Grigorjevics és a bizalmas
Az ágy szélén ülve – keményre
törte a fémkeret – csipáját vakarta.
Majd a pneumatikus csákánnyal
gyakorolt az orrüregben.
Kürt hívja munkára: felkapcsolt villany
sercegése. Keményebben dolgozom,
mint ti, búra alatt drótok, törékeny barátaim.
Körtékkel volt tele a bánya.
A műszak végén a legyengült
szemeket kicserélte. Különben
nem látja, hova üt. Utálta
a gyümölcsöket. De fogadásból
szopogatott már körteszilánkot.
Elrágta, nagyot nyelt:
a szobájában ébredt.
Csákánya mellette, a takaró alatt.
A bal keze kint, átfagyva.
Azt hagyta meg, hisz a fal jéghideg,
hamar tönkremegy a fém, és ahogy a csonk ideg-
végződéseit hozzákapcsolják a protézishez,
munkás legyen a talpán, aki kibírja a cserét.
Felesége egyenruhákat varrt.
Grigorjevicsnek is, ha felhasadt.
A nyakán már – a nő így viselte a monoton
foltozgatást – a párt jelvényei.
A csákányt nem sikerült ráhímezni.
Néha álmában átfúrta a falat.
Nem aludtak együtt.
Bányába menet a betonút élezte a csákányt.
Megemelte, ha kavicsos, olajos
részen járt. Ha megkérték, ne élezze,
reggel túl hangos, akkor habzó
szájjal árulózni kezdett.
Kiöklözte a szenet. Ha elkapta a hév, okádta is:
tele volt a csille, de a gyomrába még fért,
azt is a pártnak ajánlotta. Jókedvében
a tárnák csapjaiból ivott: körbejárt, és ahol
már megtelt a csille, odaguggolt a falhoz,
eltátotta száját, ráparancsolt az aktuális társára:
az orromra vigyázz, tíz centivel felé üss!
Nyelte. Ő felmehetett, mielőtt
véget ért volna a műszak. Okádni.
Ami bent maradt, azt elnézték,
nem számított lopásnak. Télen jól jött nekik.
De a férj áldozatos torka miatt a nő
koptatta a térdét, mikor nem sikerült
pontosan a kályhába hányni a vodka
és a céklaleves után.
A kilyuggatott falra szőnyeget
tettek. Félő volt: a szálak eltömítik
a forgó részeket. Félő volt: alvajárásba
kezd Grigorjevics, ha átér a falon.
Üresen állt a negyvenhármas számú lakás,
ahová a fémhegyet rendszeresen
átdugta.
Levetette a falvédőt.
Szeretné, ha elfagyna a másik
karja is.
Akkor már soha többé nem fogsz hozzám érni.
Hisz itt a szám, édes, a csók a tiéd.
A legújabb terveken is jól látszik,
a végső fázisban is fent marad az arc.
Megmutatták, ha vállalom, ha biztosítom
az alapanyagot a prototípushoz.
És aludni fogsz tudni? Újra velem?
Nőket nem engednek ilyen pozícióba. De a szám
a tiéd marad. Varrhatsz nekem egyenruhát.
Pórusról pórusra, hámrétegről hámrétegre.
Ha elnyered a bizalmukat, motorizálják a kézfejedet,
vagy megtanulod a nyelvüket – csak te nem beszéled
az asszonyok közül, jó, hogy a lakásból ki sem
mozdulsz –, akkor biztosan rád bízzák az egész testem.
Jó, de megnyúzni nem tudnának?
Sok emlék van a bőrödön.
Kettőnk közös munkája.
Egyformaságra törekszenek majd.Sok emlék van a bőrödön.
Kettőnk közös munkája.
Minta alapján varrsz, és csak a bizalmas
feleségek utómunkája lehet unikális.
Akkor megtanulom a nyelvüket.
Nem felejthetsz el, ha már rothadni kezdek.
Akkor is hordani fogsz. Bizalmasuk leszek én is.
Nem felejthetsz el, ha már rothadni kezdek.
Akkor is hordani fogsz. Bizalmasuk leszek én is.
Utánad új feleséget kapok.
Ő is varrni fog rám. Összemosódik a
munkátok. Majd egy másik ismét újravarr.
Így garantálják a felületi karbantartást
túl nagy sérülésnél, a feleségeket így avatják
párttaggá a bizalmi stigmák után.
A mag pedig a párté. Ha nem ragadok meg
minden esélyt a teljesítmény fokozására, elküldenek
a tundrára szánt húzni hobbivadászok elé.
Egy-egy szánhúzó kutyát is képesek elzavarni,
ha nincs vad. Korábbi társaival üldöztetik.
A magamfajták egzotikus állatok.
De hát azzal is szolgálsz.
Igen. De a fagyban nem indítanak
újra senkit sem. Az otthagyott test pedig
nem ér annyit, mint az elefántcsont.
A jég pedig terjed. Füvesítik a sivatagokat.
Ha kevesebb a hely, gyorsabb a hódítás.
A bolygó a tét.
A szolgálat a tét.
Tudsz-e józanul szolgálni?
Alázattal, becsvágy nélkül?
Miket beszélsz.Tudsz-e józanul szolgálni?
Alázattal, becsvágy nélkül?
Holnap korábban kelj.
Elvisznek. De így alig
bírsz majd pár órát. És
ne felejtsd el két kezem
munkáját. Kísértsen a beléd
ölt idő. A feljelentéshez
is hosszú jegyzőkönyvet
kell írni.
Vissza a tetejére