Lázár Balázs

2017/2 - Az ágyhoz rendületlenül; Tartózkodó kérelem2017/1 - Miután H. úrnak; Kérdés-válasz; Nem kolostorba; Egy vers kapcsán; Kizökkent; H. úr léte; Lefekvés előtt2016/4 - A Bolond utolsó előtti éneke; Keszthelyi anzix2015/3 - Két rondó a fényről2014/4 - Nem tudom2014/3 - Csokoládé2012/2 - taxisblokád, ahogy, gyászhír, szeptemberi vers, kezüket fogva, szívucca, Szárszón, márciusban 2010/3 - Mariannak2009/3 - nyári eső2009/1 - csak, hát így, Egy mondatban mit jelentett?, túlsúly miatt, már itthon, 2008/4 - afterszolnok2008/1 - itthon, ikszakta, ki tudja?2006/2 - Tudtad-e, hogy, Jaj, Lear papa, Ugyan, Lear papa2005/3 - Willow Creek-nél, kapcsolat, próba, Terasz, gyászhír2005/1 - Ikarosz 2000, Vulkán, Eszmefutta, Szünetjelek2004/3 - Rózsa2004/2 - Most és itt2003/2 - Másnap2002/3 - Karcok egy meg nem írt naplóba2001/3-4 - istengyáros2000/1 - Ünnep1999/1 - Kocsma-librettó1998/1 - A hely

afterszolnok

kopnak már bennem az utcanevek
a távolság mint üveggolyó
ahogy képzeletben megpörgetem
a gyermekkor vízjel-emlékei
láthatatlanul felfénylenek

itt nőttem fel váratlanul
még most sem értem hogy van az
itt lettem hallgatag gyerekből
örök boldogtalan kamasz

iskolák család hűs Tisza-part
– fel nem foghattam mit akart
az ötezernégyszáznegyvenhármas
efbedelászló úttörőcsapat

egy másik világban éltem
s azt hittem lázadó vagyok
mert birodalmi cirkálóként
fenyegettek a panelok

s míg álmomban iker-nap kelt föl
bokor-lelkem végtelen
folytatásaként áradt
szerteszét az Alföld

én tényleg szeret(t)em Szolnokot
s szépséghibáknak csúnya foltjait
a városon melyben én már rég nem
de az még rág bennem egy kicsit

ahogy az első fénysugár
retinámba itt beleégett
összekötött idővel-térrel
valami titokzatos képlet

ahogy az első fénysugár
retinámba itt beleégett
észrevétlenül érezni
a kezdetben kelő véget –

ritkán jövök már Mama sem él
s ahogy változik egy-egy utcakép
egyre ritkábban fújja felém
sosemvolt szőke szerelmek
illatát az ismeretlen szél

Vissza a tetejére