hová…
REKLÁM 1 Alfréd Gordon mesét vásárol.
REKLÁM 2 Fantasztikus ajánlat Alfréd Gordontól!
REKLÁM 3 Alfréd Gordon ingyen megveszi a mesédet!
Főreklám érkezik nagy dérrel-dúrral. Mint egy kamion oldala
FŐREKLÁM Alfréd Gordon házasságot köt.
Fantasztikus házasság!
Őrjítő szerelem.
Halálos szerelem.
Ja, nem halálos.
Csak egy kicsit csókolózásos!
4. jelenet
El a reklámok. Csönd lesz. Elhagyatottan téblábol a színen Esike, az eltévedt sms. A többiek nézik a mobilból
ESIKE Bocsánat. Jó helyen járok? Én… egy üzenet vagyok. Sajnos nem tudom, hogy kerültem ebbe a mesébe. Nem tudjátok véletlenül, kinek küldtek? Remélem, nem rosszat üzennek velem. Nem valami kellemetlent. Láttam már ilyet. Pitty, pitty, megnézi valaki örömmel, hogy üzenete jött, elolvassa, és már potyognak is a könnyei. Én nem szeretnék szomorú üzenet lenni.
A többiek közben lejönnek az ablakokból, és Esikéhez érnek, aki megfordul, talán fölhúzza a köpenyét, kiskabátját, ami rajta van, és megmutatja a hátát. A színpadon lévő szerepelők látják, a nézőtér viszont nem. És később sem fogják látni, csak majd a történet legvégén
MIND Úúúúúúúú!
ERVIN Nem vagy szomorú. Csak…
ESIKE Csak?
LUCA Anya telefonjában vagy mégis.
TÜNDÉR Hohó, és bárki küldhette.
ESIKE Te vagy Luca? Jó. Igen, voltam anyukád készülékében is, a szomszéd bácsi régi telefonjában is, a tanár néni rózsaszín kisokosában is. Sok telefonban megfordultam, azt hiszem. Többször kergettek vírusok meg programok. Jövök-megyek, mint a csillanás. Csak nem tudom, honnan és hová.
LUCA Nem is tudjuk a nevedet.
ESIKE Azt hiszem, Esike. Az azt jelenti, hogy…
ERVIN Hogy elesik-e valamiben fölbukva, igen.
LEO Hogy az eső esik-e, zölden, halvány zölden, méregzölden, békazölden.
KORNÉLIA A szemed leesik-e, csukódik-e, alszol-e.
ESIKE Azt jelenti, kicsi sms. Vannak nagy testvéreim. Ők komoly hírekkel szállnak, hordoznak gazdagságot, dicsőséget, hatalmat, fontosak, lényegesek, halaszthatatlanok, ételbe vágók, bocsánat, életbevágók, őőőő… (Megfordul, mutatja) Ugye nem rossz üzenet?
EGYÜTT Ellenkezőleg. Sőt, kifejezetten… izé, szuper üzenet.
LUCA Bárcsak nekem küldték volna...
ESIKE Van neked telefonod?
LUCA Apa akart venni egyet, de anya nem engedte.
ESIKE Azért apa ígérte, hogy majd. Majd. Mikor? És ti miért gyűltetek össze? Partiztok? Buli van?
TÜNDÉR Mi, kérlek, Vers Endre úrhoz igyekszünk éppen.
LUCA Vers úr varázspálca-szerelő. (Mutatja a pálcát) Látod, eltört. Ő Csillám Zolika, tündérfiú, nem tud varázsolni. Sajnos egyszer találkozott Alfréd Gordonnal.
ESIKE (gondolkodik) Alfréd Gordon, Alfréd Gordon… Hiszen őt is ismerem!
EGYÜTT Óóóó, te ismered Alfréd Gordont?
ESIKE Nagy úr, sok üzenete van. Jelentős üzenetek. Fellökött már egy-kettő. Észre sem vettek. Rám léptek, átrohantak rajtam. Hemzsegnek az üzenetei, minden csak neki van, tőle, miatta, érte, hozzá, phú. Csak úgy röpködnek az égen, már a felhők is ki vannak borulva. Hm. És hogyan akartok eljutni Vers Endre úrhoz?
TÜNDÉR Telefonálunk neki.
ESIKE Elég ravasz. De az a gyanúm, hogy az még nem odajutás.
MISI Ha fölveszi a varázspálca-javító mester, én átszerelem magunkat hozzá, pregó?
ESIKE Tulajdonképpen mindegy, merre megyek, ha nem tudom, hová kell mennem, nem igaz? Az a legjobb, ha veletek megyek.
ERVIN Szabálytalan, tök jó.
LUCA Na, hívd akkor Vers Endrét, Misi.
5. jelenet
Tündér tárcsáz. Kicseng. Sokszor kicseng. Egyszerre fölveszik. Nyájas hang, de mintha ismerős lenne. Ismerős lehet. A színpad egyik felén megjelenik Vers Endre lakása, föl van írva az ajtó fölé, hogy Vers Endre varázspálca-javító mester. Látjuk a szobát, a műhelyt. Sok varázspálca, varázskalap, varázsszemüveg fölhalmozva. Egy alak lekötözve a sarokban, szája bekötve, forgatja a szemeit, nem tud szabadulni. A telefonnál pedig Alfréd Gordon áll, akit már ismerünk. Ő beszél. A beszélgetés alatt Esike szórakozottan téblábol
GORDON Halló, halló! Itt Vers Endre varázspálca-javító mester. Tessék parancsolni. Minden varázspálcát megveszek. Akarom mondani, megjavítok. Hány van? Tíz? Száz?
TÜNDÉR Nagyon kedves, de csak egy varázspálcát kellene javítani.
GORDON Nem varázsol?
TÜNDÉR Lett vele valami baj.
GORDON Aha, szakszerűtlen használat. Nem hadonásztál, nem piszkáltál vele fület, orrot, hátat, nem szurkáltál vele, kedvesem?
TÜNDÉR Én szurkálni?!
ESIKE (hallgatózik) Hiszen ez a hang… ő nem… (A többiekhez) Azt hiszem, valami félreértés esete forog fent meg lent, az úr, akivel beszéltek…
GORDON Mostanában egyes… tündérek, kósza lidércek, vásott kisszellemek szurkálnak és csiklandoznak. Engem!
TÜNDÉR Nem, én nem… csiklandoztam, nem szurkáltam magát, Vers úr.
GORDON Beakad ide-oda a fránya pálca… Eltört. Hát hogyne. Secpec megjavítom.
TÜNDÉR (a többiekhez) Honnan tudja, Vers úr, hogy eltört?
ERVIN Misi, még ne!
Misi már nagyon szerel
MISI Ha leteszi, megszakad a kapcsolat, és nem tudom többé helyreállítani.
KORNÉLIA Honnan tudjuk, hogy biztosan Vers Endrével beszélünk?
MISI Ki más lenne?
ESIKE Igazán nem akarlak benneteket felidegesíteni, szerintem ő a…
TÜNDÉR Itt tetszik még lenni, Vers úr?
GORDON Nagyon is, kedvesem. Követőimmel. (Föltűnik mellette Lívia Pucc)
ESIKE Ő nem Vers úr, hanem …
GORDON (erélyesen Tündérhez) Valaki folyton belebeszél melletted, hessegesd már el.
Csillám tényleg eltolja kicsit Esikét. Misi lázasan szerel. Újra nagy dörgés, csattogás, szikrák, fények.
Sötét.
A kis társaság már ott is van Vers Endre műhelyében. Csakhogy természetesen Gordon Alfréd várja őket önelégült mosollyal. Vers Endre a sarokban lekötözve
MISI Te jó ég, nem rontottam el. Szabályosan idekerültünk!
ERVIN Túl szabályosan valóban!
LUCA És itt vagyunk mindannyian?
KORNÉLIA Még én is, bár azt hiszem, végigaludtam az utat. Még ha az egy szempillantás is volt.
LEO Nem hiányzik valaki?! Mert mintha, (Számol) egy, kettő, három…
TÜNDÉR Jaj, Esike nincs itt.
LUCA Ó, szegény, kimaradt a szerelésből!
Előttük magasodik Alfréd Gordon
MISI Mit csináltam? Ő nem lehet Vers Endre.
GORDON Hahaha. Remek, hogy máris itt vagytok! Meg is veszlek benneteket. Az enyémek vagytok. Hahaha! Az én meséim, hahaha! Csillám Zoli, te gazfickó! Ebadta! Átokfajzat! Te… ennyi elég. Milyen törött varázspálcával élni, barátocskám? Ó, te meg, kicsi lány, a nevezetes Luca vagy? Aki csak ábrándozik, tátja a száját, mindig csak mesélget! Brühühü, hol az apukám! Hahaha! A szegény kis Luca! Téged majd örökbe fogadlak.
LUCA Nem kellene így gúnyolódni.
GORDON Komolyan beszélek, te Luca! Ezennel átvettem a mesék fölött a hatalmat. Ugye, Líviám.
LUCA Lívia?!!! Apa titkárnőjét is Líviának...
LÍVIA PUCC Szép nevem van. Igen, Lívia. Ne felejtsd el! Minden mást elfelejthetsz. Miért. Nos, azért, mert a te kis szobád, kis személyes birodalmad… ssss. Nincs többé. Ha majd én gondoskodom rólad, lesznek feladataid. Olyan feladatok, hogy a végén még én is megsajnállak, Pedig nekem aztán sok szívem nincsen. Mondjuk (Rámutat Gordonra), bizonyos okokból tényleg szerelmes lettem. Fülig. A mesebirodalom legszebb menyasszonya vagyok. Igaz, Alfréd?
GORDON Igaz, nem igaz, egyre megy.
LÍVIA Hanem a szépség önmagában mit sem ér.
GORDON Mire gondolsz, Líviám.
LÍVIA Sokra, rengetegre. Gordonom, ruhák, ékszerek, pálmafák, őőőő…
GORDON (hirtelen közbevág) Őrség! Őrség! (Berohan az őr) El velük. A legsötétebb tömlöcbe! Addig büntetlek benneteket, mihasznák, amíg olyanok nem lesztek, amilyennek én akarom!
LUCA Mert milyenek leszünk?
GORDON Szófogadóak, engedelmesek, hahaha!
Őr kilökdösi a kompániát
LÍVIA Ó, hős Gordonom!
GORDON A lakodalom alatt óriás mesegyűlést tartok. Én, Alfréd Gordon ott fogom kihirdetni, hogy…
LÍVIA Hogy most már örökre csak engem…
GORDON Nem. De. Azt is. De leginkább azt, hogy nem lesz szeszélyes kismese, nem lesz engedetlen történetecske, amiben…
LÍVIA Amiben?
GORDON Amiben én ne szerep….
Ebben a pillanatban Esike megy át a színen. Dúdol
ESIKE Esike az kint maradt,
Esike az behaladt,
Mert Esike az mindenhol,
Itt és ott és valahol.
Gordon zavartan figyel.
Rángatózik az ábrázata.
Sötét.
Függöny.
Vége az első fölvonásnak
MÁSODIK FELVONÁS
1. jelenet
Alfréd Gordon plázameseszobája.
Sok kép fölfüggesztve, Gordon boszorkányokkal, sárkányokkal, a farkassal, a gidával, a kismalacokkal
GORDON Mennyi minden kavarog-kevereg az én fejemben!
LÍVIA Ó, szerelmem, a te hatalmas, gyönyörűen kongó fejed. (Megkopogtatja, tényleg kong)
GORDON Mennyi ész, mennyi sikamlós, csiki-csuki gondolat, kolosszális terv! Furfang! Ármány! Igen, igen. A semmirekellő kompániát a börtönömbe csukattam. Ez kész. Még gondolkodom a büntetés módozatain. Az átnevelés nem egyszerű folyamat. De majd én! Micsoda briliáns elme! (Kongat) Na, cuppantsunk! (Cupp)
LÍVIA Cupp, cupp. Hát elveszel feleségül. És én a tiéd leszek végleg és mindörökre, Alfréd.
GORDON Egyelőre, khm. Az enyém. Minden az enyém lesz. (Magának) Naná. (Vissza) Persze, kedvesem, Lívia Pucc. Sokáig ettem az agglegények keserű kenyerét. Mondjuk, együtt éltem egyszer egy gonosz mostohával, Arzén Jolikával, rémesen untam, mindig meg akart mérgezni. Mérgezett hangemburg, mérgezett fogkrém, mérgezett zokni, mérgezett cuppantás…
LÍVIA Hogy menekültél meg ebből a ha-ha-halálos kapcsolatból?
GORDON Egy nap kicseréltem az almákat, és Arzén Jolika… khm. (Repülős mozdulat, fel az égbe)
LÍVIA És drága Gordonom, mindenem, boldogságom, ugye lesz… őőőő… lesz nászajándék is. (Gyorsan) Mondjuk egy csilivili kismese?
GORDON A kismalac és a farkasok? A kisgömböcös? Az irigy nővér szurkos lesz?
LÍVIA Nem... a kacsásat szeretném.
GORDON A Donald kacsát?! Tetszik?!
LÍVIA Amiben… a kacsalábon forgó palota forog, forog, forog, és dől belőle… az arany, a gyémánt, a brokát, a selyem. Ami illik hozzám. Mint te.
GORDON Ó! Á! Nahát! (Lázasan gondolkodik) Á, igen, értem. Van egy rossz hírem, Líviám, kedvesem… Bütykös.
LÍVIA Micsoda?!
GORDON Bütykös a kacsalábon forgó palota, nem esztétikus, kifejezetten csúnya. Régen mosták. (Az orrára mutat, hogy büdös is) Ajánlanám inkább az öreg néni őzikéjének a kunyhóját… Egy kitűnő apartman. Az itatóra néz, látni az őzikék hófehér, izgő-mozgó fenekét…
LÍVIA Na jó. Azt mondd meg, szeretsz-e!
GORDON Ó, nagyon – kettőnk közül az egyiket mindenképpen és határtalanul. Őrülten. Eszeveszetten. Izomszakadásig.
LÍVIA Te leszel a mesekapitány mellettem, Alfréd. Mesegenerálist faragok belőled! Meseistent!
GORDON Az leszek, kérlek, ilyen képességekkel, hát ugye, nem is csoda. Mert szinte én magam vagyok a csoda.
Közben mindenféle mesehősök hordják be a varázspálcákat, a repülő szőnyegeket, a mérgezett almákat, a köpenyeket, levágott sárkányfejet, boszorkányseprűt… stb.
Házasságkötési kellékek!!!
Menyasszonyi ruha, cipő…
gyűrű,
fátyol
stb.
GORDON Igen, mert a tervem, a régi, gyerekkori tervem megvalósul.
LÍVIA Te mindent megérdemelsz, Alfréd. Egy férfinak legyenek komoly, kiforrott tervei. Nem csak az, hogy majd elválok. Mi is a főterv?
GORDON A főterv az, hogy nem lesz olyan mese, amiben….
LÍVIA Hiszen én is egy mese vagyok, Alfréd.
GORDON Ne vágj közbe! Igen, te is az enyém leszel. Szőröstől, bőröstül.
LÍVIA Hiszen ez olyan gyönyörű. Csak a tiédnek lenni! Csak neked élni!
GORDON Lívia! Énnekem máris globális terveim vannak veled.
LÍVIA (remegteti a szempilláit) Még meg sem volt a kézfogó.
GORDON Sok kicsi Alfréd Gordon. (Magában) Jó az nekem, ha több van belőlem?
LÍVIA Ó, milyen heves vagy, te nagyfejű, türelmetlen fiú. (Papírt vesz elő) Összeírtam őket.
GORDON Szóval nem lesz olyan mese… amiben én… én… én….
LÍVIA Szerény esküvői kívánságaimat. A meseplázád esküvői helyszínnek jó lesz. Koszorús lányok legyenek a hét törpe. Megborotváljuk őket? Csipkerózsikától elvesszük az estélyijét, jó lesz. A mostohától kell a tükör, ha visszabeszél, letakarom vagy betöröm. Lakodalmi menü a hét sült kismalac, Piroska ajándékkosara, torta a banya mézeskalács házából, mellékes vendégeknek hamuban sült pogácsa… Jó, nem?
GORDON (dühös) Tökéletes. (Lívia mondaná, de ő ráförmed) Valami azért aggaszt, kedvesem. Még mindig vannak mesék, amik kószálnak, barangolnak. Mit képzelnek?! Hogy gondolják, de tényleg?! El kell érnem, hogy véglegesen, visszavonhatatlanul az enyém legyen minden. Jut eszembe, például vannak ezek a… a Luca, a Tündér meg a többi naplopó, széltoló. Mi legyen velük?
LÍVIA A Lucát nekem ígérted. Szolgám lesz. A többiek? Egy jó kis száműzetés. Na most, ha élne az az Arzén Jolánka…
GORDON Lívia. Csönd legyen. Minden hasznosítható. A szemtelen, a bánatos, a szabálytalan, a felesleges, a hétalvó. Hadd gondolkozzam.
LÍVIA Hogy esetleg közben, csak úgy pihenésképpen az ajándékaimon is gondolkodnál?
2. jelenet
Két cella van egymás mellett. Az egyik fényesebb, ott Luca csapata szorong.
A sötétebb, kisebb cellában raboskodót még nem látni rendesen
MISI Nem, ezt a szituációt nem tudnám tovább rontani. Finító!
ERVIN Ilyen helyen kínozták szabályosra egy szabálytalan barátomat.
LEO Most aztán tényleg feleslegesnek érzem magam.
Kicsike fény támad fent. Mintha valaki dúdolna
LUCA Misi, szerelj ki innen bennünket.
MISI Itt megáll az én tudományom. Szerszámaimat a börtönőr elkobozta.
ERVIN Pedig szükség lenne egy váratlan mentő ötletre.
KORNÉLIA Annyira göcsörtös a priccs, képtelenség rajta még csak szunyókálni is.
LEO Te még akkor is aludnál, amikor elrabolnak.
KORNÉLIA De álmomban sikoltoznék! Jaj, emberrablók, jaj, lányszöktetők!
TÜNDÉR Ennek a Gordonnak vannak tervei.
LUCA Apának is voltak. Nem gigantikus tervek, de szépek. Nyaralni a tengerparton. Kerékpártúra a Balaton körül... Meg hogy segít bogárgyűjteményt összeállítani, meg...
KORNÉLIA Te nem félsz a bogaraktól?!
LUCA Az meg ott kicsoda?
A szomszédos cella egyszerre megvilágosodik. Ott is van valaki. Az illető nagyokat nyög, ő az, Vers Endre, a varázspálca-szerelő mester, nem tud beszélni, mert ragasztószalaggal letapasztották a száját
MISI Mammamíja! Mester úr, mester úr!
TÜNDÉR Vers Endrét is elfogták!
ERVIN Elég szabályosan megkötözték. Boszorkányos szorító csomó, ördöggubanc… hú!
LUCA Olyan ismerős. Találkoztunk már, Vers úr?
LEO Forgatja a szemét. El ne szédüljenek a szemgolyói, mester úr!
KORNÉLIA Ha az én szájamat beszalagozzák, hogy fogok ásítani?
ERVIN Befelé nem lehet ásítani valóban.
KORNÉLIA Kifejezetten dühösnek látszik.
TÜNDÉR Mindjárt megeszi a ragasztószalagot.
ERVIN Ki kellene szabadítani.
LEO Felesleges. Előbb magunkat kellene.
Dúdolás hallatszik, megdermednek. valaki jön. Lalala, lalala. Váratlanul megjelenik Esike. Ő is meglátja a társaságot, kicsit elcsodálkozik. Talán csokit majszol
ESIKE Sziasztok!
MIND Ó… szia.
LUCA Te meg… hogy jutottál ide, Esike?
ESIKE Követtem a nyomokat, kérlek.
MISI Miféle nyomokat?
ESIKE Az elhagyott csavarokat, szögeket, kapcsokat. Luca hajszálait. Csillám Zoli üzenő lepkéit. Amerre jártok, mindig akad egy alvó vacok. Néhány bezöldült ablak. Szabálytalan lábnyomok. Sétáltam utánuk. Ugrándoztam. ábrándoztam, ahogy, ugye, Luca szokta. Néha föllöktek, megtaszítottak. Kérdezgettem, nem tudja-e valaki, ki küldött, hová kell mennem, kihez. Nem nagyon méltattak válaszra. Egyszer csak előttem magasodott Alfréd Gordon meseplázája, phú, igen, ez aztán az épület, gondoltam, nemcsak hatalmas, de csúnya is. A nyomok befelé, aztán lefelé vezettek. A börtön, a cella, a kínzókamrarészlegbe. Ja, nem mondtam? Én mindenhová bejáratos vagyok. Száz lakat lóg a vasajtón, izé, nem érdekes, bemegyek. (Kornélia már alszik)
TÜNDÉR Stop! Ki is tudsz jönni?
ESIKE Ahová bemegyek, onnan kimegyek. Ez elég egyszerű.
MISI Ki lehetne használni.
Odakint, pontosabban fentebb nagy a felhajtás, dirr-durr, lövöldöznek, pukkantgatnak. Sárkányüvöltés. Malacröfögés. Farkasvonyítás. Kukorékolás. Szamárordítás. Trombita harsog, dob pereg
KORNÉLIA Borzasztó hangzavar, az ember legszebb álmát megzavarja!
LUCA Nem a brémai muzsikusok… Apa hányszor mesélte.
ESIKE A meseplázában esküvőre készülnek.
LUCA Házasodik a tücsök? Szúnyog lányát kéri?
ESIKE De föl van bolydulva a társaság. Sürög-forog a mesevilág!
KORNÉLIA Nem rossz döntés ez? Szerelmi házasságról van szó, vagy érdekből kötik? Én biztosan elaludnék az igen előtt. Ja, utána.
LEO Akkor is aludtál, amikor megtudtuk, hogy Gordon összeházasodik Lívia Puccal?
ESIKE A hét törpe lesz a koszorúslány. Lesz sárkánytűzijáték, száraz tónak nedves partján békavonósnégyes. Seprűs boszorkánytánc, ropogósra sült hét kismalac… Hamuban sütik a pogácsát az alsóbb rendű meséknek…
TÜNDÉR Esike, mi lenne, ha segítenél kijutni?
LUCA Beveszünk a csapatba.
ESIKE Alfréd Gordonnál van a cellakulcs. Ha meglát, biztosan azt állítja, neki küldtek. De nem neki küldtek. Ezt érzi az ember. Bocsánat, az sms, ami én vagyok. Inkább nem kérem el a cellakulcsot, ha nem haragszol.
LUCA Ki kellene szabadítani Vers Endre mester úr száját.
ESIKE Nem gond. Kérlek, máris.
Esike gond nélkül átsétál a másik cellába – könnyedén széthajlítja a rácsot, ami aztán visszahajlik –, és kiszabadítja Vers Endrét. A varázspálca-szerelő, miután lehull róla a kötél, és a szája is szabaddá válik, dühödten kiabálni kezd.
(Vers urat tkp. apuka játssza, sapkával, szerelősisakkal, talán szakállal van elváltoztatva.)
VERS ENDRE Egy állami díjas varázspálca-szerelővel ezt a gyalázatot tenni! Mit képzelnek, mit gondolnak, mit merészelnek?! Több mesét, mesecikket írtak rólam, szereltem egy tündérkertet, mert a kertekhez is értek...
LUCA A kertekhez?
VERS Egyszer egy boszorkánynak a seprűjét is megjavítottam, ami csak hátrafelé szállt. Rükverc! Én, kérem…
LUCA Pszt, pszt, Vers úr, meghallják, és lekötözik újra!
TÜNDÉR Vers úr, lehet, hogy miattunk raboskodott itt. Miattam. Bocsánatot kérek, igazán nem akartam ilyen helyzetbe hozni.
VERS Elárultatok?
ERVIN Azt azért nem.
LUCA Elindultunk magához, mert…
TÜNDÉR Mert meg kellene javítani a varázspálcámat. Most…
VERS Mi lett vele?
TÜNDÉR Eltört.
VERS Hány darabba?
MISI Kettőbe. Én tudtam volna négybe is, de…
VERS Volt csillanás a törésnél?
TÜNDÉR Mint amikor egy boszorkány lyukas vasfoga csillan.
VERS Füst?
TÜNDÉR Volt.
MISI Alul méreglila,
LEO középen irigysárga,
ERVIN fent ördögfekete.
TÜNDÉR Honnan tudjátok?
KORNÉLIA Leselkedtünk.
VERS Érezted-e, hogy zsibbad a kezed?
TÜNDÉR Ezer tű szurkált mindenütt.
VERS Lívia Pucc műve. Adjátok ide a pálcát! Most azonnal!
KORNÉLIA Elvették. Mindent elvettek.
MISI A szerelőtáskámat.
LUCA A képzeletet. Az álmokat. Az ábrándozásokat. Az apukámat.
VERS Ó, nem inkább az anyukákat szokták elrabolni?
LUCA Nem rabolták el, csak elment. Nekem olyan ismerős maga, Vers úr.
VERS Tán szereltettél te is nálam varázspálcát?
LUCA Nem hinném. De láttam már valahol.
VERS Engem?
LUCA Nem is egyszer. Sokszor. Olyan sokszor, hogy…
ERVIN Már Gordon Alfréd bitorolja a varázspálca mindkét felét, amit mindenképpen meg akartunk javíttatni.
TÜNDÉR Ez a Gordon, aki Vers urat is foglyul ejtette.
LEO Teljesen feleslegesen, mert mint látjuk, kiszabadult, köszönöm szépen.
VERS Elhagytad, Csillám Zoli, a pálcádat! Fogalmad sincs, hol van. Lehet, hogy eltüzelték. Virágtámasz lett. Egy óriási fogpiszkáló. Mit tudom én, mi lett vele! Mi vagyok én, hogy kitaláljak mindent?!
ESIKE Vers úr nem vár egy üzenetet véletlenül?
VERS Nem! Nekem ne üzenjen senki. Pittyeg valami, én máris ideges vagyok!
LUCA Ez érdekes. Apa is mindig ideges lett, ha a titkárnője otthon hívta.
TÜNDÉR Hm. Ha Vers urat kijuttatjuk innét... Esike, nem tudnál valahogy mégis kiszabadítani minket?
ESIKE Varázsolni sajnos nem tudok. De tudok egy sms-viccet: Volt egyszer egy sms, aki eltévedt. Mindenkitől megkérdezte, hová kell mennie, de csak nevettek rajta. Az egyik hihihi, a másik hahaha. (Csönd) Ó, hát nem vicces?
MISI Esike, látod, vannak ezek a rácsok.
LUCA Útban vannak.
ESIKE Hát igen.
ERVIN Az előbb mintha meghajlítottad volna őket.
LUCA Csináld csak újra!
ESIKE Biztos?
EGYÜTT Csináld!
Esike megmutatja a hátát a cellarácsoknak. Közben szelíden mosolyog a közönségre. Nyikorgás, recsegés, a cellarácsok elhajlanak, görbülnek, keletkezik közöttük egy rés, amin mindenki kifér.
Közben trombitaszó. Jó nagy hangzavar
TÜNDÉR Indulás, gyorsan, gyorsan Alfréd Gordonhoz, és visszaszerezzük a varázspálcámat. És akkor Vers úr megjavítja...
VERS Biztosíték persze így sincsen.
LEO Én nyilván felesleges leszek.
ERVIN Itt jobb?
MISI Szerintem kifejezetten rosszabb.
TÜNDÉR Akkor gyerünk!
LUCA (közben Esike meglát valamit, elengedi Luca kezét) Kornélia, ne aludj!
Esike megint lemarad. Nézelődik
ESIKE Megint lemaradtam. A barátaimmal kellett volna sietnem… Valaki még mindig vár miattam. Ül az ablaknál, a tér egyik padján, áll egy buszmegállóban, gyűri a zsebkendőt, mikor jön már Esike. Én. Maradjak? Itt nem üldöznek. Iparkodjak utánuk? Keressek másik mesét? De bonyolult. Valahol várnak, és nem tudom, mit tegyek.
3. jelenet
Őr jön, nagy drabális alak, kulcscsomók zörögnek
ŐR (horkant) Csakis parancsra képzelődöm! Te nem vagy. Nem téged őrzünk, nekem nem ezt mondta Pucc Lívia főmesemenyasszony! Mások lennének itt a foglyok, zöldfülű, horkolós, bohóc, valami kislány. (Néz) Akkor se vagy, na. (Néz) Phú, jó, kisöcsém, mi a túrós gombócot keresel itt?!
ESIKE Tisztelt porkoláb úr, én egy gazdátlan üzenet vagyok.
ŐR Itt?
ESIKE Átmenetileg.
ŐR Azt mindenki mondhatja, hogy üzenet.
ESIKE Pedig az vagyok, és mindjárt megyek is.
ŐR Te?! Te pattanás?! Te mütyűrmazsola! Te babszempenész! Mit képzelsz te, hogy csak úgy kisétálsz innen! Ebből a fogdából még senki sem szökött ki. Akár üzenet volt, akár ember, akár gondolat!
ESIKE És az előző társaság?
ŐR Hát ez az, hol vannak.
ESIKE Hát elmentek. Nem tudom, hová. Különben ez… (És megmutatja, de a nézőtérről nem látni a hátát) az üzenetem. Kutatom egy ideje, kinek küldtek. Nem magának, porkoláb úr?
ŐR Ó, szívem. Tudtam, hogy egyszer Mázsa Veronika szakácsnő válaszol!
ESIKE Bocsánat, Mázsa Veronikával még nem találkoztam.
ŐR Nem?
ESIKE Tonna Tímeával egyszer.
ŐR Régi nagy szerelem volt. Mindig elette előlem a habcsókot.
ESIKE Mondja csak, Alfréd Gordon mesebirtokos hol tartja az elrabolt varázspálcát?
ŐR Faggatózol?! Nagyon ravasz. És a Tímea?
ESIKE Tonna Tímea azt üzeni, hogy… ő… (Esike megpróbál cselezni) számíthatsz.
ŐR Mire, mire.
ESIKE Minden kilóra. Minden dekára.
ŐR Grammra!
ESIKE Arra is, finom kis grammocskák. Hol is tarja Gordon úr a…
ŐR Minden grammocskára igényt tartok.
ESIKE És van itt a plázában még egy gyönyörű nő, aki…
ŐR Aki?
ESIKE Van esélyed.
ŐR Kinél?
ESIKE Magas rangú.
Őr fölnéz
ESIKE Magasabb.
ŐR Egy óriás lány?
ESIKE A rangja magas. Lívia.
ŐR Li-li Lívia.
ESIKE Pucc Lívia!
ŐR Hogy ő meg én?
ESIKE Van rá esély!
Esike még egyszer megmutatja a hátát. Az őr elgyengül, szédelegni kezd
.
ESIKE Nagyon beleélte magát. Na, megyek, azt hiszem, lett néhány feladatom.
Esike el.
Sötét
4. jelenet
Tündér, Luca, a többiek besettenkednek. Itt volt előbb Gordon és Lívia Pucc.
Nagy fényes terem, mindenféle mesetárgyakkal. Hatalmas zsufi, pókhálók, maszkok, álarcok, seprűk, léggömbök stb.
LUCA (körbenéz) Annyira azért nem tetszik.
TÜNDÉR Itt rendezik a világhíres esküvőt.
VERS Láttok rejtekhelyet, ahová a varázspálcát eldughatták?
LEO Itt nem lehet elrejteni semmit. Itt csak elveszni lehet.
ERVIN Nem hinném, hogy itt dugták volna el.
MISI El kéne rontani egy-két holmit. Tréfából. (Nézegeti a tárgyakat)
KORNÉLIA (varázsköpenyt talál) Ez jó kis takaró lenne. (Magára veszi, hirtelen égnek áll a haja) Talán mégsem. Milyen álmaim lennének ebben a göncben!
Hirtelen kiáltozás, üvöltözés támad, rájuk törnek, Alfréd Gordon és Lívia Pucc, illetve azok emberei, meseszolgái, dragonyosai
GORDON Hahaha, ez megint egy kelepce! Fogságból fogságba! Remek! (Támolyogni kezd) Lívia, Líviám, segíts, olyan ármányos vagyok, hogy alig bírom elviselni. (Megtámaszkodik Líviában, újra erőre kap) Ti, barátocskáim, mindig lépre mentek. (A varázspálcát veszi elő) Csak nem ez a vacak kellene?
TÜNDÉR Már nem is törött!
GORDON Nekem is vannak szakembereim, ügyesebbek, mint Vers Endre.
VERS Kontárok társasága, annyit mondhatok.
GORDON Az én alattvalóim nem kontárok, Vers úr. Maguk viszont... Egy zöldfülű, egy felesleges, egy hétalvó, egy kétbalkezes, na meg egy hencegő tündérfiú!
LUCA Nem is szokott hencegni.
TÜNDÉR (súgja) Sajnos szoktam. Köszi, hogy megvédtél.
GORDON Most pedig visszavarázsollak benneteket a börtönbe. (A varázspálcára mutat) Ezzel.
LUCA Szerintem nem kéne.
GORDON És ugyan miért?
LUCA Mert lehet, hogy valóban elrontották, és akkor magát varázsolja oda a dutyiba, Gordon úr. Békák, kígyók, svábbogarak közé, juj.
KORNÉLIA Poloskák, bocsánat.
GORDON Szóval fenyegettek. Engem?!
VERS Valós veszélyről beszélünk, uram.
GORDON Érdekel engem, hogy valós vagy nem valós? (Lucához) Teszek arról, hogy rendes, engedelmes meseszolgám legyél.
LÍVIA Pontosítok, kedvesem. Az én meseszolgám.
GORDON Látszólag igen, de…
LÍVIA Ma kimondjuk a boldogító igent. (Lucához) Te, kislány, ezentúl takarítasz rám, reánk. Súrolsz, mosol, főzöl, izé, boltba jársz, befizeted a számlákat, porcicákat tanítasz nyávogni, szétdobált holmimat a helyére rakod. Te, te, Lucika!
GORDON És te, Csillám Zoltán, vásott tündérbögyörő, az én szolgám leszel. Minden varázslásom után, amit ezzel bűvészkedem, tapsolsz. Bravózol. De ügyes vagy, fantasztikus vagy, Alfréd Gordon! Te szupermen! Mesekapitány! Lívia néni majd megtanít őszintén hízelegni. (Líviához) Ugye drágám?
LÍVIA Nem néni! Ezt soha többé, mert… Színből, szívből, igazán. (Puszilkóznak)
TÜNDÉR (barátaihoz, súgva) Most szökjetek! Amíg enyelegnek.
LUCA Igen, oldjatok kereket.
VERS Menjetek már!
LEO Szuper börtön, gyönyörű kilátás, patkányok, egerek, klassz poloskák, sajnos menni kell…
MISI Arivedercsi, itt már minden el van rontva, már nincsen feladatom…
ERVIN Csak úgy elsétálni elég szabálytalan.
TÜNDÉR Ne fecsegjetek már!
KORNÉLIA Szívesen elheverednék a hálószobában, de hát a kötelesség.
GORDON Miben mesterkedtek? Nem mentek ti sehová, barátocskáim!
Őr szalad be, fölbukik
ŐR Uram, megérkeztek a… kisgömböc, a… farkas. Rókacsaládok. Bagoly, nyuszi és egy akkora varangyos, alig tudtuk föltolni a meseplázapalota-lépcsőn. (Észreveszi Esikét) Te itt?
GORDON Távozhatsz. (Őr el)
LÍVIA A jégkirálynő még nem jött?
ŐR Akkor kocogna a fogam, úrnőm. A lyukas is.
LÍVIA Úrnőm. Milyen szépen mondod, nagyfiú. Úrnőm. Menj! Ti maradtok! (A settenkedő társasághoz)
Őr el
ERVIN Nahát, tervez velünk az úr valami gonoszságot?
LEO Valami felesleges rosszaságot?
KORNÉLIA Lehet aludni?
GORDON Ó, igen. (Nézi őket) Egy szabálytalan, egy felesleges, egy álomszuszék. Tökéletes társaság. Van tervem, igen. Mindent látok előre, meg hátra. Benneteket mutogatni foglak, mint egy letűnt kor szánalmas képviselőit. Hogy ilyen alakok, mint amilyenek ti vagytok, a mai mesékbe nem kellenek. Ilyen haszontalanok. Ilyen másfélék. Ilyen ügyefogyottak. Csak szájalni tudtok!
VERS Velem még nem számoltál, Gordon.
GORDON Úgy véled, öreg barátom?
VERS A varázsigéket, amiktől a pálca rendesen működhet, csak én tudom.
LÍVIA Hát akkor megint jön a szalagozás. Szívesen csinálom.
VERS Miféle szalagozás?
LÍVIA (mutatja) Elnémítás.
Beszalad az Őr
ŐR Bréknyúz! Érkezett a gonosz mostoha, több banyaboszorkány, az irigy, lusta lányok, balett-tüllben.
LÍVIA Adjatok nekik epebambit, békalábropit, szopogatós vasorrot, iszkiri.
ŐR Igenis, igenis, puff. (Elhasal)
LÍVIA Állj, vissza. Mi maradt el?
ŐR Bocsánat. Úrnőm. Az… hogy úrnőm.
LÍVIA Ha még egyszer elfelejted, a vőlegényem elvarázsol, értve? Menj! (Őr el, vissza)
ŐR Bocsánat, mivé?
LÍVIA Amivé csak akarja. Igaz, Gordon?
GORDON Igaz.
LÍVIA Iszkiri! (Őr el)
GORDON Hahaha. Vers barátom, átprogramoztattam a pálcát. Magának nem engedelmeskedik. Hiába szavalgat. Mormol rímeket, költői képeket, buta hasonlatokat. Csak nekem engedelmeskedik. Táncolj! (Pálca táncol)
LÍVIA Vagy nekem engedelmeskedik.
GORDON Nem, kedvesem, neked nem, nekem.
LÍVIA Ez tévedés.
GORDON Dehogy tévedés.
LÍVIA Félreértés.
GORDON Csak te értesz félre valamit, kedvesem. Menjünk inkább…
LÍVIA Azt ígérted, Alfréd, én is varázsolhatok vele!
Míg Gordon és Lívia veszekszik, a többiek settenkedni kezdenek kifelé
GORDON Volt egy ilyen elszólásom. Valamikor. Kiskedden. Úgy értettem, engedem, hogy engedelmeskedjen neked is. Most pedig dolgunk van. A tervek szerint haladjunk. Kimondjuk a boldogító igent az Ármánykápolnában Denevér Eszter anyakönyvvezető előtt.
Őr berohan, elállja a lopakodók útját
ŐR Úrnőm, a Jégkirálynő késik, az úthoz fagyott a hintója.
LÍVIA Alfréd, azonnal csinálj valamit!
GORDON Olvasszak, őőőő, jeget?
LÍVIA Varázsold ide a hintót! Már menni fog, nem?
GORDON Legalább bebizonyítom, hogy működik.
ŐR Uram, izé, úrnőm! Hamupipőke sms-ezett, hogy eltévedt.
LÍVIA Rettenetes pechsorozat. Ez is csak velem. Állj, Gordon, nem a te műved?! Negligálod a legjobb barátnőimet?
ŐR És a… ő…izé… A török basa gyomorrontást kapott útközben.
GORDON Miért gyöngülök? Nyissatok ablakot!
ŐR Plázában nincsen ablak. Khm. Uram, lenne még valami. Itt van… egy olyan… izé… egy…
GORDON Mondd már.
ŐR Egy olyan… ilyen, amolyan, egy…
LÍVIA Hozzám jött vagy hozzá? (Gordonra érti)
ŐR Úrnőm, ez az alak egy olyan… (Legyint) olyan semmilyen.
LÍVIA Meghívtál valakit a tudtom nélkül, Alfréd?
Esike bejön
ESIKE Sziasztok. Buli van? Húha, nyüzsgő társasági élet. Szép menyasszony. Elegáns vőlegény. Hát, csak az a baj…. hogy nem illetek egymáshoz.
LÍVIA Mit hadoválsz, te babszem?
GORDON Hogyhogy nem illünk?
ESIKE Nem szeretitek egymást.
GORDON Fölrobbanok ezen az arcátlanságon!
LÍVIA Nem halálosan szerelmes belém az Alfréd?!
ESIKE Bonyolult dolog. A szerelem. Összeilleni. Kitartani. Hűségesnek lenni. Együtt kelni, feküdni, egy tányérból enni. Sokan azt hiszik, szeretik egymást, és sajnos nem illenek össze.
LÍVIA Te nem szeretsz engem, Alfréd?
GORDON (támolyog) Mert mit szeressek rajtad? A feleselő szájadat? Hogy nyomban kacsalábon forgó palotát akartál? Az se zavart volna, ha bütykös.
LÍVIA Csak annyit akartam, amennyit más főfeleségek.
LUCA (súgva) Láttad, micsoda hatása van Esikének?
TÜNDÉR Figyeld, Luca, a többi gonosz mesehős hiánya is gyengíti Gordont!
LUCA Van esélyünk!
TÜNDÉR Nem is kevés!
VERS Csak a pálca kellene még!
GORDON Különben te szeretsz engem?
LÍVIA Hatalmaskodsz. Kong a fejed. Gőgös és öntelt és önző… meg…
GORDON Szimpatikus jellemvonások. Nagy arc, zseni vagyok. Pont téged szeresselek?!
LÍVIA Vedd tudomásul, kelkáposztaízű a cuppantásod!
GORDON A tied meg… mintha egy kígyó tévedne a számba.
ESIKE Nem kell ez a perpatvar, Alfréd Gordon. Nyugodj meg szépen, és add ide a pálcát.
GORDON Amikor azt mondják, nyugodjak meg, attól leszek totál ideges.
LÍVIA Add nekem inkább!
GORDON A menyasszonyom is ellenem támad?!
ESIKE Kérem szépen a pálcát. Nem a tiéd.
GORDON Minden az enyém! Ti is az enyémek vagytok!
ESIKE Azt gondolod, én is csak a tiéd vagyok, Alfréd Gordon?
Esike megmutatja magát Gordonnak.
Gordon tátott szájjal nézi, szédül és támolyog, elejti a pálcát, Esike fölveszi
GORDON Nem, nem, nem, ezt ne is lássam! (Esike hátára)
LÍVIA Én miért nem nézhetem meg?! Ó, jaj.
ESIKE Nem kell összeházasodnotok, feszült viszony lenne, sok veszekedéssel, törnének a tányérok, a poharak, lenne ordítozás, kergetőzés, palotaborogatás.
LÍVIA Ó, falhoz vágni egy méhecskemintás levesestálat! (Sóhajt)
GORDON Én is szeretek asztalt borogatni, csak most… nem lenne erőm hozzá. Holnapra összeszedem magam, és örökre ellátom a bajod, a bajod, jaj… (Liheg nagyon)
ESIKE Nem kell tányértörés, kergetőzés, dobálózás. (Vers Endrének visszaadja a pálcát) Vers úr, rendesen megjavíthatja, nem lesz nehéz, ugye?
VERS Hogyne, máris.
Őr rohan be. Közben Vers Endre már mormol
ŐR A vendégek fölfaltak mindent. Bocsánat, úrnőm! Lázadnak a malacok, az őzikék. Egy lidércnek idegösszeomlása lett. Kergetik a szolgákat. Gurigatják ki a plázából a boros hordókat. Viszik a sült bárányt, ökröt, kappant. Dobálják a tortákat. Egymás eltorzult ábrázatába. Úrnőm. Minyonnal dobtak fejbe. Meg tetszik kóstolni? (Levesz magáról egy ujjnyit, Lívia megkóstolja)
LÍVIA Lakodalmi kisminyonos tortám. Lett volna.
Nagy zajok kintről
GORDON Védj meg, szerelmem! Állj elém, ha ránk törnek!
LÍVIA Nem te vagy a hős vitéz?! Bömbölő vízesés?! Nyámnyila! (Őrhöz) Jöjj hozzám, te minyonnal megdobott, hűséges fiú! Úrnőd mellett a helyed. Nekem is vannak terveim. Menjünk, jó? Hagyjuk el ezt a lúzer helyet, ahol egy nyamvadt házasságot se lehet kötni.
ŐR Követlek, úrnőm, mindhalálig.
LÍVIA Semmi halál! Maradjunk életpártiak! Nézzem csak. Elég jóképű vagy. A tortakrém jól áll. Igaz is, cuppantani tudsz?
ŐR Úrnőm… kivel cuppantsak én, kicsi meseszolga, egy jelentéktelen…
LÍVIA Sok a duma. (Magának) Haladjunk. Szedd a lábad! Akkor szólj, ha intek, hogy lehet!
Lívia, szolga el
GORDON Hálátlan kutyák. (Liheg) Nem vártam mást. Minden ember és mesehős rossz, nem? Gonosz világ. Mindenki lop, csal, füllent, sunyiskodik, nem?!
VERS Sarkos megfogalmazás. (Tündérhez) Tessék, kész a pálcád.
TÜNDÉR Akkor most én visszavarázsolom magunkat Lucáék otthonába.
MISI Őőőő, hát izé…
ERVIN Amondó lennék, hogy…
KORNÉLIA Lucánál mindig az ágy alatt kellett lennem.
LUCA Ne kapkodj, Zoli! Van még itt tennivaló. Gordonnal mi lesz? Ki kell találni. Ki is találtam. Szóval, neked még lenne dolgod, Kornélia.
TÜNDÉR Á, értem! Te álomszabadító is vagy, Kornélia.
KORNÉLIA Ha nem alszom el közben, valóban. Mondd, kit kellene megszabadítani a rossz álmoktól!?
Mindenki Gordonra néz
GORDON Azt már nem! Én… én szeretem az álmaimat! A rémálmaimat, a leizzadós álmaimat, a testforgatós, ágyról leesős álmaimat, a horror álmaimat. Az álmaimat nem adom!
ESIKE Jobb lesz neked, ha nem ezekkel az álmokkal foglalkozol, hanem a hátamra írt üzenettel.... (Meg akar fordulni, hogy mutassa a hátát)
GORDON Azt ne! Kérlek, azt ne! Én szeretem, ha úgy általában rossz. Tulajdonképpen azt szeretem a legjobban.
ESIKE Még nem érezted meg a jó ízét. Csináld, Kornélia! Szabadítsd meg Gordont!
MIND Csináld, csináld, Álomszabadító Kornélia!
GORDON Ne, ne, ne, segítség, segítsen valaki! Anyukám, apukám, őőőő… valami rossz szellem nincs a közelben? Egy cukicuki vásott kisgyerek? Megfizetem. Van még mesepénzem! Halljátok? Nem segít senki?! Ezt le fogom bosszulni. Úgy lebosszulom, hogy az ágy alatt fogtok élni!
Kornélia közben odamegy Gordonhoz, ásítozik, megkopogtatja a nagy fejét. Jó nagyot kong, visszhangzik is, és mintha valami suhanna. Kornélia elkapja
KORNÉLIA Egy rémálom! (Újabb kopogtatás, elkapás) Aha, egy vacogtatós álom! (Újabb kopogtatás, elkapás) Egy sikoltozós. Egy kiabálós. Egy zuhanásos. Jó. Már nincsen több rémálma Gordon úrnak.
Gordon könnyű lesz, mintha lebegne
GORDON Tele lett a fejem méhecskével, virágporral, van egy bögöly is. Máris szeretnék valami jót tenni. Jót. Jót. Szépet. Rosszat csak titokban.
ERVIN Azért vágok közbe, mert túl szabályos. Megterhelő kalandozás volt. Át kell gondolni, mi történt. Nálad a pálca, Zoli. Meg kell nézni, mi újság otthon. Biztosan a mi tündérkertünkben is volt kavarodás, igaz, Gordon?
GORDON Már nem emlékszem…
MISI Si, Si, biztosan nagy szükség van rám is. Egy-két kismesét, nagymesét meg kellene szerelni.
KORNÉLIA De jó lenne végre egy jót aludni! Mint a hétalvó Csipkerózsika.
TÜNDÉR Látod, tényleg mennem kell.
LUCA De jössz majd újra.
TÜNDÉR Persze, amikor csak tudok.
LUCA Ígértél nekem valamit.
TÜNDÉR Ha megígértem, meg is tartom.
GORDON Most, hogy a jó rögös útjára léptem, velem mi lesz?
ERVIN Vigyük magunkkal őt is?
LUCA Csak ne hozzánk!
MISI Egy lepkehajtogató állás még betöltetlen a mi mesénkben.
GORDON Ó…. ez minden vágyam. Tündérüzenetet hajtogatni, és fújni őket ide és oda, és néha utánuk repülni!
MIND Hát akkor jó. Varázsolj, Zoli!
VERS Én hazamennék magamtól, engedelmetekkel. Tudom az utat, nincs is olyan messze. Van útközben egy költőfogadó, meghallgatok ott néhány verset.
LUCA Még mindig nem tudom.
VERS Mit nem tudsz, kislányom.
LUCA Hogy olyan ismerős, Vers úr. Miért?
VERS A vers jó ismerős. Néha úgy segít, hogy nem is veszed észre. Vigyázz magadra!
MIND Viszontlátásra, Vers úr! Vigyázz magadra, Vers úr!
VERS Köszönöm. A varázspálcára pedig tessék ügyelni!
TÜNDÉR Igen, igen, vigyázni fogok.
ERVIN Hát akkor varázsold haza Lucát, Zoli.
Megölelik egymást
TÜNDÉR Nemsoká találkozunk.
LUCA Olyan… olyan nehéz elválni, Zoli.
MISI Persze, pedig nem ragasztóztalak benneteket össze.
KORNÉLIA Fogtok egymásról álmodni, naná. Megígérhetem.
MISI Attenzione, kezdem!
Pálca varázsol, fény, csillám, pikk-pakk.
5. jelenet
Máris ott vagyunk Luca szobájában.
Na, de odakerül Esike is. Reggel van, látni az órán. Szól a mobil. Csingilingi, ébresztő
LUCA De furcsát álmodtam. (Suttog) Zoli! Zoli! (Nincs válasz, talán fölvesz a párnájáról egy üzenetlepkét, elolvassa) Csillám Zoli! A legmenőbb srác a suliban. Ő dobta be a lepkét az ablakon?
Kopogás, anyuka bejön
ANYA Kislányom, ébresztő. Ja, te már föl is keltél! Csak nem vagy beteg?! (Meglátja) Itt a mobilom, hajnal óta kerestem. De jó, hogy megvan. (Nézi) Nincs lázad. Szakkör után megyek érted. Este pedig jön…
LUCA Kicsoda?
ANYA Apukád.
LUCA Hazajön? Kibékültök?
ANYA Tudod, ez annyira bonyolult.
LUCA Nem akarod?
ANYA Nem tudom, kislányom.
LUCA Ne sírj, anya! Ne haragudj, hogy ilyen kiállhatatlan voltam!
ANYA Nem voltál az. Figyelj, drágám, ne késsünk el, jó? Mindjárt találkoznom kell Gordon úrral.
LUCA Gordon úrral?!
ANYA Egy hete jött, tudod, az új könyvtárigazgató. Kicsit mulatságos. Itt… középen kopaszodik, mint Hókuszpók.
LUCA Ja, igen, mint Hókuszpók.
Anya kimegy. Luca öltözik, tesz-vesz, pakolja a táskát, egyszerre valami hangot hall. Emeli a fejét. Mintha valaki dúdolna. Luca körbenéz. És meglátja, észreveszi Esikét.
Esike ül a sarokban
ESIKE Szia!
LUCA Szia, Esike! Látod, nem maradtál le.
ESIKE Sajnos lemaradtam. De megtaláltalak. Valahogy kések, elsodródom, lemaradok. De mindig haladok, látod. És ideérek. Jó itt. Tényleg.
LUCA Köszönöm. Most el kell mennem, tudod, számtan, helyesírás, fogalmazás.
ESIKE Semmi baj, találkozunk még. Az is lehet, hogy utánad megyek az iskolába. Beintegetek az ablakon.
LUCA Jönnek majd Zoliék. Zoli, Ervin, Misi és Kornélia, mindig együtt megyünk a suliba. Te jó ég, akkor ők...! Ők voltak a…
ANYA Luca, Luca, igyekezz, kérlek!
LUCA És képzeld, Esike, ma eljön apukám. Két hét után.
ESIKE Örülsz, ugye?
LUCA Izgulok.
ESIKE Nem lesz baj. Most megyek, jó?
LUCA Szia, Esike.
ESIKE Szia, Luca.
Luca áll a szekrény előtt meglátja az apja fényképét
LUCA Apa.
Esike már megy, most megfordul, és megmutatja a hátát.
Amin az üzenet van.
Egy szó csupán:
SZERETLEK
LUCA Te jó ég, apa volt Vers Endre?
Csönd.
Luca kiszalad
LUCA Anya, anya, képzeld, mit álmodtam!
ESIKE Nahát, már megint egyedül. Lehet, hogy bennem van a hiba? Hogy valamit elrontok. Hogy valamit nem jól csinálok? Na jó, utánuk megyek. Van más dolgom? Mindegy is, hogy ki küldött. Idejutok meg oda. Meg amoda.
Egyszerre hall valamit.
Sírás, hüppögés.
Esike lassan körbejár a szobában, csodálkozik, erősen nézelődik.
Észrevesz valamit a sarokban
ESIKE Szia! Jöjj onnan ki, kérlek! Nem bántalak. Nem is tudom, hogy kell.
Az a valami kijön a rejtekéből. (Szekrény, ágyalj?)
Egy nagy fekete pötty
ESIKE Te ki vagy? Fekete szeplő? Tintapaca? Egy nagy kávéfolt!
PÖTTY Én… én egy… egy katicapötty vagyok.
ESIKE Katicapötty. Egyedül? Ti többen szoktatok lenni, és sokat nevettek, vihorásztok, különösen repülés közben, bocsánat.
PÖTTY Általában. De én egyedül maradtam. A katicámat egy Alfréd Gordon nevű mesekereskedő úgy megijesztette, hogy a nagy remegésben leestem a hátáról. És elvesztem.
ESIKE Nem tudod, mit csinálj. Segítsek?
PÖTTY Tudnál?
ESIKE Máris lenne ötletem kettőnkkel kapcsolatban.
PÖTTY És mi lenne az?
ESIKE Gyere velem! Én egy kicsi sms vagyok, jövök-megyek, és mostanában mindenfelé mindig kavarodás van. Meg keveredés. Nem tudom, hová tartok. Szerintem jól megleszünk. Vannak kényes tulajdonságaid?
PÖTTY Az az igazság, hogy vannak.
ESIKE Értem. Kinek nincsenek? És micsodák?
PÖTTY Hát, hogy félek. Úgy általában. Elég sokat félek.
ESIKE Nahát, én nem félek. Szerintem jól megleszünk. Majd bemutatom a barátaimat. (Mesél) Azok milyen különös figurák. Van egy, akinek zöld a füle, ő teljesen felesleges, a másik szabálytalan, ilyen cipőkkel, a harmadik alszik folyton, igazi álomszuszék, de különben cuki, van egy szerelő barátom is, aki tud olaszul. Mindent el tud rontani, kérlek! Na és van egy tündér barátom is, van varázspálcája, amivel szokott szúr… őőőő… egyszer megszurkált egy kellemetlen alakot. Meg egy kislány is a barátom, nagyon szépen tud álmodozni… Kalandoztunk együtt. Ja, igen. És van még egy barátom.
PÖTTY Igen?
ESIKE Kong a feje.
PÖTTY Ó!
ESIKE De ne félj! Átprogramoztuk.
PÖTTY Tényleg? Hogyan?
ESIKE Elmesélem. Közben haladjunk. Az úgy volt, hogy a Luca, tudod, a barátom….
Elhalkul.
Függöny
Megjelenik a tündérfiú. Vagy csak sötét van. Nem látjuk őket.
TÜNDÉR Luca, Luca.
LUCA Itt vagyok, szia, Csillám Zoli!
TÜNDÉR Ígértem neked valamit.
LUCA Hogy ha megjavul a pálcád, varázsolsz valamit.
TÜNDÉR Igen! Készen állsz?
LUCA Igen.
TÜNDÉR Csillám, csillám, képzelet!
Átszáll a színen egy lepke.
Effektek,
világos,
a valóságban vagyunk
Vége
Vissza a tetejére