Lackfi János

2020/4 - A hulladékfüggőség zsoltára2020/2 - A légköbméterre jutó istentartalom zsoltára2019/4 - Az atommaghasadás zsoltára2018/3 - Válogatott kudarcaim2018/1 - Kontárok és cinikusok zsoltára2017/2 - Emlékezés egy suli-bulira; Osztályterem2016/3 - Szócikkek az irodalom(lesz)oktatási kézikönyvből2015/1 - Ámulat; Beszélgetéseink2014/1 - Másik felhõ; Legjobb esetben2012/4 - Emberszabás2010/2 - Ön2008/2 - Tódék2007/4 - Forradalom, Kilyukadt hangszerek, Trágár beszéd, Börtön2003/2 - Klampár vajas kenyere2002/1 - Csípősen nyers2002/1 - „Szüz összevisszaság”

Csípősen nyers

Igazán szeretem a kézzel faragott
tálak, teknők szabálytalan szabályosságát,
de mikor valaki múltkor azt mondta,
hogy a törzsből esztergált tál már
nem is igazi, megrökönyödtem.
Mert hisz magam előtt látom az idegen
természetű, de párhuzamos
kétféle mozgást, amint a
fa végtelen lassan kúszik felfelé,
s közben elkezd, akár valami korongon,
szabályosan, egyre gyorsulva
körbefordulni, ágai kalimpálnak,
szédít a keringés, hámlik a kéreg,
perdül a forgács,
mélyül a bütü közepe, s mint
jégen a jégkorong, csusszannak elénk
sorra a kész, csípősen nyers,
nedvedző fatálak.

Vissza a tetejére