Aszályos évek
A vízügyi szakemberek szerint a klímaváltozás mellett az elmúlt évtizedek hibás hazai vízgazdálkodása is hozzájárult Magyarország idén kiemelten megtapasztalt vízproblémáihoz. Az ország nem bővelkedik forrásokban, vizeinek nagy része a Kárpátok vízgyűjtő területén ered, és onnan érkezve lépi át a határokat. Ezeket az átfolyásokat éppen ezért nem elvezetni kellene az elmúlt két évszázadban létrehozott csatornahálózaton keresztül, hanem megtartani. A kutak vízszintjének csökkenése, a patakok, vízfolyások eltűnése, a tavak láthatóan nagy fokú vízvesztése megakadályozható lenne egy átgondoltabb vízgazdálkodással. (www.hiradomo.hu 2022. augusztus 22.)
A balatontárkonyi horgásztó szinte teljes kiszáradása kellett ahhoz, hogy megtalálják Szoros Adél felismerhetetlen holttestét.
A másodfokú bíróság jogerőre emelte P. Gábor mosonmagyaróvári lakos tizenöt éves szabadságvesztését, melyet a Szoros Adél ellen a Balatontárkonyban különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében szabtak ki. (Somogyi Hírlap, 2023. október 7.)
Rendszeresen hozták a Somogyit, az előfizetés egy évre szólt. Gitta megpróbálta lemondani, de az év előre ki lett fizetve. Az október hetedikei pénteken postaládába csúsztatott szám a szombati reggeli alatt került a kezébe. Csak úgy belelapozott, ha már az asztalára keveredett a tonhalkrémes szendvics mellé. Fogalma sem volt, miért éppen ezen a kis híren akadt meg a tekintete.
Vagy tízszer elolvasta, majd letette a szendvicset, és a sarok felé pillantott, ahol hegyekben álltak a Somogyi Hírlap számai. Semmi nem kötötte egyik szereplőhöz sem, sem a gyilkoshoz, sem az áldozathoz. Honnan jön a késztetés, hogy utánanézzen ennek az évekkel ezelőtt történt gyilkosságnak? Ő csak vett egy üres, lerobbant nyaralót Balatontárkonyban, amit a tulajdonosok jó ideje nem látogattak meg. Odasétált az újsághegyhez, és leemelte a legfölső pár napilapot. Megnézte a dátumot, időrendben visszafelé haladt.
A kaposvári bíróság első fokon tizenöt év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte P. Gábort, aki három évvel ezelőtt májusban Balatontárkonyban különös kegyetlenséggel megölte élettársát, a harminckilenc esztendős Szoros Adélt. A férfi tizenhat késszúrással végzett élettársával, majd annak holttestét elsüllyesztette a közeli horgásztó vízében. A horgásztavat előző évben mélyítették ki, és nem is került volna elő a holttest, ha az aszályos időjárás miatt le nem apad a Rota-tó szintje. (Somogyi Hírlap, 2023. május 22.)
Autó tülkölt a ház előtt, Gitta letette a lapokat. Megérkezett a szemét- és sittszállító konténer, három órával az előre jelzett időpont után. A sofőr mogorva, kövér férfi volt, aki jó, ha két szót szólt, miközben leemelte a platóról a konténert, amit még véletlenül sem oda tett, ahová Gitta szerette volna. A nő készpénzzel fizetett, majd csípőre tett kézzel nézett a teherautó után, amikor az kihajtott az udvarból.
„Ne vegye a szívére”, szólt át a szomszéd az alacsony fakerítés fölött, „Géza mindig mogorva”. Gitta odasétált, és megismerkedett a szomszéddal. „Kardos Andor örökös tárkonyi lakos”, mutatkozott be a férfi mosolyogva. „Maga ideköltözik, vagy csak nyaralónak szánja?” Gitta bevallotta, hogy csak nyaralónak vette a kis házat. Kell néha a kikapcsolódás. Kardos nevetett, kijelentette, hogy szereti a csendes szomszédokat, majd megígértette Gittával, hogy egyszer, ha ráér, átnéz hozzájuk. A nő legyintett: sokára lesz az, hetekbe telik, mire kipakolja a házból a sok ócskaságot.
Emberölés gyanújával állt bíróság elé P. Gábor mosonmagyaróvári lakos. A vádirat szerint a férfi az előző évben nyaralni érkezett élettársával Balatontárkonyba. Ott közösen kivettek a nyugdíjas T. Zoltántól egy nyaralót, ám a kéthetes ott-tartózkodás feszültséget generált a pár tagjai között, aminek következtében P. Gábor szerelemféltésből az utolsó előtti estén kést rántott, és tizenhat késszúrással megölte Szoros Adélt. Tette súlyosságára ráébredve a házban található szúnyoghálóba csavarta a testet, mellé tett pár követ, és az éj leple alatt a közeli horgásztóba süllyesztette. Az ügyész életfogytiglant kért a vádlottra, aki nem ismerte el bűnösségét, ám a szúnyogháló és a gyilkos eszköz, amely egyébként nem került elő, a nyaraló tulajdonosának tanúvallomása alapján egyértelműen a balatontárkonyi ház felszerelését képezték. (Somogyi Hírlap, 2023. március 14.)
T. Zoltán. Az öreg tél végén halt meg, ez mind-mind az ő hagyatékához tartozik. Többnyire szemét: szakadt ruhák, szétesett könyvek, újságok, csorba bögrék, lepattogzott konyhai edények, mindenféle vacak a „valamiremégjólesz”-fajtából. A fia nem is vesződött a kiválogatásukkal. A házzal együtt adott el mindent. Ezért még engedett is az árból.
Gitta ledobta az újságot az asztalra, felállt, és idegesen körbejárt. Szóval itt történt a gyilkosság. Ezt senki sem mondta. Sem az ingatlanos, sem Tábori Dénes, T. Zoltán fia. A nő nem tudta, mit tegyen... Indítson pert, és álljon el a ház megvételétől? Vagy csak hívja fel, és olvassa a fejére? Számít valamit? A nyaralót az elhelyezkedése miatt vette meg: közel a vízpart és csendes az utca. Rengeteg a fa, jó a levegő. Úgyis átépíti.
De micsoda véletlen, hogy a több száz napilapból álló újságtoronyból pont ezt a hírt csípte meg! Ha nem így történik, vajon mikor tudta volna meg? Annyira ideges lett, hogy ezen a délutánon már semmihez se nyúlt a házban. Inkább kitakarította a kocsiját, amivel aztán alkonyattájt elindult haza, Budapestre. Csak öt nap múlva, pénteken jutott vissza a balatontárkonyi nyaralóba.
A rendőrség mosonmagyaróvári otthonában emberölés gyanújával letartóztatta a negyvenkét éves P. Gábort, akit a balatontárkonyi Rota-horgásztó kiszáradásakor előkerült holttesttel hoztak kapcsolatba. Az azonosítás során kiderült, hogy az áldozat a harminckilenc éves Szoros Adél, eltűnésének idején a vádlott élettársa. A pár három évvel ezelőtt a balatontárkonyi T. Zoltántól vett ki a nyáron két hétre egy nyaralót, a nő eltűnését akkor jelentették be. Széles körű kutatás indult meg, mivel úgy vélték, hogy Szoros Adél éjszakai fürdőzésre indult a Balatonba, és akkor veszett nyoma. (Somogyi Hírlap, 2023. január 11.)
A januári újságok, az idei számokhoz hasonlóan, még ömlesztve álltak a torony tetején, az alatta levők azonban havi csomagokba bekötegelve, narancsszínű műanyag kötözővel átkötve. Szám szerint huszonnyolc, az közel két és fél év. A fölső három köteg Somogyi Hírlapban semmilyen, az esettel kapcsolatos hír nem volt. Gitta azon vette észre magát, hogy megint nem rendezkedik, pakol, hanem a bűnügyi tudósításokat lapozgatja. Sosem fog megtelni a kinti konténer.
Azonosították a balatontárkonyi horgásztóban talált holttestet. A gyilkosság áldozatává vált nő a mosonmagyaróvári illetőségű, harminckilenc éves Szoros Adél, akinek eltűnését két évvel ezelőtt jelentették be. A Siófoki Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el az ügyben, amit megnehezít a bűneset óta eltelt jelentős idő. (Somogyi Hírlap, 2022. szeptember 19.)
Belekeveredett egy Blikk is a Somogyi Hírlapok közé. Gitta érezte, hogy ez is az ügyhöz kapcsolódik, és nem tévedett.
Holttest a Rota-tóban. Speciálisan mumifikálódott, ismeretlen halottra bukkantak a balatontárkonyi horgásztavak egyikében. A feltehetően gyilkosság áldozatává vált holttestre szúnyoghálóba csavarva találtak rá az aszály miatt halmentést végző horgászegyesületi tagok. A megtalálás körülményei azt sejtetik, hogy a test évek óta a vízben lehetett. Az áldozat azonosítása még várat magára. (Blikk, 2022. augusztus 22.)
Sok-sok Somogyi Hírlapot, majdnem két évet kellett Gittának átlapoznia, hogy ráakadjon az ügyhöz tartozó előző cikkre. Az utolsó napilapkötegben talált rá.
Lezárták a Szoros Adél utáni kutatást. Rendőrségi feltételezések szerint a pár napja eltűnt mosonmagyaróvári nő úszás közben a Balatonba fulladt. (Somogyi Hírlap, 2020. augusztus 28.)
Feltehetően a Balatonba fulladt az a nő, aki után két napja kutatnak a rendőrök és a balatoni vízi rendészet emberei. Szoros Adél augusztus 21-én este egyedül indult éjszakai fürdőzésre a balatontárkonyi szabadstrandra. A déli parti alacsony vízállása miatt feltehetően egészen mélyre besétált. Az eltűnést a nő élettársa, P. Gábor jelentette be másnap reggel. Mivel P. Gábor szerint az eltűnt személy jól úszott, ezért a rendőrség nem veti el az erőszak lehetőségét sem, így a keresés nem csupán a vízre korlátozódik. Kérjük, ha látták a mellékelt fotón látható nőt, értesítsék a Siófoki vagy a Fonyódi Rendőrkapitányságot az alábbi számok egyikén. (Somogyi Hírlap, 2020. augusztus 24.)
Gitta megnézte a nő fekete-fehér fotóját. Kifejezetten szép, érzéki arc nézett vissza rá, amit két nagy, sötét, talán barna szem és a száj uralt. Az orra kicsi volt, az álla barátságosan keskeny, amitől az ajka nagyobbnak és vastagabbnak tűnt. Az arcot vállig érő egyenes haj keretezte. Vajon mit művelt ezzel a szép arccal a két év tóban eltöltött idő?
Másnap reggel Gitta korábban kelt, és belebotlott az újságot hordó postásba. „Három vagy négy éve hordom a lapot ide”, vonta meg a vállát a férfi. „Előtte nem kellett. A nyaralók inkább színes magazinokat olvasnak.” És a tulajról mit tud? „Az öreg Zoli bácsiról? Rendes ürge volt, csak aztán megzakkant. Valamiért ideköltözött, mintha menekült volna, de ki tudja, honnan...” Azt Gitta tudta, honnan. Győr. Az öreg fia legalábbis győri volt, ott kötötte meg vele az adásvételi szerződést. Gyorsan elment a nap hátralévő része, alkonyatkor pedig Gittát egyéb dolgok foglalták le. Másnap hajnalban visszautazott Budapestre – hétfő munkanap volt neki is.
Augusztus 21-éről 22-ére virradó éjjel Balatontárkonyból eltűnt Szoros Adél harminckilenc éves mosonmagyaróvári lakos. A balatoni vízi rendészet megkezdte a kutatást. (Somogyi Hírlap, 2020. augusztus 23.)
Kilenc és fél tonna halat, közöttük pontyot, amurt és afrikai harcsát telepítettek a balatontárkonyi Rota-horgásztóba, három tonnával többet, mint tavaly ilyenkor. Ezt a tó egy évvel ezelőtti kimélyítése tette lehetővé, amelyet 50 millió forintos pályázati támogatásból valósított meg a Tárkonyi Sport- és Horgászegyesület. (Somogyi Hírlap, 2020. augusztus 13.)
Gitta a napi feladatok elvégzése után úgy döntött, kisétál a horgásztóhoz, ám az lehangoló látványt nyújtott. Idén nyáron megint csak nagy volt a szárazság, és az ősz sem bővelkedett csapadékban: alig volt a mederben víz. A felszínt lehullott falevelek borították, a horgászbeállók elgazosodtak, és elég sok volt a szemét, amit egy nyugdíjas halőr hajdani, még el nem kopott kötelességtudatból szedegetett össze egy fekete zsákba. Gitta rákérdezett, látta-e itt a gyilkost vagy az áldozatot korábban.
„Leginkább helyiek horgásztak itt, idegen nem fordult meg bottal errefelé régóta. Most meg már bérlője sincs”, legyintett a halőr. „Jó kis hely volt ez, de azán jött a felmelegedés, a szárazság meg az átok... Ott voltam, amikor kiemelték azt a nőt. Az ember azt hinné, ilyenkor csak a csontváza marad meg, de csak bőr nem volt rajta. Minden belső részét láttuk. Azóta is ezzel álmodom. És mi itt fogtuk ki fölüle a halakat.”
„Tábori Zoltán? Nem, nem ismertem. Egyszer vagy kétszer, ha láttam, azt is vagy húsz éve... De a fia kijárt ide nyaranta, amikor serkenni kezdett a bajsza. Az apja mindenből a legjobbat vette neki, márkás szettet, bottartót, svájci bicskát... Eleven gyerek volt, nem bírta sokáig. Ha nem akadt a horgára hal, gyorsan feladta... Na, ez se ma volt.”
Gitta sétált még egy keveset, most már csak azért, hogy meglegyen a tízezer lépés, majd visszatért a nyaralóba. Valahogy nem állt össze a fejében a történet.
Ez a pillanat két héttel később jött el, akkor, amikor az öreg szekrényeit pakolta ki. A kinyúlt, kibolyhosodott pulóverek alatt talált egy Nyomozó Magazint.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság folyó év január 11-én őrizetbe vette P. Gábor mosonmagyaróvári lakost. Az eljárás során beszerzett igazságügyi szakértői vélemények és egyéb nyomozati cselekmények elvégzését követően az ügyészség P. Gábor ellen felindulásból elkövetett emberölés bűntettének gyanúja miatt emelt vádat. A gyanúsított 2020. augusztus 21-én este szerelemféltés miatt szóváltásba keveredett élettársával, a harminckilenc éves Szoros Adéllal, majd több késszúrással végzett vele. A holttestet a közeli horgásztóban rejtette el szúnyoghálóba csavarva. Reggel bejelentette a nő eltűnését, amely után a rendőrség és a vízi rendészet megindította a keresését. Szoros Adél hullaviaszos átalakuláson átment holtteste két évvel később került elő a horgásztóból, az azonosítást követően a rendőrség megindította a nyomozást. A bűnelkövetés eszközét nem találták meg, ám a nyaralótulajdonos és a szomszédok tanúként való kihallgatása során a figyelem P. Gáborra terelődött. P. Gábor elismerte, hogy az eltűnés előtti estén összeveszett élettársával annak egy feltételezhető titkos kapcsolata miatt, de a vádat tagadja. (Nyomozó Magazin, 2023. február)
Miért a pulóverek alatt volt a lap?, tette fel a kérdést magának a nő, aztán fogott egy négyes csomag Guinnesst, és átment a szomszédhoz. Nem kertelt, nem volt szokása. „Miért érdekli ez az egész?”, kérdezte Kardos. „Belebotlottam”, felelte a nő. „Nem ismertük, legfeljebb csak a fiút, a Dinit. Az tinédzserként lejött a haverjaival meg a barátnőivel. Sok lányt lehozott ide, tudott csajozni! Miután megnősült, akkor is... De leginkább idegenek jártak ide, akik kivették a házat.” „Az a pár volt itt előtte is?” „Egyszer-kétszer”, bólintott Kardos. „Legalábbis Dénes ismerősként fogadta őket.” „Nem az apja?”, lepődött meg Gitta. „Nem, az öregé a ház, de mindig Dénes intézte a nyaraló kiadását, ameddig... ameddig az öreg le nem költözött ide. Három évvel ezelőttig.” „A gyilkosságig.” Kardos a fejét csóválta. „Senki nem tudta, hogy gyilkosság, a nőt eltűntként kezelték. Az eltűnése után az öreg nem adta ki már a házat. Itt élt, magányosan. Nem közösködött, nem járt ki. A fia meg a menye sem látogatta.”
„Mit hallott aznap este?”, kérdezte Gitta. Kardos hezitálni látszott, aztán kibökte: „Összevesztek. A nő valamin kiborult, szakítani akart, odavágta, hogy van valakije, aki komoly. A férfi tudni akarta, ki az. A nő nem árulta el, inkább elrohant. Láttam... Nem volt rajta fürdőruha. Csak elrohant. Később, hajnalban hallottam némi motoszkálást, kinéztem az ablakon, és láttam egy alakot... a kis sufniból, hátul vett ki valamit. Ott tartották a szúnyoghálókat. De nem raktam össze a dolgokat...”
Gitta a kis sufniba, a ház mögött, még be se nézett. Másnap reggel ott kezdte a kutatást. Ha lehet, még ócskább, csorbább, töröttebb dolgokat talált itt. Szúnyoghálót nem. Mindaz, ami itt fogadta, már az öreg Tábori Zoltán által összehordott szemét volt.
Akadt a halom tetején, hátul egy doboz. Gitta felnyúlt érte. Személyes emlékekkel volt tele. Bevitte a házba, és az asztalra öntötte őket. Szétázott fizetési felszólítás. Számlák. Jótállási jegy tíz évvel ezelőttről. Utazási igazolvány, lejárt útlevél. Családi fényképek. Pár széttépve. Gitta összerakta őket. Az öreg haragudhatott a fiára. Minden közös képüket darabjaira szaggatta.
Gitta hosszan ült az asztal mellett. November közepe volt, idén utoljára jött a nyaralóba. Másnap, amit csak lehetett, kidobált a sufniból. A konténer megtelt. Ötkor jött Géza a teherautóval, és elvitte a kipakolt szemetet. Nem volt mosolygósabb semmivel sem az első alkalomnál. Gitta felkészítette a házat télre: ellenőrizte az ablakokat, lehúzta a redőnyöket, elzárta a gázt. Utolsó előtti feladatként, a villany lekapcsolása előtt, a vizet akarta elzárni.
Ehhez azonban kellett egy zseblámpa. Az akna mély volt és szűk, az alja úszott a vízben, a tetejét beszőtték a pókok. Hogy hozzáférjen a karhoz, szakadt, koszos pokrócdaraboktól kellett megszabadítani a csöveket. Nem volt kellemes érzés... mígnem Gitta keze egyszer csak valami keményet érintett. Előhúzta, rávilágított. Egy svájci bicska volt.
A nyaralóban aztán előkereste a balatontárkonyi ház adásvételi szerződését.
Adásvételi szerződés, mely létrejött egyrészről Tábori Dénes (született: Mosonmagyaróvár, 1981. február 8-án…
Gitta pár telefonnal kiderítette, ki vezette Szoros Adél ügyében a nyomozást. „Hadnagy? Doktor Pálfi Gitta vagyok, igazságügyi szakértő... Nem, ez most nem hivatalos, vagyis az, de nem az én részemről.” Gitta a bezacskózott késre pillantott. „Gondolom, emlékszik a Szoros Adél-ügyre. Azt hiszem, megtaláltam az elkövetés eszközét, amit lesz, aki azonosítson. És gyanítom, hogy ez átírja a nyomozás eredményét... Neeem. Véletlen volt, egy megkeseredett, halott apa vezetett nyomra. Nem az élettárs, hanem a szerető lesz a tettesünk, akinek volt felesége, és akitől talán túl sokat akart a nő azon az estén... Engem most megtalál Balatontárkonyban. Tudja, hol. És köszönöm.”
Vissza a tetejére