Filip Tamás

2020/4 - Kék és arany; Nulladik nap; Ős- -honos2020/2 - Döblingi éjszakák2020/1 - Főszerep; Ugyanott; Végül mind hősök leszünk2019/3 - A sípszó előtt2019/2 - Fosztóképző2018/4 - A rönkök sorsa; Haladéktalanul; Sóhaj és csend között2017/1 - Sound; Zene esőre és végtagokra; Egy rétre; Mindjárt; Lebegve; Kihátrálás; Haladék2016/2 - Próbanyomat; Barbár és tiszta; Halált hozó műterem; Mi legyek?2015/4 - Vedlés; Ikrek; Ítélet; Két trombita 2014/3 - Mélyből a magasba2014/1 - A miheztartás végett2013/1 - Még néhány karcsapás2012/3 - Alt control del2011/3 - Tűzhelyből a gáz, Soha, Ami belül történik, A klímaváltozás egy napja2010/4 - A közeledő jelen, Együtt, állás, Papír, Mind, végig2008/3 - Prédikátor-hangon, Életkép 2006/4 - Bukóforduló2004/2 - Öt kavics, Portré bohócokkal, Anyaggyűjtés2002/4 - Tűk a szénakazalban2001/3-4 - Tűk a szénakazalban2000/4 - Láncszemek, Versek álarcban

Fosztóképző

                  Sziveri János emlékére
 
Mondd, mit érlel annak a Rorschach,
kit végleg letepert már a sorsa?
Ha bárhol kinyitja a Bibliát,
nem lát benne mást, csak hibát.
 
Pedig intézni kéne még ügyeket,
keresni hűséges nyüveket.
Bekopogni a fekete hivatalba,
adjon segélyt egy méltó ravatalra.
 
Mit mondhatnék? Doleo ergo sum.
A fájdalom, mint a monszun,
árad végig ereken és beleken,
fogát feni, hogy megegyen.
 
Vert az isten, de nincs látlelet.
Üvöltök, fagyott üveget lehelek.
Bár emlékeim a jövőhöz kötnek,
tudom, jó leszek majd földi rögnek.
 
Amit átéltem: véres merénylet.
Sötét volt, egy pillanatra fény lett,
hogy utána még nagyobb sötét legyen.
Fosztóképző: -talan -telen.
 
Jó, hogy végre itt az agónia,
az embernek lehet min aggódnia.
Szeress, és keserű szívemet markold,
hadd jusson eszembe az Amarcord.
 
Hogy még egyszer nevessek, sírjak,
mint mikor zöldet, sárgát lát a színvak.
És akkor hirtelen minden összeér,
fáj az utolsó korty víz, falat kenyér.

Vissza a tetejére