Világvége

Istennek éppen ma rossz napja van,

kevés a cucc, így mindenre berág.

Ideges, miként mindenki, aki

fél. Szétesik körötte a világ.

Nem tudja, hogyan lesz majd a holnap,

nincs elég pénze, s kevés a siker.

Hallgatja nap mint nap, és unja is,

hogy épp csak hinni és dolgozni kell.

A hét angyal közül a hetedik

a nagy paráznát mutatja neki.

S orcáján a bőrt tetvek legelik.

Mindennek vége. Fanfárok szólnak,

hogy eljövend a Gonosz, győztesen,

kezében karddal. S nincsen kegyelem.

Tévét néz az Isten

Egyfolytában tévét néz az Isten,

mondhatnám azt, a híreket nézi,

de nem lenne igaz. Mozit bámul

üres és üveges tekintettel.

Annyira nincs semmihez se kedve,

mostanában semmi nem sikerül,

a múltkor még az autója is

majdhogynem totálkárra összetört.

Ez már a vég, így sóhajt az Isten,

ilyen lesz tehát a végítélet.

És szorongva hallja a szózatot,

mely mondja vala a hét angyalnak:

menjetek el, s töltsétek a földre

Isten haragjának hét poharát.