Firkák
egy Csoóri-vers margójára
A történetek másnapján más
naposan Hanyatt a teraszon
Lent a fűben a tojásra vér
csöppen Keresztben áll a világ
benne Élet és szerelem És
szerelemtelen élettelen
napok A féltés paraméter
ei S az örökös félelmek
Nincs aki ezekben féltené
Túl van minden áruláson ha
túl lehet lenni egyen is Nem
csak úgy A túloldalon lépked
a gyermek Semmivel játszik és
már túl a szégyenen Hallatszik
ahogy Péter Júdás fogát csik
orgatja Kakas a fazékban
spanyol konyhareceptek szerint
Zabál és kihány az ablakon
A megerősítés és vissza
tükrözés fontossága nem ér
inti A szépségről is leszok
ott Leginkább arról hogy megért
se amit papírra vet Pipacs
mezőkön arat A dudva ragy
ogásából elsötétült eg
ekre lát Mögöttük sötét is
tenek megvakult hallgatása
A mennybe menendő barackfák
latrok nyálában fulladoznak
Szétszórt virágos katonák holt
ruháit megszállják a legyek
fosztogatják részeg darazsak
Szegény fáradt fegyverekkel játsz
ó évszázadban éltünk Száz év
magán s magánvádolja az ki
nek ölében bodza virágzik
És hátára fordul a ketté
vágott vakond és a hátára
tapad Így ketten egyedül a
szögekkel kivert pincében Így
engedtük be a hazugságot
még a versekbe is A hőség
beletipor az önérzeté
be Gatya nélkül áll a terasz
már elfelejtett édenében
El fogják vinni az őszi szel
ek Vagy elviszi az első hó
Barátai után hal vagy ki
hal velük akár ha mindegy is
Íróból nekrológíró Sír
ok fölött hangicsál Elfonnyadt
virágok elfonnyadt illatát
hordja átizzadt ingén a hő
ség új meg újabb évadában
Kőfehér arccal hallgatja hogy
a horizonton túl ébrednek
a lovak Parazsat reggeliz
nek Nyerítenek vonyítanak
A whiskyk vörös taván kőfe
hér könnyű csónak siklik benne
a fehér dáma ül Szíve hely
én fekete fertőző lobog
ás az ősz kettévágott vakond
Senkik vagyunk senkik csupán a
Hold eltévedt vendégei a
különös tájban köpenyünk a
latt a bolond Elmagyarázza
a kisgyereknek ki a tele
fonjával játszik élőket és
halottakat hív fel és kérdés
eket tesz fel nekik És nem mond
ja el hogy meddig játszik halált
hajnalonta vagy játszik a hal
ál vele hajnalt vagy még élet
et Azok a sötét tavak fek
ete örvények A sóhajtás
ból előcsapnak a denevér
ek Álmukból fölvert madarak
Áll alattuk kőfehéren a
szőke kisgyerek Hazudtatok
nekem Hazudtál Hazudtatok
Vissza a tetejére