Nyilas Atilla

2020/1 - Egynyári jegyzetek2015/4 - Ez-az karácsonyról2015/2 - Egynyári jegyzetek2011/1 - Fehérvári babonaságok, változások2007/3 - Egynyári jegyzetek2006/3 - Egynyári jegyzetek – 20062005/3 - Öt ráolvasás

Fehérvári babonaságok, változások

Fehérvári babonaságok


Nekik szökőkút,
nekünk országalma.

Tavaly pénzt dobtak vizébe,
és most visszatértek.
(Vagy az nem ez volt?)

„A szomszédos államok
nagyokat haraptak
országalmánkból.”

            *

A többiek mindhárman kívántak valamit,
legalábbis mintha úgy csináltak volna,
aztán sorra kérlelni kezdtek.

Szabódtam, de végül a kedvükért én is
megfogtam Kati néni fényes orrát,
és képtelen voltam nem kívánni semmit.

 

Változások

Új fotó került a régi kettő mellé.
Nem bánom, mondtam később hitvesemnek,
ha eltünteted szem elől a képeimet,
de ezt ne csináld majd velem.

            *

A szekrény ajtaja leesve,
az az áldott illat szökik.

Ha bánt, mért nem javítod meg
magad azt az ajtót?

Az ajtó azért van leesve,
hogy az illat szökjék.

Azért nem javítom meg,
mert nem igazán akarom.

            *

Egy csésze a szárítón lepedékkel,
egy kiskanál az evőeszköz-csorgatóból –
idegen kéz munkája,
(vagy csak) az öregedésé?

Vissza a tetejére