Nyamvadt nemzedék, a szénakazlat is a tűben keresi
Könnyű lesz, ezt soha nem ígérte senki,
ígérgetni általában, abban, ami nekünk adatott,
nem volt szokás,
hacsak nem egy elverést vagy legyilkolom a családodat,
de általában ezeket se gondolta komolyan senki,
vagy ha komolyan gondolta valaki,
ritkán jutott el a tettlegességig,
viszont, akik nem ígértek semmit, azok gyakran
mégis adtak,
ételt, verést, szeretetet,
megesett, hogy meg is öltek közülünk valakit,
akik nem ígértek semmit,
ez adatott nekünk,
láttam, ahogy kibomlik a has bicskával felszakított falán a bél,
ahogy eltűnik a kabát felszakított bélésében a lopott bolti pálinka,
de hogy könnyű lesz akármi, azt
nem ígérte senki,
elkezdtünk magunknak ígérgetni mi,
hogy ha majd, akkor, de ha nem akkor, akkor is,
milyen jók leszünk, vagy bosszút állunk, csak
elegánsan, fenn hordjuk az orrunk, na, ez
az én utcám, megmondtam, hogy jössz te még,
megvolt mindennek a haszna, mert ugyan sosem jöttek
az utcánkba, veszélyes környékeken éltünk mindig,
testileg, lelkileg,
főleg lelkileg éltünk környékeken,
őrültnek neveztük magunk között, aki túl sokat ígért magának,
azért ott meg kellett volna állnia, hogy,
devalójában csodáltuk a bátorságát, mert aki
túl sokat ígér magának, már majdnem ott jár, mint azok,
akiknek eleget ígérnek mások,
de még a túl bátrak sem ígérték maguknak azt, hogy
akármi könnyű lesz,
és arról se beszéltek, hogy bármi könnyű volt,
annak nem is volt igazi értéke, mert ami könnyű, az
valószínűleg meg se történt, és ami nem történik meg,
az mirevaló,
a megígérésen kívül, kérdezem, arra azért jó,
kurva ígérgetések,
a könnyebb utat választotta, kurva lett,
mesélték nekem, pedig tudták, hogy az a nehezebb út,
a legnehezebb, kurvának lenni a legnehezebb,
akinek még van titka, kamrája, szerelme,
gyereke nincs,
valamikor, kétezer után egy-két évvel,
éjfél után, taxit intettem le a pesti oldalon,
zokogva zokogtam, hogy én
nem ezt ígértem magamnak,
soroltam gondosan begyűjtögetett hiányaimat,
két valódi kurva már ült a taxiban, kevés taxi járt,
ülj be, szóltak,
nem maradhatsz itt egyedül,
kedvesek voltak és őszinték, mondták, kurvák,
mennek éppen egy gazdag, budai házba,
de hadd mondjanak nekem valamit,
és akkor mondtak nekem valamit, ami ígéret volt,
és azonnal megvigasztalt, igazi nők,
gondoltam magamban, kiszálltam, nem hagyták, hogy fizessek,
ők mennek tovább,
de az ígéretük kitartott egészen tegnapig,
pedig nem mondtak semmi mást,
csak annyit ígértek, hogy
ezentúl kurva-nehéz lesz minden.
Vissza a tetejére