Cs.-nek ajánlva
          

Gombokat varrtunk, még évekkel ezelőtt,

az ajkunkra, hogy higgyünk.

És hogy hordjuk,

ha visszagondolok, azóta, minden évben egyszer.

Én apámhoz, anyámhoz nem, 

a szomszéd kertjére hasonlítok inkább.

Mert gyűjtöget az öreg:

abroncsokat, sódert, unokákat főleg.

De többek között erről sem beszélünk.

Ezen a napon moziba megyünk,

mindig gyerekfilmre. Mintha gőzölő kádba ülnénk,

s kint pilinszkéz a hó, mire a vetítésnek vége.

Otthon aztán a sötétben várunk, összeállunk,

azt nézzük, ahogy a csomagokat bontják,

akár szárnyát az angyal, szívét az isten;

az udvar pedig már csöndes és kiázott.

Mi ilyenkor ruhákat adunk egymásnak, azóta folyton,

hogy legyen miről egypár gombunk jövőre.