Palkó Tibor kiállítása a Vigadó Galériában

Amikor úgy éreztem, hogy a vér kezd elválni a víztől, amikor úgy tűnt, hogy elindult az igazak kiválasztódása, és minden olyan volt, mintha megkezdődött volna a hetedik pecsét felnyitása, akkor Palkó Tibor kör alakú képeket kezdett készíteni. Egy időre lemondott a négyszögről, és a határtalan, az örök, valamint a teljesség jelképét választva felületnek, kör formájú anyagokra helyezett fotókat a pucér női testnek a férfiétől megkülönböztető részeiről. Ugyancsak kör formájú alapra festett arcokat, asszonyok és leányok arcait, valamint az orgazmus pillanataiban szájukat résnyire nyitva hagyó fejeket. Az egyik fej a négy évvel ezelőtt Rómában újságból fotózott vérző szemű madonna festett képe, a Boldogságos Szűz Mária fatimai megjelenésének ezredvégi megismétlődéséről árulkodó személyes lenyomat.

A kör az anyagtalan égi világ tökéletessége, a négyszög pedig ennek földi megjelenése. A kör, az önmagába egyenletesen visszatérő jel, a saját farkába harapó kígyó, az isteni és szellemi tartalom kifejeződése, amely derékszögű formává alakul, amint a föld kevésbé tökéletes, lehatárolt világát jelzi. A kör a Teremtő, a négyszög pedig a teremtett világ tökélye. Quadratura circului. A kör négyszögesítése, ahogyan a szellem és a lélek testet kap.

Amikor azonban a lélek újra önmagához kíván eljutni, tisztán, minden akadályt kizárva, akkor megszabadulni igyekszik mindattól, ami szögletes, hogy megközelíthesse a teljest az egységest, a határtalant és mindazt, mi örök. A test arra vágyik, hogy vére elváljon a víztől, lelke arra törekszik, hogy az igazakhoz és csakis az igazakhoz tartozhasson, szelleme pedig arra, hogy megtérhessen a Nagy Szellemhez, az Örök Szellemhez. Az ember legbensőbb, legintimebb viszonya ez ahhoz, ami nem látható, csak a csukott szemen keresztül.

Palkó Tibor alighanem ezért vonzódik most a körhöz, és ezért vágyódik a körökből összeálló gömbre is, az eszményi testre, amely a rendezett kozmosz teljességét idézheti számára a földi lét végességében. Ezért helyezhette a test legszebb gömbjeit megmutató fotókat az üveglapok egy része mögé, és ezért festhette a szellem lakóhelyéül szolgáló fejeket is a vásznat helyettesítő pozdorjákra.

Kiváltságos a női mell, az őseredeti forma utolsó maradványa, mert egyetlen testre kettő is jutott. Éppen ezért nem elegendő megfogni, de szeretni kell, hogy legalább a vele való találkozásaink pillanataiban emlékeztethessen bennünket az édeni egységre. Szent emlő, óvó kebel. Nemcsak cirógat vagy táplál, de védelmez is, miként Máriáé, amikor feltárta mezítelen keblét, hogy szelídségre és kegyességre bírja az ítélkező Krisztust.

Más fotókon a test köldökét láthatjuk, androgün idők begyógyult sebhelyét, ami akkor keletkezett, amikor ennél a pontnál a hajdani tökéletes lény kettéválasztódott nővé és férfivá, mert tökéletességük tudatából adódó önteltségükben az istenek hatalmára törtek, akik ezért folytonos vágyakozásra ítélve elkülönítették őket egymástól. Ezért válhatott a köldök a fizikai és szellemi világ középpontjának jelképévé, és lett közepe annak a körnek is, amelyet a középkorban a kiterített emberi test rajza köré húztak, hogy figyelmeztessék az embert: soha el ne felejtse, mi a szerepe a kozmosz teljességében. Test köldöke, világ köldöke! Tűz lakozik benned, szent tűz, tápláló erő, amely összeköti anyát a gyermekkel, embert a kozmosszal. A test oltárának neve: köldök. Ha leborulsz eléje, és megkéred, nemcsak a test nyílhat meg számodra, hanem az egész világ is.

A fotók sorában ott láthatjuk azt is, amit megnevezni ritkán szabad. A nedves titkot, a szent forrást. A kaput, a kutat, a barlangot. A virágot. Világnak virágát, virágnak kelyhét. Őt és nevét számra hiába nem veszem. Test legszentebb helye, Te! Természet termékenysége, újjászületés ígérete! Kiben testté lesz az istenség! Kérlek Téged, nyílj meg, tárulkozz ki, és adj testet a békességnek, a türelemnek, adj testet a szépségnek és a szeretetnek.

„Ó, meztelen Krisztus a hegytetőn! Légy irgalmas vetkeztetőm!” Igen, most mi következünk a sorban, akiknek nem adatott meg, hogy nőnek szülessünk. Itt vagyunk előtted pőrén, csendben, egyedül. Most Téged kérlek. Adj erőt, hogy továbbra is gyengék maradhassunk. Kérlek Téged, hozzál nekünk virágot, virágnak kelyhét a kegyelet helyét, amely befogad és megvéd.

És Te is, Mária! Drága Csillag, Szent Virág! Beteljesülés reménye! Isteni kehely! Élő Grál! Földanyánk, gömbölyű Földanyánk, mentsd meg a világot! Kérlek, tekints reánk, bízzál még bennünk, fogadj újra el! Palkó Tibor Téged tisztel. Hozott nekünk virágot.