Előnytelen változások
azelőtt, ha a piacon jártam, megettem
egy lángost, utána a Zöld Ászban megittam
kétszer, néha háromszor két deci hárslevelűt,
és zsebre dugott kézzel fütyörészve, ballagtam haza.
most meg, lángossal kezemben, bor nélkül megbotlottam
a saját lábamban. hülye részeg, mondta valaki jó hangosan,
hogy meghalljam. hirtelen szégyellni kezdem öreg arcomat,
vaksi szememet, botladozó lábaimat és szép faragott botomat,
amivel úgy szeret játszani Luca dédunokám,
ahogy valaha én a nagyapám görbebotjával,
míg le nem ejtettem és meg nem repedt,
hogy aztán se játszani vele, se támaszkodni rá…
különben is, nagyapám meghalt, én meg felnőttem,
utoléltem nagyapámat.
Vissza a tetejére